Információk, érdekességek
A Semmelweis Egyetemhez integrálódott az Országos Mozgásszervi Intézet
2025. április 07.
Reumatológiai és Immunológiai Klinika néven új szervezeti egység jött létre a Semmelweis Egyetemen az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) március 1-jei integrációjával. A csatlakozásnak köszönhetően az egyetemen belül a mozgásszervi betegellátás teljes spektruma elérhetővé válik, és erősödik az immunológiai ellátás is.
A Semmelweis Egyetem a szakmai portfolió bővítésében jelentős előrelépést ért el az elmúlt években a traumatológiai, a rehabilitációs, az idegsebészeti és neurointervenciós ellátás egyetemi integrációjával. A közép-magyarországi egészségügyi ellátás hatékonyságának növelése és az egyetem képzési portfóliójának teljessé tétele érdekében ugyanakkor további lépések váltak szükségessé.
Az integráció pont annyira jó az egyetemnek, mint a hozzánk csatlakozó országos intézeteknek és ezzel együtt a betegeknek, hiszen multidiszciplináris környezetben, az oktatás-kutatás-betegellátás hármas funkciójának részeként ezek a szakterületek hatékonyabban működhetnek, a hozzá kapcsolódó orvostudományi kutatások is előtérbe kerülhetnek – mondja a folyamatokról dr. Merkely Béla rektor.
Mindemellett pedig vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézményeként az egyetemnek különösen fontos, hogy a képzési struktúrában minden diszciplína megjelenjen, ezért minden lehetőséggel élünk, amikor bizonyos szakterületek esetében az egyetem bővítéséről dönt a szakmapolitika.
Az Országos Mozgásszervi Intézet (OMINT) integrációjával a sebészeti jellegű elektív ortopédiai és akut traumatológiai beavatkozások, valamint a rehabilitáció mellett a mozgásszervi betegellátás teljes spektruma elérhetővé válik egy intézményen belül, multidiszciplináris környezetben.
Mindez hozzájárul a betegellátás minőségének további javulásához, egy átfogó – a reumatológia-immunológia teljességét felölelő – oktatási egység kialakításához, a tudományos teljesítmény fokozásához, tovább erősítve ezzel a Semmelweis Egyetem nemzetközi beágyazottságát és rangsorokban elfoglalt helyét.
Robottal műtenek az SZTE orvosai
2025. április 02.
Fülsebészeti műtéthez használtak csúcstechnológiai eszközt a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja. A Szegedi Tudományegyetemen egyedülálló, modern feltételek adottak a hallásjavító készülék beültetéséhez. A Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Fül-orr-gégészeti klinikája, élen jár az olyan innovatív eszközök kifejlesztésében, amelyek a betegek ellátását még magasabb szintre emelik.
Évtizedes hagyományok, felhalmozott tudás, modern eszközpark és nyitottság, szándék a betegek érdekeit szolgáló innovációk kifejlesztésére, alkalmazására. Ezek azok a tényezők, amelyek miatt a Szegedi Tudományegyetem tesztelheti az orvostechnikai fejlesztések egyik legújabb vívmányát, a RobOtol elnevezésű fülsebészeti robotot. Az elnevezés második fele az otológiára, a fülgyógyászatra utal. Ez a robot dedikáltan bizonyos, nagy precizitást igénylő fülműtétek kulcslépéseit segítő eszköz.
A fül-orr-gégészet területén világszínvonalú az SZTE SZAKK Fül- Orr- Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika. A szegedi orvostudomány egyik kiemelkedő területe a cochleáris implantáció, amely csúcstechnológiai hallásjavító vagy hallást lehetővé tevő eszközök beültetését jelenti. Ezen a szakterületen használták műtétekhez az ideiglenesen, fejlesztési céllal Szegedre került RobOtol-t is.
– Esetünkben a szokásos, minimálisan invazív műtéti technikánkba illesztettük be a fülsebészeti robotot, tehát a kerek ablakba történő manuális behelyezést követően a RobOtol vezette be az elektródát a cochleába. Ez egy nagyon lassú és folyamatos mozgást igénylő mozdulat, amire az emberi kéz csak korlátozottan képes. Ez a robot képes 0,1 mm/szekundum sebességgel bevezetni az eszközt. Intézetünk nyitott az újdonságokra, számos saját eredményt publikáltunk a minimálisan invazív műtéti technika kidolgozása, készülékfejlesztés témakörében. Együtt dolgozunk a műszereket gyártó cégek mérnökeivel, szakembereivel, ezért volt fontos és örömteli, hogy ismét lehetőséget kaptunk egy újdonság kipróbálására. Tapasztalatainkkal hozzájárulunk az eszköz tökéletesítéséhez, ezáltal a beavatkozást, ami könnyebbé és gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a betegek számára a műtétet – mondta Dr. Perényi Ádám, a Szegedi Hallásjavító Implantáció Munkacsoport tagja, a cochleáris implantációt végző egyik orvos.
A szegedi fül-orr-gégészet és fej-nyaksebészet jelenleg is egyedülálló műszerparkkal rendelkezik, világviszonylatban is kevés ilyen fülészeti műtő áll a betegek szolgálatára.
Meddő párokat támogató szakpszichológusoknak indít egyedülálló képzést a Semmelweis Egyetem
2025. március 31.
Reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzés indul a Semmelweis Egyetemen klinikai és alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok számára. A tudományosan megalapozott elméleti és módszertani ismereteket átadó, felsőfokú szakirányú egészségügyi szakvizsgára épülő licencképzés célja felkészíteni a szakembereket, hogy a legújabb tudományos evidenciák birtokában magasabb szintű segítséget tudjanak nyújtani azoknak a pároknak, akiknél a nehezített gyermekvállalás olyan komolyabb pszichés tüneteket okoz, mint a szorongás vagy a depresszió. A várhatóan 2026 szeptemberében induló képzéshez kapcsolódóan új grémium is felállt az egyetemen.
Az új grémium feladata az oktatási háttér megteremtése és a szakmai minőségbiztosítás az újonnan induló reproduktív pszichológiai szaktanácsadó licencképzéshez, melyet az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatósága terjesztett elő. A klinikai és alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusok számára várhatóan 2026-tól elérhető új licencképzés részleteit dr. Szigeti F. Judit (Semmelweis Egyetem) és Soltész Krisztina (Budai Termékenységi Centrum) klinikai szakpszichológusok dolgozták ki, a Reproduktív Pszichológiai Szaktanácsadó grémium elnöke dr. Gonda Xénia habilitált egyetemi docens, a Klinikai Pszichológia Tanszék vezetője.
Dr. Gonda Xénia elmondta, hogy mivel a különböző segítő szakmák kompetenciái kevésbé ismertek és egyértelműek az emberek számára, ezért azt tapasztalják, hogy sok meddő párt tévesztenek meg különböző tudományosnak mondott módszerekkel, amivel az érintettek sok esetben értékes időt veszítenek, illetve olyan megoldásokba fektetnek, amelyek nem vezetnek eredményre.
A Szegedi Tudományegyetemen végezték hazánkban az első radioizotópos prosztataspecifikus daganatterápiát
2025. március 27.
Országos szinten egyedülálló terápiát kezdett alkalmazni az SZTE Nukleáris Medicina Intézet. A radioizotópos kezelés előrehaladott állapotú prosztatarákos betegek túlélését hosszabbítja meg. Az innovatív módszerről Prof. Dr. Pávics László intézetvezető beszélt.
A Szegedi Tudományegyetemen Prof. Dr. Pávics László vezetésével működő Nukleáris Medicina Intézetben Dr. Besenyi Zsuzsanna adjunktus és Dr. Farkas István tanársegéd elvégezte hazánkban az első radioiligand kezelést, mely új utat nyit a prosztatarákban szenvedő betegek ellátásában.
A prosztatarák gyógyítására eddig alapvetően a hormonterápiát, a különböző kemoterápiás szereket és a besugárzást alkalmazták, ezeket egészíti ki a radioizotópos kezelés – tudtuk meg Prof. Dr. Pávics Lászlótól. – Mind a diagnosztika területén, mind a terápiában új lehetőséget nyitott az, hogy most már a prosztatarákra jellegzetes biokémiai eltéréseket is meg lehet jeleníteni megfelelő izotópos jelöléssel. Ha olyan radioizotópot használunk megfelelő molekulához kötve, amelynek terápiás (sejtroncsoló) hatása van, akkor nagyon specifikusan tudjuk kezelni a prosztatarák áttéteit (csont, nyirokcsomó, lágyrész és egyéb szervek). A 177-lutécium PSMA (prosztata specifikus membrán antigén) terápia a betegeket nem terheli meg, mellékhatással alig kell számolni – hangsúlyozta Dr. Pávics László. A professzor a legfrissebb tanulmányokra hivatkozva kijelentette: körülbelül nyolcezer prosztatarákos ember eredményeit vizsgálták, és egyértelműen megállapítható, hogy a betegek több mint 50 százaléka már az első kezelésre jól reagált, illetve 80 százalékuk esetében többszöri kezeléssel jelentős javulást értek el jó életminőség mellett.
Az intézet munkacsoportja 2017-ben kezdett foglalkozni az úgynevezett prosztataspecifikus membrán antigénen alapuló diagnosztikus készítmény alkalmazásával. A hazánkban már akkor is úttörő vizsgálati módszer bevezetésével a prosztatarák és annak áttéteinek a jelenleg legmodernebb kimutatását vezették be. 2019-ben az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Urológiai Klinikájával együttműködve elvégezték az első radioizotópos sebészeti szondával vezérelt nyirokcsomó-eltávolítást. 2020 decemberétől a Nukleáris Medicina Intézetben megkezdték a prosztataspecifikus membrán antigén PET/CT diagnosztikai vizsgálatát is, ami 2022 óta a prosztatarákos betegek rutin diagnosztikai módszerévé vált. A vizsgálatokra jelenleg az ország minden részéből érkeznek betegek egyetemünkre. A mintegy nyolcéves fejlesztő munka eredményeként, az Onkoterápiás Klinika közreműködésével vált lehetővé az első, most már terápiás alkalmazása ennek a fontos anyagnak.
Idegsejttípusok teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas módszert dolgoztak ki magyar kutatók
2025. március 17.
Bármely faj idegsejtjeinek azonosítására és teljes RNS-készletének meghatározására alkalmas új eljárást dolgoztak ki a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat szerdán az MTI-vel.
A HUN-REN KOKI Hrabovszky Erik vezette Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoportjának tagjai, Göcz Balázs és Rumpler Éva megosztott első szerzőségével a Journal of Biological Chemistry című folyóiratban publikált tanulmány egy széleskörűen alkalmazható új módszert kínál az idegsejtek működésének megértéséhez – hangsúlyozták a közleményben.
Mint írták, a szervezetünket felépítő valamennyi sejt ugyanazt a DNS-készletet tartalmazza, az egyes sejttípusok különbözősége a DNS-ről átíródó RNS-molekulák sokféleségében rejlik.
Az egyes sejtcsoportokra jellemző RNS-átirat, azaz transzkriptom a sejt típusától és anatómiai elhelyezkedésétől függ, és életünk folyamán állandóan változik.
A szaporodási funkciókat az agy gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) tartalmú idegsejtjei szabályozzák. A GnRH idegsejteket jellemző RNS-készletet, vagyis génkifejeződési profilt régóta próbálják megismerni. A korai módszereket a kis áteresztőképesség és alacsony érzékenység jellemezte. A későbbiekben megjelenő chipalapú technikák ugyan már jóval teljesebb képet mutattak a sejtekre jellemző RNS-miliőről, de korántsem teljeset.
A Reproduktív Neurobiológia Kutatócsoport tagjainak korábbi módszertani fejlesztése a szövettani metszetekből lézer mikrodisszekcióval (LCM) kinyert idegsejtekből újgenerációs szekvenálással tette lehetővé az RNS-készlet meghatározását. Ehhez a módszerhez azonban a vizsgálni kívánt idegsejttípusban fluoreszkáló fehérjét termelő egerekre volt szükség.
A mostani fejlesztés ezt az akadályt elhárította. A kutatók a többlépéses jelölési technika (immunhisztokémia) során – ilyen módon még soha nem alkalmazott RNS-megőrző adalékanyagokat használva – sikeresen megőrizték az amúgy igen sérülékeny RNS-molekulák épségét. A lézer mikrodisszekcióval összegyűjtött GnRH idegsejtek RNS-készletét nagy áteresztőképességű és magas érzékenységű újgenerációs szekvenálással jellemezték.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...234...236