Információk, érdekességek

Itt az újabb mérföldkő a Down-kór szűrésében

2019. október 14.

A babavárás első trimeszterében a kismamák többsége a magzat egészsége miatt aggódik a leginkább. Az egyik legrettegettebb és leggyakoribb genetikai rendellenesség a Down-szindróma, ám a modern orvostudományi módszereknek köszönhetően ma már veszélyek és kockázatok nélkül hatékonyan kiszűrhető magzati korban egy egyszerű anyai vérvétellel.

 A várandósság 9. hetétől elvégezhető speciális anyai vérvizsgálat megbízható eredményt ad, a teszt legújabb generációja pedig elődeinél nemcsak gyorsabb, de nagyságrendekkel olcsóbb is, így széles rétegek számára vált elérhetővé.

Semmi sem olyan megnyugtató egy leendő édesanyának, mintha a baba születése előtt végzett ellenőrző vizsgálatok mindent rendben találnak. Az egyik leggyakoribb rendellenességre, a Down-kórra vonatkozóan a manapság leginkább használatos, kockázatbecslésen alapuló úgynevezett kombinált-tesztek ugyan jól becslik, hogy mekkora az esély arra, hogy a magzat Down-kórral érintett, de mégsem adnak biztos igen-nem eredményt a genetikai rendellenességre vonatkozóan.

Amniocentézis, azaz hasbaszúrás helyett

Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy nagy az esély a rendellenességre, a várandós kismamára további vizsgálatok várnak. Ilyenkor sok esetben még mindig a hasbaszúrást alkalmazzák, amelynek során a magzatvízből vesznek mintát (amniocentézis).

Már fiatal korban érdemes életbiztosítást kötni

2019. október 13.

Minél fiatalabb korban, jobb egészségi állapotban érdemes az életbiztosítást megkötni – mondta Dobó Zsanett biztosítási és pénzügyi tanácsadó.

Magyarországon általában a pályaválasztás, az ingatlanhoz jutás vagy a gyermekvállalás után kezdenek az emberek életbiztosításon gondolkodni, míg más országokban már az újszülöttnek is ilyen biztosítást kötnek – hívta fel a figyelmet.

Azért is érdemes fiatal korban megkötni az életbiztosítást, mert akkor sokkal kedvezőbb áron szélesebb körű szolgáltatáshoz lehet jutni.

Az életbiztosítások területén két fontos megtakarítási irány van: a nyugdíj-megtakarítás és a szabadon, az adott élethelyzethez igazított felhasználás. A nyugdíj-megtakarítás esetében az adójóváírás is jelentős rész, hiszen ez ma Magyarországon húsz százalék, efölött pedig a hozam jelenthet komoly többletet.

Melyek a krupp jellegzetes tünetei?

2019. október 12.

A croup, vagy magyarul krupp, a gége és a légcső gyulladása, amelynek ijesztő tünetei elsősorban csecsemőkben és kisgyermekekben alakulnak ki. Az öt éven aluliak 6–8%-a betegszik meg évente, és az összes gyermek mintegy 13%-a életében legalább egyszer kruppban szenved.

A nagyobb gyermekek és a felnőttek is megkaphatják e betegséget, de a légcső szélesebb és a gége nagyobb volta miatt a jellegzetes tünetek náluk sokkal kevésbé észlelhetők.

Melyek a tünetek?

Ugató, száraz köhögés, nehéz- és szapora légzés, légvételkor mellkasi behúzódás, sípoló hang belégzéskor, rekedtség. Felléptét láz, elesettség, étvágytalanság, torokfájás és orrfolyás előzheti meg. A gyermek napközben alig mutat tüneteket, éjszaka azonban hirtelen lepi meg a köhögés, a nehezített légvétel, és ez ritkán életveszélyes is lehet. A tünetek annyira jellegzetesek, hogy a köhögést sokszor telefonon keresztül meghallgatva is diagnosztizálni lehet a betegséget.

Mi okozza a kruppot és milyen a lefolyása?

A kruppot általában vírusfertőzés (többnyire parainfluenza, ritkábban RSV, rhinovírus, de más vírus is) okozza. Esetenként baktériumok, allergia, valamint légúti izgató anyagok is kiválthatják. Többnyire ősszel és télen jelentkezik, és megjelenése néha járványos méretet ölt. Fiúknál valamivel gyakoribb. Sok olyan gyermek van, akiknél a krupp az első néhány életévben többször is kialakul, ez alkati tényezőkkel, például a szűkebb légcsővel függ össze.

5 tipp az eredményesebb tanulásért

2019. október 10.

Egyesek teljes csendben, mások ordító zene mellett tudnak a legjobban tanulni. Van, aki mindenről jegyzeteket készít, és van, aki egy nap alatt próbálja megtanulni az egész féléves egyetemi tananyagot. A vizsgadrukk és a szerencse mellett sok tényező befolyásolja, hogy egy információ tényleg megragad-e a fejünkben, vagy örökre elillan. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) szakértői most összegyűjtötték, mit érdemes szem előtt tartanunk, ha gyorsabban és hatékonyan szeretnénk tanulni.  

1. Csak egyszerűen
Agyunk elképesztő mennyiségű adatot dolgoz fel, a hatékony működéshez ezért rengeteg információt egész egyszerűen kizár vagy töröl. Sajnos ez a tanulásra is igaz: ha egy tananyag nem érdekel minket, agyunk egész egyszerűen ignorálja, amit olvasunk, mert felesleges információnak tartja. Éppen ezért „meg kell győznünk”, hogy figyeljen: használjunk kihúzófilcet, vagy ha úgy érezzük, nem tudunk koncentrálni az olvasásra, készítsünk jegyzeteket, mondjuk fel a tananyagot hangfelvételre, vagy nézzünk meg néhány videót a témában – a lényeg, hogy tegyük érdekessé, amit el szeretnénk sajátítani.

2. Minél kisebb, annál könnyebb
Túl nagy tananyag esetén az elménk gyakran eltereli a gondolatainkat, mert nem tudja, hogyan fogjon hozzá az olvasottak feldolgozásához. Így hiába görnyedünk órákat egy-egy tétel felett, azon kapjuk magunkat, hogy semmit sem jegyeztünk meg az egészből, ellenben kitaláltuk az összes családtagunk karácsonyi ajándékát. Egy szakkönyv olvasása közben ráadásul hajlamosak vagyunk az elsőre unalmasnak tűnő fejezetek között ugrálni anélkül, hogy végigolvasnánk azokat, így saját figyelmünket is megosztjuk. Ha kisebb egységekre tagoljuk a tananyagot, agyunk egyértelmű feladatot kap, és nem kell külön energiát fordítania az érdekesebb részek megtalálására.

Vaspótlással csökkenthető a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázata

2019. október 05.

A vas elengedhetetlenül szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. A vashiány ugyanis vérszegénységet, a vérszegénység pedig nemcsak levertséget, fáradékonyságot, hanem a baba esetében oxigénhiányt is okozhat.  

Ma Magyarországon minden harmadik terhes nő vashiányos vérszegénységben szenved. A vaspótlás különösen fontos ebben az életszakaszban, hiszen vas szükséges mind az anyai, mind a magzati vérképzéshez. Ha az anyánál vérszegénység alakul ki, ez magzati oxigén hiányhoz vezethet, mely súlyos magzati károsodás okozója lehet. A vérszegénység elsősorban az idegrendszeri fejlődésre gyakorol káros hatást. Éppen ezért terhesség alatt mindenképpen vaspótlást ajánl a szakember. Különösen a harmadik trimeszterben érdemes erre odafigyelni, hisz a baba fejlődése ebben az időszakban a legintenzívebb.

Az emberi szervezet vasraktára elég nagy. Példaként, ha egy egészséges férfi egyáltalán nem juttatna a normál táplálkozás során vasat a szervezetébe, akkor is csak nyolc év alatt alakulna ki vashiányos vérszegénység. Vagyis normális táplálkozás és életmód mellett, különösen a férfiak esetében nincs szükség vaspótlásra. Bizonyos élethelyzetekben, elsősorban nőknél azonban szükség lehet rá, hisz a terhesség alatt, szülés után, szoptatás alatt vagy erős menstruáció idején jelentősen csökkenhetnek a vastartalékok.

„Kutatások bizonyították, hogy azoknál a kismamáknál, akiknél  vaspótlás segítségével sikerült a vérszegénységet kezelni, kisebb arányban fordultak elő fertőzések (légúti, húgyúti), véralvadási zavarok, de a súlyosabb terhességi rosszullétet, hányást is ritkábban tapasztalták. A vaspótlás ugyanakkor csökkenti a koraszülés és a szülés utáni depresszió kockázatát is.” – mondta el dr. Pecze Károly haematológus főorvos.