Információk, érdekességek
Amazóniai étrend a szív-érrendszeri betegségek ellen
2019. január 12.
A szív- érrendszeri betegségek a fejlett társadalmakban szinte „járványszerűen” terjednek, ezért a kutatók rendkívül sokat foglalkoznak a visszaszorításuk lehetőségeivel. Globális méretű probléma
A szív-érrendszeri betegségek felelősek a 2016-os év halálozásainak 31 százalékáért világszerte – ahogyan az megtudható a WHO jelentéséből. Amerikában évente közel 610 ezer ember hal meg ugyanezen okok miatt – mondja a Centers for Disease Control and Prevention. Éppen ezért okozott nagy feltűnést, amikor kiderült, hogy van egy nép Bolíviában, az Amazon mentén, amelyet szinte teljesen elkerülnek a kardiovaszkuláris betegségek. A tudósok a „titok” vizsgálatakor abból indultak ki, hogy a leginkább megváltoztatható faktor, amely befolyásolja az egészségi állapotot, a táplálkozás. Nem véletlen, hogy az Amerikai Szív Társaság már régen megtette ajánlását a leginkább szívbarát étrendet illetően, amely főként zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra és olajos halakra épül. Az amazóniaikról azonban kiderült, hogy másképp táplálkoznak – Szarka Dorottya, a KardioKözpont dietetikusa a legfrissebb étrendi javaslat, az amazóniai étrend alapjairól számolt be.
Mi az amazóniai étrend titka?
Erre a kérdésre kerestek választ a University of California kutatói, amikor tanulmányozták a Tsimane népcsoport életmódját. Róluk ugyanis kiderült, hogy alig fordul elő köztük a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, az elhízás és a 2-es típusú diabétesz. A megfigyelések szerint ennek egyik fő oka, hogy népcsoport táplálékai elsősorban természetes forrásokból származnak, és csak nagyon kis hányadukat szerzik be üzletből. Nem így szomszédaik, a Moseten lakosság, akiknél sokkal erőteljesebb hatással van jelen a globalizáció, ezért – bár egy nyelvet beszélnek -, utóbbiaknál sokkal nagyobb arányban van jelen a metabolikus szindróma és a szív-érrendszeri betegségek.
Ezt támasztja alá a Tsimane és a Moseten népcsoport tagjainak kikérdezése és életmódjának tanulmányozása.
A túl alacsony hőmérséklet növeli a halálozás kockázatát
2019. január 07.
A túl alacsony hőmérséklet növeli a korai halálozás és a betegségek kialakulásának kockázatát egy kínai tanulmány szerint.A legideálisabb, vagyis a legalacsonyabb halálozási arányt eredményező hőmérséklet a 22,8 Celsius-fok. Az ennél alacsonyabb, illetve magasabb hőmérséklet is a halálozás és a betegségek kialakulásának nagyobb kockázatával jár. Az alacsony hőmérséklet hatása azonban hosszabban tartó és súlyosabb, mint a magasabb hőmérsékleté.
A Kínai Járványügyi és -megelőzési Központ, valamint a sanghaji Fudan Egyetem 5 klímazónában lévő 272 kínai városban 2013 és 2015 között történt több mint 1,8 millió, nem balesetből bekövetkező halálesetet vizsgált.
A halálok okai között szerepeltek szív- és érrendszeri megbetegedések, szívkoszorúér-betegségek, légzőszervi megbetegedések, stroke és krónikus obstruktív légúti betegség (COPD).
A tudósok a hőmérsékletet négy kategóriába sorolták: szélsőségesen hideg (-6,4 és 1,4 Celsius-fok közötti), mérsékelt hideg (1,4 és 22,8 Celsius-fok közötti), szélsőségesen meleg (29 és 31,6 Celsius-fok közötti) és mérsékelt meleg (22,8 és 29 Celsius-fok közötti) kategóriába.
Eredményeik alapján arra jutottak, hogy a halálesetek 14,33 százaléka alacsony vagy magas hőmérséklethez köthető. Ezen belül a legmagasabb kockázat a mérsékelt hideghez (10,49 százalék) és a mérsékelt meleghez (2,08 százalék) kapcsolódott.
Amikor emelkedett a hőmérséklet, a halál kockázata előbb gyorsan csökkent, majd lassan ismét emelkedni kezdett 22,8 Celsius-fok után.
A szélsőséges hideg hatásai több mint 14 napon át tartottak, miközben a szélsőségesen magas hőmérséklet hatására megnőtt kockázat szinte azonnal eltűnt, legfeljebb csak 2-3 napig tartott.
Ha gyakran ég a gyomor: mit tehetünk ellene?
2018. december 22.
Gyomorégés – savas reflux: fájdalom, diszkomfort érzés a gyomorszáj tájékán, a nyelőcsőben felgyülemlett gyomorsav, égő torok… Sokunk szenved ettől az emésztőrendszeri problémától. A savlekötő gyógyszerek segítenek, de mi magunk is enyhíthetünk a bajon megfelelő táplálkozás és egyéb ellenlépések megtétele útján.
Amikor a gyomor savtartalma a nyelőcsőbe visszakerül, égő érzés keletkezik a nyelőcsőben, maró érzés a torokban… Ennek oka, hogy a nyelőcső alsó szakaszán lévő záróizom nem zár megfelelően, és átengedi a gyomortartalmat. Így lehetővé válik a gyomorban lévő savtartalom visszafolyása a nyelőcsőbe (ez a reflux). Elsődleges tünete a gyomorégés, mely égő, kisugárzó fájdalommal jár, a szegycsont mögötti résztől egészen a torokig. Savas felböfögés, fájdalmas, nehéz nyelés, rossz szájíz, szájüregi égés is tartozhat a tünetek közé. De mit tehetünk ellene, illetve megelőzésképpen?
A nyelőcső-nyálkahártya állapotának helyreállítása antioxidánsokkal
A zöldségfélék nyújtják a reflux elleni egyik fő védelmet. Rostjaik élénkítik a béltranzitot, ásványi anyagjaik segítik a vér pH értékének lúgosítását, a bennük lévő antioxidánsok pedig védik a nyelőcső nyálkahártyáját.
A keresztesvirágúak (karfiol, brokkoli, bimbós és fodros kel, káposzta…), a nagyon színes zöldségek (pirospaprika, paradicsom, spenót, lvöröskáposzta, padlizsán, feketegyökér stb..) bővelkednek leginkább antioxidánsokban, de fontos, hogy variáljuk őket. Minél változatosabban állítjuk össze a zöldségeket a menüben, annál jobban karbantartjuk a bélflórát.
Ötperc alatt kideríthető a demenciakockázat
2018. december 20.
Ötperces ultrahangvizsgálattal kideríthető a demenciakockázat még az előtt, hogy a kognitív hanyatlás tünetei jelentkeztek volna – ismertette egy új kutatás eredményét a BBC News.Egy nemzetközi kutatócsoport 2002-ben több mint háromezer ember nyaki véráramlását vizsgálta meg ultrahanggal, majd a következő 15 évben figyelte állapotukat: tesztelték memóriájukat és problémamegoldó képességüket. Az eredmények szerint a többi résztvevőhöz képest azoknál következett be a legnagyobb mértékű kognitív hanyatlás a következő tíz évben, akiknél az ultrahangos vizsgálattal a legintenzívebb érverést tapasztalták.
A kognitív hanyatlás gyakran a demencia első jele, de nem mindenkinél alakul ki demencia azok közül, akiknek a kognitív képességei gyengülnek.
A University College London (UCL) által vezetett kutatás nyomán készült tanulmány szerzői bíznak abban, hogy eredményeik révén új lehetőség kínálkozik a kognitív hanyatlás és a demencia előrejelzésére.
A tél betegségeinek gyakori kísérőtünete: az orrdugulás
2018. december 03.
Itt a tél és egyre gyakoriabbak az orrfolyással, orrdugulással járó megfázásos megbetegedések. Ezek rendszerint nem súlyos, csupán kellemetlen tünetek, de az első kezelési lépések megtételének hiánya további gondokat, szövődmények kialakulását eredményezhetik.
Az orrhigiénia alapvető fontosságú a bajok elkerülésében. Nézzük hát, miről is van szó!
Orrunk - mely arckarakterünk egyik fő meghatározója-számos fontos funkciót tölt be:
• párásítja és felmelegíti az orrjáraton át beérkező levegőt,
• megtisztítja a kórokozóktól vagy az allergiát okozó anyagoktól a tüsszentés vagy az orrnyálkahártyára történt lecsapódás során. A tüsszentés "önvédelmi eszköz", de hozzátehetjük, mások kárára tesszük, ha nem kulturáltan járunk el ennek kapcsán.
Gátolt orrlégzés esetén a fentiekből következőleg:
• a levegő nem párásodik;
• a szájon át rögtön felmelegedés nélkül jut a mélyebb légutakba akut gyulladást okozva;
• elzáródik a fülkürt, ami heveny fülfájást eredményez;
• elzáródnak a melléküregek nyílásai, azok gyulladásához vezetve előbb-utóbb;
• nem utolsósorban dünnyögő, kellemetlen pszichés hatással járó hangot okoz;
• ráadásul gátolja napi megszokott tevékenységeink nyugodt végzését és zavarja a fontos éjszakai pihenést.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...697071...173