Információk, érdekességek
A tej
2025. május 02.
II. rész: A tej hőkezelési eljárásai
Mit jelent a pasztörizálás?
A pasztörizálás a kórokozó csírákat hőhatással elpusztító hőkezelési módszer. Nevét a francia vegyész-bakteriológusról, Louis Pasteurről kapta. A tejüzemek jelenleg rövid idejű pasztörizálást alkalmaznak magas hőfokon (15 másodperc 75 °C-on), vagy hosszabb idejű kezelést, viszonylag alacsony hőmérsékleten (nagyjából fél óra 60-62 °Con). Ezzel a módszerrel a baktériumok 99,5%-a elpusztul. Bizonyos élelmiszereket, például a tejet is csak korlátozott ideig, 3–5 napig lehet eltartani, 6 °C-nál nem melegebb hőmérsékleten. A pasztörizálás során a tejnek az emberi táplálkozás szempontjából fontos összetevői és tulajdonságai nem károsodnak és nem semmisülnek meg.
Mi az UHT technológia?
Ultra High Temperature Treated, vagyis ultramagas hőfokon történő hőkezelési módszer, amit ultrapasztőrözésnek is neveznek. A tejet nagyon rövid időre (2–3 másodpercre) felhevítik nagyjából 135-137 °C-ra. Ezután gyorsan lehűtik és aszeptikus környezetben aszeptikus csomagolásba töltik. Így az összes mikroorganizmus elpusztul, és a tej szobahőmérsékleten akár 3–6 hónapig is eltartható. Más, aszeptikus módszerrel kezelt élelmiszerek akár 24 hónapig is eltarthatók.
Mi a homogenizálás?
A homogenizálás folyamata során a tejet nagy nyomással átpréselik egy kis résen. Így a tejzsír kis elemekre törik össze, emulgeált állapotban marad meg a tejben és nem jön fel a felszínre. A tej homogenizálásának célja, hogy azt azok is könnyebben megemészthessék, akik bél- és emésztőrendszeri problémákkal küzdenek.
Mi az aszeptikus technológia?
Az aszeptikus technológia a XX. század forradalmi találmánya. Ezért a találmányért kapta meg a Tetra Pak 1989-ben az élelmiszeripari technológia területén az utóbbi ötven év legjelentősebb tudományos felfedezésének járó díjat. 1996-ban az amerikai elnökhelyettes, Al Gore a Tetra Brik Aseptic csomagolásának – amely a világ legelterjedtebb kartoncsomagolása – az Aszeptikus Csomagolás Folyamatos Fejlődéséért díjat adományozta. Az aszeptikus csomagolásba töltött élelmiszereket szobahőmérsékleten lehet tárolni (feleslegessé válik a szállítás, a rakodás és a raktározás során a költséges hűtés), ráadásul sokkal tovább eltarthatók, mint a pasztőrözött termékek. Az élelmiszereket – az UHT-kezelést követően – légmentesen zárt, aszeptikus gyártósorokon töltik a steril dobozokba! Ez az eljárás megbízhatóan elpusztítja a kórokozó baktériumokat és azok csíráit, de az élelmiszer tápértéke, minősége és íze megmarad.
A tej
2025. május 01.
I. rész: A tej, mint megbízható kalciumforrás
A magyarok átlagosan 67,5 liter, naponta 1,8 dl tejet isznak (2010. évi adat), kevesebb mint felét a szakértők által javasolt napi félliteres mennyiségnek.
Az emberi szervezet legkönnyebben a tehéntejből jut kalciumhoz, mert a fehérje, a kalcium, a D-vitamin, a foszfor, a tejzsír és a tejcukor csak a tejben található meg együtt, a megfelelő arányban.
A tej az egyik legfontosabb alapélelmiszer, s az emberi szervezet elsődleges kalciumforrása.
Sajnos számos, tejhez kapcsolódó tévhit van a köztudatban, holott a tej jótékony hatással van az egészségre, gyermekkorban pedig különösen fontos pillére az egészséges táplálkozásnak. Könnyen és jól emészthető táplálékról van szó, mely túlnyomórészt egészséges zsírokat tartalmaz, ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy fogyasztás előtt szükséges és fontos a hőkezelés.
Elhízással küzdőknek nagy segítség a mozgásterápia a fogyáshoz
2025. április 30.
A fogyás egyik közismerten leghatékonyabb eszköze a megfelelő táplálkozási rendszert kiegészítő rendszeres mozgás. Azonban, aki túlsúlyos vagy elhízott, pontosan tudja, hogy nem könnyű megváltoztatni a korábbi ülő életmódot, különösen, ha társbetegségek is jelen vannak, és akár a saját testsúlyt mozgatni is nagy feladat. Mészáros Marcell, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája, személyi edző arról beszélt, hogyan lehet otthon elkezdeni egy mozgásprogramot és mikor, kinek ajánlott a szakértői irányítás.
Általános ajánlások felnőtteknek
Az átlagosnak tekinthető felnőtteknek szükséges mozgásmennyiségre vonatkozó nemzetközi ajánlások ma már egyre szélesebb körben ismertek. Ez az alábbi heti mennyiségeket tartalmazza:
– 150 perc közepes intenzitású kardiómozgás (például intenzív gyaloglás),
– vagy 75 perc magas intenzitású kardiómozgás (például futás),
– plusz legalább 2 alkalom izomerősítő (rezisztencia) edzés súlyokkal vagy saját testsúllyal, kiegészítve nyújtó gyakorlatokkal.
Aki fogyási céllal mozog, annak szüksége van mindkét típusú aktivitásra, hiszen a legalább 30 percig végzett aerob mozgás fokozza az energiafelhasználást, az izomerősítő tréning pedig segít fenntartani az izmok mennyiségét és erejét, miközben megfelelő étrend mellett, kalóriadeficittel a fogyás csökkenti a testsúlyt.
A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy a mozgásnak korántsem csak fizikai hatásai vannak, sőt akár abban is segít, hogy az érintettek védelmet nyerjenek a testsúlyuk miatt érzett megbélyegzés ellen. Az pedig szintén fontos mentális trükk lehet azoknak, akik tartanak a mozgástól, hogy a tréning során próbálják meg elválasztani a fogyási célt a test mozgatásától, és csak az utóbbira fókuszáljanak. Így sokkal élvezetesebbnek érezhetik a fizikai aktivitást.
Hogyan kezdjenek el mozogni az elhízással küzdő személyek?
A legfontosabb, hogy ha nem csupán néhány kiló testsúlyfeleslegről, hanem valódi elhízásról van szó, a korábban nem mozgók vegyenek részt egy kivizsgáláson, mielőtt megváltoztatják az életmódjukat. Erre optimális lehet egy életmód orvosi fizikai állapotfelmérés. Ezek után az általános tanácsok az alábbiak:
– Kezdjünk lassan: mivel a kutatások szerint már a legkisebb aktivitás is csökkenti a szív-érrendszeri betegségek rizikóját, nem szabad és sokszor nem is lehet óriási elánnal belevágni. Eleinte már 10 perces mozgás is elég lehet.
– Igazodjunk az állapothoz: az elhízással élőknek nem szabad túl intenzív mozgásokkal kezdeni az új életmódot. Mindig az adott állapothoz, fittségi szinthez kell alkalmazkodni. Ha nem megy a gyors gyaloglás, legyen lassú! Így lesz ideje a szervezetnek adaptálódni.
– Találjunk otthoni kihívásokat: a mozgásra mindenhol lehet találni alkalmat, próbáljunk lépcsőzni, kertészkedni, intenzív házimunkát végezni, kutyát sétáltatni. Aki szereti, táncoljon a kedvenc dalaira, de ne hajtsa túl magát!
Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai
2025. április 28.
Mit tud a FODMAP étrend?
- A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
- Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
- Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
- A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
- Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.
Mi a puffadás? Miért puffadunk?
- A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
- Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
- A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
- Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.
Mi a FODMAP?
A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:
- a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
- extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
- az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
- fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)
Trendek, melyek formálták az életmódváltást
2025. április 26.
A fogyókúrás piac 10 éves története
Az elmúlt évtized fogyókúrás trendjei valóban izgalmas változásokat hoztak az egészségtudatos életmód terén. Az egyes évek kulcsszavai jól bemutatják, hogy a fókuszpontok hogyan változtak a fogyasztói igények és a tudományos eredmények hatására. A „tiszta étkezéstől” kezdve a mikrobiomot célzó diétákig minden trend valamilyen új perspektívát adott az életmódváltáshoz és fogyáshoz.
Tomán Szabina 10 éve indult útjára saját életmódprogramját. Ez idő alatt több, mint 20 000 nő fogyott le módszerével. Mindeközben a piacon évről évre váltották egymást a fogyókúrás trendek és divatdiéták. Nézzük meg, hogy az elmúlt 10 évben milyen trendek és tudományos irányvonalak formálták a fogyasztói szokásokat:
2014 – „Clean Eating” (Tiszta étkezés)
A tiszta étkezés mozgalma ekkor kezdett igazán elterjedni, az emberek egyre jobban figyeltek az adalékanyagoktól és feldolgozott élelmiszerektől mentes táplálkozásra.
2015 – „Low Carb & Paleo”
A szénhidrátcsökkentett étrendek népszerűsége csúcsra járt, különösen a paleo diéta, amely a természetes, ősi táplálkozásra összpontosított.
2016 – „Gluténmentes és laktózmentes étrend”
Nemcsak az allergiások és érzékenyek körében, hanem a fogyókúrázók és egészségtudatos emberek között is elterjedtek ezek a diéták.
2017 – „Ketogén diéta”
A keto diéta robbanásszerűen nőtt, köszönhetően a magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú étrend előnyeinek, például a gyors fogyásnak és az energiaszint növekedésének.
2018 – „Időszakos böjt (Intermittent Fasting, IF)”
Az időszakos böjtölés egyre népszerűbb lett, hiszen nemcsak fogyókúrás módszerként, hanem egészségmegőrző stratégiaként is ismertté vált.
2019 – „Növényi alapú táplálkozás”
Teret hódított magának a vegán és flexitáriánus étrend, különösen a fenntarthatóság és az egészség jegyében.
2020 – „Immunerősítő táplálkozás”
A világjárvány hatására mindenki az immunrendszer erősítésére fókuszált, így a fogyókúrás termékeknél is előtérbe kerültek a vitaminokkal, antioxidánsokkal dúsított megoldások.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...294