Információk, érdekességek
Hogyan tegyünk a tavaszi fáradtság ellen?
2025. május 10.
Nemrég beköszöntött a meteorológiai tavasz, ezzel együtt pedig a tavaszi fáradtság jeleit is egyre többen érzékelik magukon. A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség közösen végzett piackutatásának adatai alapján a tavaszi fáradtság mellett az óraátállítás és a stressz is hatással van ilyenkor az alvásminőségre. Az áruházlánc képzett alvásszakértője osztja meg tippjeit a szezonális alvásproblémák csökkentésére.
A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség 2024 őszén reprezentatív kutatás keretében vizsgálták a magyar lakosság alvási szokásait és körülményeit, az eredmények pedig rámutattak, hogy a megkérdezettek nagy százaléka küzd valamilyen alvási problémával.
Az óraátállítás és a stressz hatása az alvásunkra
A JYSK alvási szokásokra vonatkozó kutatása során az alvást befolyásoló külső tényezők jelentőségét is vizsgálta, és felmérte többek között, hogy a megkérdezettek hogyan viselik a téli és nyári óraátállításokat, valamint azt is, hogy milyen hatással van a stressz az alvásuk minőségére.
A téli és nyári óraátállítások hatásával kapcsolatban mindössze a megkérdezettek 5 százaléka érezte úgy, hogy hosszú távon is nagyon megviseli és 14 százalékuk számára komolyabb nehézséget okoz az óraátállítás, de alkalmazkodnak hozzá. 40 százaléka a válaszadóknak arról számolt be, hogy kisebb nehézséget okoz számára az óraátállítás, de csak néhány napig érzi a hatását, 41 százalék számára pedig egyáltalán nem okoznak problémát a szezonális átállások.
Csökken a teljesítménye, szorít a mellkasa? Fontos a kivizsgálás!
2025. május 06.
Bizonyos mértékig természetes, hogy 40-50 felett nem ugyanolyan a teljesítőképességünk, mint 18 évesen. Az sem ritka, különösen a szellemi munkát végzőknél, hogy időnként nehezen megy a koncentráció. A testi tüneteket azonban nem lehet mindig a túlhajszoltság számlájára írni. Dr. Bőhm Tamás, a Kardioközpont belgyógyásza, kardiológus azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek megléte esetén fontos a kardiológiai kivizsgálás.
A teljesítménycsökkenés természetes, de csak egy bizonyos mértékig
40-50 felett, nőknél pedig különösen a menopauza után olyan biológiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek hatására fokozatosan csökken az erő, a csontok sűrűsége, a hajlékonyság, a gyorsaság – ez a dolgok természetes rendje. Ez a folyamat azonban egy személyre szabott, hatékony életmódprogrammal azonban jó ideig megfékezhető, a teljesítménycsökkenés lassítható. Ugyanilyen szemüvegen keresztül kell tekinteni a szellemi képességeinkre, terhelhetőségünkre is. Természetes, ha 40-50 évesen nem tudunk már hónapokon át napi 10-12 órákat dolgozni, ha a munkában rendszeresen szünetre van szükségünk. Vannak azonban olyan jelek, amelyek túlmutathatnak az idősödés velejáróin, és amelyekkel érdemes orvoshoz fordulni.
Fizikai tünetek
- Normálisnak tekinthető, ha futás, biciklizés vagy más intenzívebb mozgás közben és után kapkodjuk a levegőt, de az figyelemfelkeltő jel lehet, ha csökken annak a terhelésnek az ideje vagy intenzitása, ami már lihegésre késztet minket. A terheléstől függetlenül jelentkező légszomj pedig mindenképpen kivizsgálást igényel.
- Gyanút keltő tünet, ha a bemelegítés nélküli végzett, hétköznapi aktivitások, mint például a lépcsőzés vagy futás a buszhoz, komoly megterhelést jelentenek. Még akkor is ajánlott orvoshoz fordulni, ha egyébként rendszeresen mozgunk.
- Ha a pulzusunk jóval lassabban rendeződik az edzés után, mint korábban, azt jelezheti, hogy a szívnek több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz.
- Ajánlott utánajárni, mi okozza a lassabb regenerálódást, akár egy sérülés, akár csak komolyabb izommunka után.
Szellemi tünetek
- napközben kevésbé tudunk koncentrálni, teljesíteni, de azért is, mert például az alvási apnoé betegség növeli a magasvérnyomás betegség, a szívinfarktus, a stroke és a pitvarfibrilláció kockázatát is. Szomnológus az az orvos, aki az alvászavarokat vizsgálja.
- A tartós fáradtság olyan általános tünet, amelyre könnyű legyinteni, holott különösen a nők közt gyakori, hogy szokatlanul erős fáradtságot éreznek a szívinfarktus előszobájában, de a tartós kimerültség mögött is állhat kardiológiai ok, például szívelégtelenség.
- Mind a tartós szorongás, mind az akut nyugtalanság olyan tünet, amelynek mindenképpen utána kell járni. A szívinfarktuson átesett betegek gyakran számolnak be arról, hogy határozottan erős nyugtalanságot tapasztaltak az esemény előtt. Természetesen ez az általános tünet nem feltétlenül utal szívbetegségre, sokszor „csak” pszichés jelzés, amelyet azonban szintén kezelni kell pszichológus, pszichiáter bevonásával.
Hogyan lehet helyreállítani a felső légutak ellenálló-képességét betegség után?
2025. május 05.
A mostani influenza szezonban akár hetekig is eltarthat, mire kijövünk a betegségből, abbamarad a köhögés vagy éppen elmúlik a rossz közérzet. De mi a helyzet akkor, ha végre magunk mögött hagytuk a megfázást, mit tehetünk a felső légutak erősítése érdekében? Ilyenkor ugyanis elengedhetetlen a nyálkahártyák ápolása, egészséges állapotának helyreállítása.
A legtöbb vírus és baktérium a felső légutak nyálkahártyáján keresztül támad. Ha éppen túl vagyunk egy légúti fertőzésen, akkor sem nyugodhatunk meg, hiszen a nyálkahártya-immunitásunk még nem állt teljesen helyre, így a kórokozók ilyenkor is veszélyt jelentenek. Ahhoz, hogy egy betegség után az immunrendszerünk újra maximálisan tudjon védekezni, a nyálkahártyának időre van szüksége a regenerációhoz. De mit is tehetünk pontosan? Abban Dr. Szabó Linda a ViroStop szakértője segít nekünk. „Minden fertőzés létrejötte, legyen az vírusos vagy bakteriális, azt jelenti, hogy immunrendszerünk nem működik 100 %-on. Vírusfertőzések esetén a vírusrészecskék bejutnak a saját sejtjeinkbe, kényszerítve őket, hogy elkezdjenek másolatokat készíteni róluk, ezt követően pedig a sejt elpusztul. A fertőzés előrehaladtával ez a folyamat ismétlődik, és a vírus másolatai egyre több sejtet támadnak meg. A bakteriális fertőzés sok esetben más egészségügyi probléma szövődménye, általában elsődleges vírusfertőzésé vagy allergiás rhinitis-é. A baktériumok többnyire az orrmelléküregekben és az orrüregekben található nyálkahártyán telepednek meg. Ez gyulladásos reakciót vált ki, amely megváltoztatja a nyálkahártyák szerkezetét és működését. Emiatt fontos a megfázásos tünetek azonnali kezelése, és az orrváladék alapos eltávolítása. A betegség kezelése attól függ, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzéssel van dolgunk. Speciálisan az adott problémára kiválasztott terápiát be kell tartani, és nem szabad túl korán abbahagyni.”
Nyálkahártya tisztítása és gyulladáscsökkentés
Az orrváladék állagának megváltozása alapján azonnal felismerhetjük, hogy szervezetünk légúti fertőzéssel küzd. A váladék kezdetben a szokásosnál hígabb, majd besűrűsödik. Annak ellenére, hogy egy hét elteltével jelentősen jobban érezhetjük magunkat, lehetséges, hogy továbbra is zavarni fog minket a váladék és a rendszeres köhögés. A légutakat mindenképp megfelelően tisztítani kell egy fertőzés után is, és ebben mi is tudunk segíteni.A megfelelő orrhigiénia felgyorsíthatja és megkönnyítheti a teljes kezelési folyamatot. Választhatunk orröblítést, inhalálást vagy meleg, nedves levegő rendszeres belélegzését, például forró zuhany alatt.
Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?
2025. április 28.
Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.
Miért fontos a migrén kivizsgálása?
A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól.
Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?
Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.
Évente 5 ezren halnak meg itthon vastagbélrákban, pedig szűréssel megelőzhető
2025. április 27.
Ugrásszerű növekedést mutat az utóbbi évtizedekben a vastag- és végbéldaganatok száma: Magyarországon mintegy kilencezer új vastagbéldaganatot diagnosztizálnak évente, és ez a második leggyakoribb halált okozó daganatos betegség, amely évente mintegy ötezer ember életét követeli. A már kialakult daganat felismerése mellett a betegség meg is előzhető az időben elvégzett vastagbéltükrözéssel (kolonoszkópia), és a daganatos elfajulásra hajlamos polipok eltávolításával. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója azt mutatja be, hogyan kell a vizsgálatra felkészülni, mi történik a vastagbéltükrözés során, és mire kell számítani azt követően.
A vastagbéltükrözés a vastag- és végbéldaganatok szűrésének és megelőzésének, valamint az alsó tápcsatornai vérzések (vérszékelés) legfontosabb vizsgálati módszere. Az eljárásra az alsó tápcsatorna megbetegedései, vagy azok gyanúja esetén van szükség.
Bár a vastagbéltükrözéstől sokan tartanak, megfelelő előkészítéssel, felkészüléssel és együttműködéssel – akár bódítás vagy altatás mellett – a vizsgálat elvégzése nemcsak a bélbetegségek diagnosztikáját, hanem terápiás beavatkozások elvégzését és a daganatok kialakulásának megelőzését is lehetővé teszi, egyetlen erre alkalmas eljárásként – mondja dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológai Klinika egyetemi tanára.
A Semmelweis Egyetem új oktatóvideójából az is kiderül, hogy a kolonoszkópia csak úgy lesz sikeres, ha a bél megfelelően kitisztul, ebben bizonyos étrendi korlátozások is segíthetnek. Legtöbb esetben a vizsgálatra való előkészítés otthon történik. Egy héttel a beavatkozás előtt már nem szabad apró magvas ételeket fogyasztani (pl. szőlő, magvas péksütemények, mák), sőt paradicsomot és a paprikát sem. A kolonoszkópia előtti napon könnyű reggeli (pl. kefir vagy joghurt, egy szelet fehér kenyér), délben pedig már csak hús- vagy zöldségleves szűrt leve fogyasztható. A beavatkozás napján már csak vizet ihat a páciens, a vizsgálat előtt két órával pedig már azt sem.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...23...170