Információk, érdekességek

Mi történik a diabetológiai vizsgálaton?

2025. szeptember 21.

Miben különbözik egy háziorvosi vizsgálattól? Mire számítson a beteg, amikor a diabetológiai szakambulanciára érkezik? Mi is a célja tulajdonképpen a cukorbetegség kezelésének? A szűrővizsgálatok időszakos megismétlése miért fontos és mik ezek? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe, hogy ön is tisztában legyen azzal, mikor és miért érdemes diabetológussal konzultálnia.

Fotó: nadyaburavleva © 123RF.comTablettával kezelt számos cukorbeteget gondozhat az alapellátás. legalább évente vérvételes kontroll, időszakosan vérnyomás-ellenőrzés, EKG és évente-kétévente szemészeti kontroll javasolt. Azoknak a tablettás cukorbetegeknek, akiknek a diabétesze nincs egyensúlyban, vagyis a háromhavi átlagot tükröző hemoglobin A1c-értékük a számukra kitűzött célértéken felüli, mindenképpen tanácsos egy diabetológiai ambulanciát felkeresni. Nem érdemes évekig halogatni az orvosi vizitet, mert a tartósan rossz szénhidrátanyagcsere-állapot a szövődmények kialakulásának veszélyével jár!

Szövődmények

Sajnos 10 diabéteszes betegből 8-nál kardiovaszkuláris esemény (szívinfarktus, szívelégtelenség, malignus kamrai ritmuszavar) a halál oka, és a cukorbetegek életkilátásai is rosszabbak, kb. 5-10 évvel csökken a várható élettartam. Ezenkívül a felnőttkori vakság kialakulásának vezető okát adja, a felnőttkorban kialakuló végstádiumú veseelégtelenség mintegy 35–44%-áért felel.

A várhatóan legeredményesebb vércukorcsökkentő kezeléssel tartósan jó anyagcserehelyzet (közel-normoglikémia) elérésére kell törekedni a szövődmények megelőzése érdekében.

Egy megkésett vércukorcsökkentő terápiával a véglegesen kialakult szövődményeket már nem lehet helyrehozni!

A metabolikus örökség révén a jó anyagcserehelyzet elérésének nemcsak aktuális előnyére, hanem késői kedvező utóhatására is számítani lehet.


Honnan tudhatom, hogy inzulinrezisztens vagyok?

2025. szeptember 19.

Fotó: freepikAz inzulinrezisztencia nagyon gyakran okoz tüneteket. Ha ezen tünetek tudatában vagyunk, akkor hamarabb gondolhatunk rá és hamarabb kezdhetünk el ellene dolgozni.  Ezen tünetek közé tartozhat például a férfiaknál 102 cm-nél, nőknél 89 cm-nél magasabb derékbőség, a magas vérnyomás, a cukor utáni sóvárgás, a falási roham vagy az ingerültség. Dr. Borus Hajnal, a Cukorbetegközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus hívta fel a figyelmet arra, mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Ezek lehetnek a korai inzulinrezisztencia tünetei

Az inzulinrezisztencia (IR) hátterében általában összetett életmódbeli probléma húzódik. Ide tartozik a rossz táplálkozás: túl sok gyorsan felszívódó szénhidrát, ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása, ill. a túl gyakori táplálkozás, nassolás. Komoly probléma még a mozgásszegény életmód és a stresszes élet. Az alább felsoroltak a leggyakoribb tünetek / jelek, amikre jó, ha odafigyelünk, ugyanis a vércukorszint kiegyensúlyozatlanságára utalhatnak:

– sóvárgás a cukor, a szénhidrát után,
– evés utáni és a nap közepén jelentkező erős álmosság,
– fejfájás,
– ingerlékenység,
– röviddel az étkezés utáni újra jelentkező erős éhség,
– alvásproblémák,
– fáradtság, ami étkezés után elmúlik,
– leizzadás, szédelgés, remegés.


Mikor kell műteni a strúmát?

2025. szeptember 13.

A strúma vagy golyva egy nagyon gyakori pajzsmirigy betegség, amivel kapcsolatban sokakban a legnagyobb kérdés, hogy meg kell-e műteni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens válaszából kiderül, mikor jelenthet megoldást a jódpótlás, a hormonpótlás, és mikor szükséges a gyógyszeres, izotópos vagy a műtéti kezelés.

Fotó: freepikA strúma a leggyakoribb endokrin megbetegedés

A pajzsmirigy nem gyulladásos, nem rosszindulatú megnagyobbodása normális hormontermelés mellett az úgynevezett strúma, vagy ahogyan sokan ismerik, a golyva. A strúmás esetek a pajzsmirigy betegségek több mint 90%-át teszik ki, a leggyakoribb endokrin megbetegedésről van szó, amely eleinte teljesen tünetmentes lehet, de ahogy növekszik, többek közt nyelési nehézség, gombóc érzés, rekedtség hívhatja fel rá a figyelmet.
Jódhiányos területeken, mint például Magyarország nyugati része, az előfordulás elérte a 30%-ot. Amióta a széleskörű jódpótlást bevezették (elsősorban a jódozott konyhasó által), az előfordulás jóval ritkább. A diffúz strúma az esetek jelentős részében göbös, általában többgöbű strúmává alakul.
A strúmának több fokozatát különítik el a szakorvosok:
– A 0. fokozatban a pajzsmirigy nagyobbodás nem tapintható, nem látható. A diagnózis ezért ultrahang vizsgálattal állítható fel akkor, ha a pajzsmirigy nagyobb, mint 18 ml (nőknél), illetve nagyobb, mint 25 ml (férfiaknál).
– Az 1. fokozatnál a megnagyobbodott pajzsmirigy a nyakon nem tűnik ki, de már tapintható.
– 2. fokozatról akkor lehet beszélni, ha a megnagyobbodott mirigy látható és tapintható.

A tüneteket a strúma szövődményei okozhatják

A strúma vagy golyva jelenléte sokáig teljesen észrevétlen maradhat, ám a folyamat előrehaladása bizonyos szövődményeket hozhat létre, amelyek már tünetekkel járnak. A páciensek jellemzően nyaki szorító érzésről, gombóc-érzésről, rekedtségről, nyelési nehézségről, köhögésről szoktak beszámolni.
A szövődmények az alábbiak lehetnek:
Légcső szövődmények, amelynek két fokozata van:
az első fokozatban a strúma a légcsövet eltolja, de nem szűkíti, a második fokozatban viszont már összenyomja, ami következményes nehézlégzéssel jár – ez természetesen súlyosabb probléma.
– Pajzsmirigy túlműködés
További szövődmény lehet az ún. pajzsmirigy autonómia kifejlődése. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy egyes részei az élettani szabályozó mechanizmusokból kiszabadulva túl sok pajzsmirigy hormont termelnek, előidézve a pajzsmirigy túlműködését.
– „Hideg” csomók kifejlődése
A strúmából úgy alakulhatnak ki „hideg” csomók, hogy a képlet bizonyos területei nem vesznek fel technécium vagy jód izotópot. Elsősorban ezeknél a csomóknál vetődhet fel a rosszindulatú elfajulás kockázata.


Kik a veszélyeztettek trombózis szempontjából?

2025. szeptember 11.

A mélyvénás trombózisnak vannak ismert rizikófaktorai, melyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen az érintetteknek fokozott figyelmet kell szentelniük a megelőzésre. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája megnevezte a legfontosabb rizikófaktorokat.

Fotó: digitale.de | UnsplashTúlsúly, elhízás

A túlsúly számtalan szövődményt okozhat, a 2-es típusú cukorbetegségtől, a metabolikus szindrómán keresztül a szív-és érrendszeri panaszokig és mélyvénás trombózisig. Ennek oka részben az, hogy a súlyfelesleg megnöveli a visszértágulat kialakulásának esélyét, melyben a vér áramlási sebessége lelassul, a vér pangani kezd, ami megnöveli a vérrögök kialakulásának lehetőségét. Ezen kívül a túlsúly talaján kialakuló említett betegségek szintén jelentősen fokozzák a trombózis-kockázatot.

Dohányzás

A dohányzás az egész szervezetre negatív hatást gyakorol és jelentősen megnöveli a trombózis kockázatát is! Ennek oka, hogy súlyosbítja a keringési betegségeket, károsítja az érfalat, növeli a vérlemezkék összecsapódását (aggregációját), így mind a vénás, mind az artériás oldalon hozzájárul a vérrögök kialakulásához.


A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
Fotó: stockking | freepikA szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...264