Információk, érdekességek

60 felett már jobban odafigyelünk önmagunkra

2010. augusztus 12.

A magyar lakosság jelentõs része 60 éves kora felé jön rá arra, hogy egészsége jelentõs mértékben saját magán múlik.

Az egészséges életmód és az egészségmegõrzésért tett erõfeszítések alapvetõen meghatározzák azt, hogy 50 év feletti életkorban milyen egészségi állapotban, illetve minõségben élhetjük az életünket. Erre már 50 éves kor elõtt is érdemes gondolni, azonban a GfK LHS HealthCare 2009-ben és 2010-ben végzett 1 000 fõs lakossági felmérésének adatai alapján elmondható, hogy a magyar lakosság jelentõs része késõn, 60 éves kora felé jön rá arra, hogy egészsége jelentõs mértékben saját magán múlik. Emellett az is igaz, hogy sokan még ekkor sem vállalnak felelõsséget saját egészségükért.

A legtöbb szívbeteg is nyugodtan utazhat repülõvel

2010. augusztus 10.

A kereskedelmi forgalomban repülõ, korszerû gépek fedélzetén csak a rendkívül rossz állapotban lévõ szívbetegek utazása jelenthet kockázatot.

A Brit Angol Szív- és Érgyógyászok Társaságának a szívbetegek biztonságos repülésével foglalkozó 12 legismertebb szakértõje húsz oldalon foglalta össze a nemzetközi szakirodalom alapján mindazt, amit ezzel a kérdéssel kapcsolatban ajánlott figyelembe venni. Tanácsaikat a tudományos szervezet folyóirata, a Heart ismertette.

Világelsõség a hályogsebészetben Magyarországon

2010. augusztus 01.

A világon elsõként Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján alkalmazták elõször az új femtolézeres hályogsebészeti eljárást.

A világon elsõként Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikáján alkalmazták elõször az új femtolézeres hályogsebészeti eljárást. Az Amerikai Egyesült Államokban hivatalosan õsztõl kerül bevezetésre. Ez annak köszönhetõ, hogy az eljárás kifejlesztésében számos magyar, nemzetközileg is elismert kutató vett részt az elmúlt két évben és a legfontosabb klinikai vizsgálatok is hazánkban történtek - tudatta közleményben a klinika.

Sclerosis multiplex: kutatják a mûtét lehetõségét

2010. augusztus 01.

Idehaza is várják az SM betegek, javíthat-e a vénatágítás az állapotukon – az orvosok óvatosságra intenek.

Nemzetközi téren nagy vitákat váltott ki, s idehaza is sok beteget és orvost foglalkoztat egy olasz orvos, dr. Paolo Zamboni nevéhez kötõdõ bejelentés, miszerint összefüggést véltek felfedezni az agy vénás keringésének elégtelensége (CCSVI) és a sclerosis multiplex tünetei között. Ennek azért van jelentõsége, mert a gerincvelõt szigetelõ myelinhüvely károsodásán keresztül súlyos idegrendszeri problémákat, nem ritkán végleges mozgáskorlátozottságot okozó sclerosis multiplex nemcsak gyógyíthatatlan, de egyértelmûen az okát sem sikerült eddig bizonyítani. A páciensek a korszerû gyógyszeres kezelések révén akár több évtizeden át is élhetnek a betegséggel, ám a már károsodott idegszálakat megjavítani nem tudják, a terápiával a romlás ütemét képesek lelassítani.

Génmódosított élelmiszerek: miértek és hogyanok

2010. július 30.

Alapfogalmak, ellentmondások, kockázatok és tények a genetikailag módosított élelmiszerek világából.

A genetika korunk egyik vezetõ tudományterülete. Az eredményeinek gyakorlati alkalmazására épülõ géntechnológia és az általa létrehozott termékek ismeretlenségüknél fogva, vagy inkább a róluk szerezhetõ eltorzított vagy hiányos információk miatt gyakran ébresztenek bizalmatlanságot, félelmet. A megértés korlátját jelentheti, az ezen a területen alapvetõnek számító biológiai, kémiai, biokémiai, élettani fogalmak ismeretének hiánya. A szélesebb körû összefüggések megismeréséhez pedig szükséges a minimális mezõgazdasági, állattenyésztési, ökológiai és ökonómiai tájékozottság.