Információk, érdekességek

Mikor vegyem be a gyógyszert?

2020. június 11.

Fotó: 123rf.com

A gyógyszerek szedésénél nemcsak a helyes dózisra, hanem a bevétel időpontjára is fontos odafigyelni. A szervezetben zajló számos biokémiai folyamat ugyanis egy, a „belső óra” által diktált biológiai ritmust követ; ezt figyelembe véve fokozódik a gyógyszerhatás, és a mellékhatás csökken.

Akarantén, a megváltozott munkahelyzet, az állandó stressz megviseli a szervezetet, ezért még inkább oda kell figyelni a megfelelő gyógyszerszedési tanácsokra. A biológiai ritmus figyelembevétele minden esetben a hatásosabb és kevesebb mellékhatással járó gyógyszeres terápiát szolgálja. Ahhoz, hogy ajánlásokat tudjunk tenni az optimális gyógyszerbevételi időpontra, részleteiben kell ismerni a cirkadián ritmust és a gyógyszeres terápiában betöltött szerepét. Ezzel kapcsolatosan napjainkban is folynak kutatások.

A hormontermelés napszakonként változik
A napi ritmus, a belső óra kifejeződésének a legismertebb példája a kortizol nevű hormonnak a termelődése. A szteroid jellegű kortizol jelentős szerepet tölt be a szervezetet érő stresszre adott válasz kialakításában. Naponta körülbelül 15-60 milligramm kortizol termelődik, azonban stressz hatása alatt a mennyiség a 240 milligrammot is elérheti.

A kortizol felszabadulása a szervezetben nem folyamatos, hanem a napi ritmust követve változik. Ez azt jelenti, hogy a maximális vérplazmaszintet a kortizol reggel 6 és 9 óra között éri el, míg a minimális koncentrációt éjféltájban.

Mi ebből a tanulság?
A szteroid gyulladáscsökkentővel végzett terápiában részesülő, kortizolszerű gyógyszert szedő betegeknek (pl. rheumatoid arthritisben szenvedők) a szájon át szedett szteroidos gyógyszereiket érdemes a reggeli órákban bevenniük, hogy az adagolás a természetben jellemzőhöz minél inkább hasonló lehessen. Megfigyelték azt is, hogy a szervezet bioritmusához igazodó tablettabevétel kevesebb mellékhatást vált ki, mint az egyéb napszakokban történő bevétel.


Milyen út vezet egy védőoltás kifejlesztéséig?

2020. június 03.

A fejlett országokban a védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban potenciálisan halálos kórral szemben biztonságban tudhatjuk magunkat. Amikor egy addig ismeretlen vírus, mint napjainkban a koronavírus milliók életét veszélyezteti, magától adódik a kérdés, hogy vajon mikor sikerül kifejleszteni a megfelelő védőoltást. A COVID-19 kapcsán megtörténtek az első fontos lépések a vakcina-előállítás irányába.  

A világ több virológiai laboratóriuma, köztük a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportja is bejelentette, hogy sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját, és külföldön is zajlanak már a klinikai vizsgálatok. Ebből a genetikai kódból kell azonosítani azokat a szakaszokat, amelyek a megtámadott szervezet védőmechanizmusát aktiválják. Innen azonban még hosszú út vezet az ipari mennyiségben gyártható oltóanyagig. A Budai Egészségközpont szakértője, dr. Jelenik Zsuzsanna ismerteti azokat a fázisokat, amelyeken minden vakcinának át kell esnie a szabadalmazás útján.

Mesterséges ellenállás

Egy-egy kórokozóval való „találkozás”, fertőzés után a szervezetünk bizonyos fokú védettséget szerez az adott mikrobával szemben. Az immunrendszerünk ugyanis újbóli fertőzés esetén képes „emlékezni” az egyszer már leküzdött kórokozófajta (pl. vírus vagy baktérium) jellegzetes antigénjére. Újbóli fertőzés esetén azonnal megkezdi a megfelelő ellenanyagok termelését.

„Ez a tapasztalat vezetett az orvostudomány egyik legjelentősebb felfedezéséhez, miszerint a szervezet specifikus ellenállása (immunitása) legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag alkalmazásával mesterségesen is előidézhető” – mondta dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológus szakorvosa.


Nem gyengíti az immunrendszert az agyhártyagyulladás elleni védőoltás

2020. május 13.

Fotó: 123rf.com

Nem gyengíti az immunrendszert a bakteriális agyhártyagyulladás elleni védőoltás, így a koronavírus okozta helyzetben is fontos beadatni – hívta fel a figyelmet Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.

A fertőző agyhártyagyulladás nagyon gyors lefolyású betegség, esetenként az első tünetek megjelenésétől, amelyek – amúgy lázas felső légúti megbetegedésekre adnak gyanút – 24 órán belül a páciens intenzív osztályra kerül, illetve a betegek egyötöde elhalálozik.

A betegségnek nagyon magas a halálozási arányszáma, sok betegnél a gyógyulás végtageltávolítással jár, illetve nagyon magas a végleges idegrendszeri sérüléseknek a száma is.

A betegség leginkább a csecsemőkre és az öt év alatti gyermekekre, illetve a 16 és 20 év közötti korosztályra veszélyes. Az igazolt évi esetszám 50 es 70 között van Magyarországon – mondta, megjegyezve, hogy gennyes agyhártyagyulladásban ennél sokkal többen halnak meg, csak sok esetben nem sikerül pontosan kimutatni a baktériumot.


Asztmások ne hagyják abba a gyógyszerszedést!

2020. április 04.

A jelenlegi járványhelyzet nem indokolja, hogy az asztmás betegek felfüggesszék vagy csökkentsék a kezelőorvos által korábban felírt gyógyszeradagot. Dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa fontosabb most még inkább a megfelelő gyógyszeres kezelés.

Fotó: 123rf.comEzért hagyják el sokan a kezelést

Az asztma gyógyszerek a légutak gyulladását tudják megszüntetni. Jól beállított kezeléssel a betegeknél tünetmentességet lehet elérni. Ehhez azonban a gyógyszereket az előírt dózisban kell alkalmazni. 

„A szteroid-fóbia létező jelenség, a betegek többsége tart a készítmények esetleges mellékhatásaitól. Ezek egyike, hogy a szteroidok szedése gyengítheti az immunrendszer működését. Erős immunrendszerre pedig szükségünk van, most különösen, a vírus leküzdéséhez. A betegek figyelmét ezért mindig fel kell hívni arra, hogy az asztma ellen használt inhalációs szteroidok helyileg hatnak, adagjuk a töredéke az injekcióban, vagy tablettában kapott, szteroidoknak, ezért nincsenek is olyan mellékhatásaik, mint a szájon át szedett szteroid készítményeknek. Az asztma kezelését tehát semmiképp nem szabad abbahagyni vagy a gyógyszereket csökkenteni, a járvány idején különösen nem!”

Az asztma is növeli a rizikót?

A krónikus légúti betegek esetében fokozott óvatosság indokolt. Az asztma a légutak krónikus gyulladását, hörgőszűkületet okoz. Az érintettek számára egy enyhébb tüdőgyulladás is komolyabb következményekkel járhat. A koronavírus fertőzés megelőzésének érdekében ezért nagyon fontos minden, a szakmai szervezetek által javasolt óvintézkedést betartani: rendszeres és alapos kézmosás, kerülni kell a tömeget és az arcunkat se érintsük meg lehetőség szerint. Emellett az is nagyon fontos, hogy a légutak gyulladását kontrolláljuk.

Az asztma krónikus gyulladásban tartja a légúti nyálkahártyát. A koronavírus tüdőgyulladást okoz. Ha a nem megfelelően kezelt asztmás beteg megfertőződik, akkor a fennálló gyulladáshoz adódik a vírus okozta gyulladás, ami így jelentősen rontja a beteg esélyeit.”


Van ismét Konakion injekció a patikákban

2020. március 31.

Fotó: 123rf.com

Az oltást minden csecsemőnek pár órával a születése után meg kell kapnia a kórházban, majd otthon folytatni az adagolását. A közösségi portálokon december eleje próbálnak a szülők megbontott, más gyerek oltásából megmaradt készítményhez jutni. Mindkét hatáserősségben (10 és 2 milligrammos) szállít a patikáknak Konakion injekciókat a Hungaropharma – tájékoztatta a Népszavát Feller Antal vezérigazgató.

Azt is elmondta, hogy a szerből egy nagyobb mennyiség érkezett az országba. A készletet a hazai előírásoknak megfelelően még át kellett csomagolni, de folyamatosan szállítanak a patikáknak. A közösségi portálokon december eleje próbálnak a szülők megbontott, más gyerek oltásából megmaradt készítményhez jutni. A bejegyzésekből az is látszik hogy azért az országban itt-ott egy-egy patikában volt aki tudott szerezni. Ez az injekció már tavaly tavasz végén is hiánycikké vált és most megint nem lehetett kapni.

A Konakionban a véralvadásban fontos szerepet játszó K-vitamin egy szintetikus formája található. Az oltást minden csecsemőnek pár órával a születése után meg kell kapnia a kórházban, majd otthon folytatni az adagolását. A szájon át is beadható készítményt otthon hat hónapos korig többször adják a gyerekek. Ez elsősorban a kizárólagosan anyatejjel táplált csecsemőknek fontos, az anyatejben ugyanis alig választódik ki a K-vitamin, így csak kevés jut belőle a babának.

A Népszava több – fővárosi és Pest-megyei – patikában is érdeklődött, mindenütt volt a készítményből. A gyógyszerészek szerint ugyan nem korlátlanul, de a szükséges mennyiséget szállítja a Hungaropharma. A készítményt csak recept ellenében adhatják ki a gyógyszerészek. 


További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...192021...84