Információk, érdekességek

A lapocka fájdalom komplex kezelése: Több mint egy masszírozásra váró izomcsomó

2025. május 02.

Fotó: peopleimages12 © 123RF.com

A lapocka környéki fájdalom gyakori panasz, amely sokak életminőségét befolyásolja jelentősen. Míg az érintettek többsége azonnali megoldásként egy gyors masszázsban keresi az enyhülést, a szakemberek szerint a probléma gyakran összetettebb, és tartós eredményt csak a fájdalom valódi okainak feltárásával érhetünk el.

A tünetek mögött meghúzódó komplex okok

A lapocka körüli fájdalom diagnosztizálása és kezelése különösen kihívást jelenthet, mivel a fájdalom forrása gyakran nem ott van, ahol a tüneteket érezzük. Ráadásul számos különböző ok állhat a háttérben, amelyek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek.

A leggyakoribb kiváltó okok között szerepelnek:

  • A Cloward-zónák: A kutatások szerint a gerincoszlop nyaki szakaszánál kilépő idegek elágazási pontjainál található területek, ahová a fájdalom kisugározhat. Ez magyarázza, miért érezhetünk fájdalmat a lapockánknál, amikor valójában a probléma forrása a nyaki gerinc környékén keresendő.

Milyen mozgásszervi fájdalmaknál segíthet a regeneratív orvoslás?

2025. április 21.

A regeneratív orvoslás alapvetően úgy gyógyít, hogy új, egészséges szöveteket „növeszt” a sérülés, károsodás helyén, így akár teljességgel helyreállítva azt. Dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája azt fejtette ki összefoglalójában, milyen mozgásszervi fájdalmaknál válhat be, ha a test öngyógyító képességét ezekkel a módszerekkel fokozzuk, illetve képessé tesszük a szervezetet arra, hogy felgyorsítsa a regeneráció sebességét és minőségi gyógyulást hozzon létre.

Fotó: rawpixel © 123RF.comA regeneratív orvoslás testazonos anyagokkal segít

A regeneratív orvoslás (vagy regeneratív medicina) lényege, hogy testazonos anyagokkal segíti elő, gyorsítja fel, teszi teljesebb értékűvé a gyógyulást. Ezek az anyagok, vagyis a vér, a zsír, a csontvelő természetes módon is jelen vannak a szervezetben, ám ha ezek közül a célnak megfelelőt kinyerik és egy speciális eljáráson viszik keresztül, képessé válik arra, hogy visszajuttatva a szervezetbe a saját regenerációs képességet fokozza. Ezzel pedig elérhető fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, összeségében akár a gyógyulás is.
A regeneratív orvoslás több módszert foglal magában, amelyek közül a kezelőorvos a probléma pontos ismeretében választja ki a legmegfelelőbbet. A legismertebb eljárások a kollagén injektálás, a hialuronsav injektálás és a sejtterápiás (vagyis PRP) kezelés.

A sejtterápiás kezelés során a vérlemezkékben gazdag vérplazma, vagyis a platelet-rich plasma játssza a főszerepet. Ez az az agyag, amelynek kritikus szerepe van a sebek, a szöveti sérülések gyógyításában, a törések utáni regenerációban, ugyanis ez a speciális vérplazma aktiválja az őssejteket, hogy új, egészséges szöveteket hozzanak létre – mondja dr. Páll Zoltán, a Fájdalomközpont traumatológusa, a regeneratív orvoslás specialistája. –  Az egyik leggyakoribb problémát jelentő porckopásnál például a vérlemezkékben, vagyis a trombocitákban találhatóak azok az őssejtek, amelyek elősegítik az építő porcsejtek osztódását, a rugalmas porcanyag képződését. Ezen kívül a kezelés hatására csökken a porcsejtek elhalása és lelassul a porc leépülését előidéző gyulladásos anyagok termelődése. A PRP-terápia azonban más eredményt is hoz: az ízületi gyulladás csökkentésével természetes fájdalomcsillapítóként működik, és javítja az ízület mozgathatóságát is.


A pszichoterápiákról röviden

2025. április 17.

A pszichoterápia története röviden

Szigorúan véve a pszichoterápiának alig több, mint száz éves a története. Nem köthető azonban egyetlen ponthoz a pszichoterápiának mint önálló szakmának a megszületése, és a mai napig változik, fejlődik, alakul és keresi a helyét. Ahogy Szőnyi Gábor (2015) is megjegyzi, kérdéses, hogy lehet-e a pszichoterápia történetéről beszélni, ugyanis az ezzel foglalkozó szakirodalomban is inkább egy-egy irányzat, iskolaalapító személy történetével, munkásságával találkozunk. Annyit talán mégis lehet mondani, hogy a pszichoterápia közvetlen előzménye valahol a 19. században található. Megelőlegezve az alábbiakat, a pszichoterápiára is igaz tehát az a megállapítás, amely magára a pszichológiára is: rövid múltja van és hosszú története.

Fotó: Drazen Zigic | FreepikA pszichoterápia létrejöttében fontos szerepet játszott az a tény, hogy az orvosláson belül a lelki zavarok, kórképek önálló kutatási, érdeklődési területté váltak. A pszichés zavaroknak az orvosi tudományok közé emelésében lényeges mozzanat volt a hipnózis (elsősorban olyan francia orvosok, mint Bernheim és Charcot nyomán), ami lehetővé tette a lelki betegségek (akkoriban főként a hisztéria, neurózis) szakszerű, módszeres tanulmányozását és kezelését, teret kialakítva ezzel a gyógyítási gyakorlat fejlődésének.

Ebben az időszakban került előtérbe az orvos betegre gyakorolt befolyása és a kapcsolati rapport fontossága (Mesmer nyomán), ami szorosan kötődött a hipnózis technikájának a kidolgozásához.

A 19. Század végén Sigmund Freud bécsi orvos volt az, aki egy új pszichológiai elmélet (pszichoanalitikus személyiség és fejlődéselmélet, pszichopatológia) és módszertan (a szabad asszociáció technikája) kidolgozásával megalapozta az első szakpszichoterápiát (a pszichoanalízist), ezzel modellt is adván a nem sokkal később megjelenő irányzatoknak. Kialakult a pszichoterápiák ma ismert formai kerete: a terapeuta rendelkezésére bocsátja szaktudását a páciensnek a megbeszélt időben és anyagi feltételek mellett, terápiás egységek (ülések) során, a páciens aktív részvételével egy olyan munkamódban, amely kimondottan és kizárólag pszichológiai.

Az 1900-as évek elején a pszichoanalízis egyre jobban terjedt. Az irányzathoz csatlakozók közül páran kiváltak és önálló, de a pszichoanalízis elméleti és/vagy módszertani alapjaihoz bizonyos mértékben kapcsolódó önálló irányzatokat hoztak létre, amelyeket összefoglalóan mélylélektani iskoláknak nevezünk. Így jött létre a két világháború között a Carl Gustav Jung által alapított “jungi analízis”, illetve az Alfred Adler által létrehozott individuálpszichológiai irányzat. De a pszichoanalízis köpenyéből bújt ki a 20. század első felében a mai napig népszerű tranzakció-analízis (Eric Berne), az egzisztenciaanalízis vagy logoterápia (Viktor Frankl), és a lacanizmus (Jacques Lacan) is.

Ettől az időszaktól, tehát a 20. század első évtizedeitől kezdődően számos pszichoterápiás iskola jelent meg. A legtöbbjük azonban néhány nagyobb irányzathoz köthető elméleti és/vagy módszertani alapon is. A fent említett pszichoanalízisen kívül ilyen nagyobb irányzat (“erőnek” is mondják) a Carl Rogers által megalapított személyközpontú vagy humanisztikus iskola, valamint a viselkedés- és kognitív terápiás irányzat.

Talán zavaros lehet a kép, ha valaki a pszichoterápiás irányzatok, brandek között megpróbál eligazodni, hiszen olyan sok van belőlük. Ha azt vesszük, hogy hány iskola definiálja magát pszichoterápiaként, akkor több százról beszélhetünk (kb. 300). Ugyanakkor azt is lehet mondani (Szőnyi, 2015), hogy “annyi pszichoterápia van, ahány pszichoterapeuta”, mivel minden terapeuta létrehozza saját személyiségén keresztül egyedi munkastílusát, szemléletét, kapcsolódási stílusát. Ezen a szinten elmélet és gyakorlat szervesen összefüggenek egymással.


Krónikus kismedencei fájdalom

2025. április 02.

Fotó: ArtPhoto_studio | freepik

Amikor a megoldás túlmutat a fizikai tüneteken

Az Európai Urológiai Társaság legfrissebb kutatásai szerint a felnőtt női lakosság 15-25%-át érinti a krónikus kismedencei fájdalom szindróma (CPPS), ami jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét. Vincze-Horváth Noémi, a Sherlock Rehab szenior gyógytornásza és manuálterapeutája szerint a probléma kezelése komplex megközelítést igényel, mivel az esetek 79%-ában nem található szervi elváltozás a panaszok hátterében.

A krónikus kismedencei fájdalom olyan, jellemzően hat hónapnál tovább tartó állapot, amely számos formában jelentkezhet. „A páciensek gyakran hosszú utat járnak be, mire megfelelő diagnózist és kezelést kapnak. Sokszor előfordul, hogy a különböző vizsgálatok nem mutatnak ki szervi elváltozást, ami még több bizonytalanságot okoz az érintettekben” – magyarázza Vincze-Horváth Noémi.

Komplex tünetegyüttes – összetett megoldások

A szakember szerint a CPPS tünetei rendkívül változatosak lehetnek:

  • húgyúti problémák (gyakori vagy fájdalmas vizelés, sürgető vizelési inger)
  • gyomor-bélrendszeri panaszok (székrekedés, hasmenés)
  • szexuális diszfunkció
  • medencefenék izomfeszültség
  • általános, kisugárzó izomfájdalom

A nőbántalmazás pszichológiája - Mi zajlik a bántalmazó férfi lelkében?

2025. március 30.

Nem megérteni kell őket. De érteni érdemes, hogy szabadulni tudjunk, illetve ha esetleg kinő a lelke, akkor segíteni lehessen neki, ha akarja és hagyja. Nem, nem a társa segít, hanem megfelelő szakember. A bántalmazás a kapcsolatban, a családban súlyos trauma minden résztvevőnek.

(Mesterségesen alkotott kép)

A családon - párkapcsolaton belüli erőszak, különösen a nőbántalmazás, összetett és fájdalmas társadalmi jelenség, amely mögött mélyen gyökerező pszichológiai és szociokulturális tényezők húzódnak meg. A legtöbb figyelem az áldozatokra irányul, azonban a bántalmazók belső világának megértése is kulcsfontosságú a megelőzés és a gyógyulás szempontjából. Mi zajlik egy bántalmazó férfi pszichéjében? Hogyan alakul ki ez a viselkedés, és van-e kiút számára? Nézzük meg a lehetséges típusokat és a változás esélyeit.

A bántalmazók főbb típusai

A bántalmazók nem egy homogén csoport, hanem különböző háttérrel és pszichológiai beállítottsággal rendelkező emberek. Néhány főbb típus:
 
A hataloméhes zsarnok: Ez a típus a bántalmazást eszközként használja az uralom fenntartására. Gyakran mélyen gyökerező kisebbségi komplexus vagy bizonytalanság áll mögötte, amelyet a kontroll gyakorlásával próbál kompenzálni.
 
Az impulzív agresszor: Jellemzően robbanékony, dühkitörésekre hajlamos személyiség, aki nem képes megfelelően kezelni a frusztrációit. Gyakran saját traumái miatt nem tanulta meg az érzelmek egészséges szabályozását.
 
A narcisztikus manipulátor: Úgy érzi, joga van a másik felett állni és uralkodni. Az áldozatot saját tulajdonának tekinti, és minden határon túlmegy annak érdekében, hogy a saját világképébe illessze.
 
A sérült lélek: Maga is áldozata volt valamilyen múltbeli bántalmazásnak, és a tanult mintát viszi tovább, mert számára ez vált „normálissá”. Ez nem mentesíti a tettei alól, de rávilágít a változás lehetőségére.

Hogyan lesz valakiből bántalmazó?

A bántalmazó viselkedés több tényező összjátékából alakul ki:
 
Gyermekkori trauma: Sok esetben a bántalmazók maguk is olyan környezetben nőttek fel, ahol az erőszak jelen volt. Ha valaki azt tanulja meg, hogy a konfliktusokat agresszióval lehet „megoldani”, nagyobb eséllyel alkalmazza ezt a felnőtt életében is.
 
Társadalmi normák és férfiszerepek: Egyes kultúrákban az agressziót és az uralkodást még mindig a férfiasság jelének tekintik, ami igazolja és fenntartja a bántalmazó viselkedést.
 
Önbizalomhiány és belső frusztráció: Sok bántalmazó férfi mélyen bizonytalan önmagában, és ezt a bizonytalanságot azzal kompenzálja, hogy másokon uralkodik.
 
Függőségek és mentális betegségek: Az alkohol, a drogok vagy a kezeletlen pszichés problémák felerősíthetik az agresszív hajlamokat.

További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...2...236