Információk, érdekességek
Összefüggés van a légszennyezettség és a vetélés között
2019. január 04.
A Utahi Egyetem kutatói összefüggést mutattak ki a légszennyezettség és a vetélés fokozott kockázata között.
A Fertility and Sterility című szaklapban közzétett tanulmányukban a kutatók arra jutottak, hogy a Utah állam legsűrűbben lakott régiójában – Wasatch Front – élő nőknél magasabb, 16 százalékos a vetélés kockázata a szennyezett levegőnek való rövid távú kitettség hatására.
Matthew Fuller és Claire Leiser kutatók retrospektív kutatást végeztek több mint 1300 várandós nő részvételével, akik a 20. hét előtt bekövetkezett vetélést követően fordultak segítségért az egyetemi kórház sürgősségi osztályához 2007 és 2015 között.
A kutatók megvizsgálták a vetélés kockázatát egy 3 vagy 7 napos időszakban, amely a levegőben lévő három fő szennyezőanyag koncentrációjának csúcspontját követte. Ezek a szennyezőanyagok a nitrogén-dioxid, az ózon és a finomszemcsés anyagok, vagyis a mikroszkopikus por- és koromszemcsék (particulate matter, PM).
A kutatásból kizárták azokat a nőket, akik Utah államon kívül éltek. “Mi tényleg csak a nagyon ritka eseteket látjuk egy nagyon szűk időablakban. Az eredmények nem a teljes képet adják” – idézte Leisert a Science Daily tudományos hírportál.
Azoknál a nőknél, akik a levegő megnövekedett nitrogén-oxid-szinjének voltak kitéve, némileg megnőtt a vetélés kockázata. A finomszemcsés anyagok azonban nem növelték lényegesen a vetélés kockázatát.
“Bár egy igazán különleges földrajzi területen élünk, a problémák, amelyekkel a légszennyezettség terén szembesülünk, egyáltalán nem különlegesek. Ahogy a bolygó melegszik és a népesség növekszik, a légszennyezettség egyre nagyobb gondot jelent és nemcsak a fejlődő országokban, hanem az Egyesült Államokban is” – fogalmazott Fuller.
A Wasatch Front területén, elsősorban a téli hónapokban egy-egy rövidebb időszakra jelentősen romlik a levegő minősége. A szakértők hat különböző minőségű területet határoztak meg és megfigyelték mind a hat területen a páciensek adatait.
Nem fogja kinőni a gyermekkori kancsalságot
2019. január 03.
A gyerekek körülbelül 4 százalékát érinti a kancsalság valamilyen formája. Az egyik leggyakoribb szembetegség lehet veleszületett, vagy 2-3 éves korban jelentkező, akár rejtett kancsalság is. Tévhit, hogy a kétszemes látást úgyis kinövik a picik: a kezeletlen kancsalság látásromláshoz és koncentrációs zavarokhoz vezethet. Szemorvos segítségével időben felfedezhetjük az intő tüneteket.
Egészséges gyermekeknél általában 3 hónapos korban már megfigyelhető a két szemgolyót egyszerre, megfelelően irányító folyamat megléte, a két szem együttműködése, vagyis a térlátás pedig a kicsi 3-10 éves kora között alakul ki. „Kancsalságnak a két szem nézővonalának eltérését nevezzük. Ilyenkor a szemek összehangolt működése sérül, az egymást keresztező szemtengelyek miatt az ideghártya különböző pontjaira vetül a közvetített kép. Az így kapott kettőzött információ zavart okoz az idegrendszerben, amit a kicsi agya az egyik szem blokkolásával próbál kiküszöbölni” –mondja Dr. Munkácsi Györgyi, a Czeizel Intézet szemorvosa. „A kancsalságnak számos fajtája létezik, beszélhetünk az iránya szerint befelé térő, kifelé térő, vagy függőleges kancsalságról, de osztályozhatjuk a betegséget kiváltó okok szerint is – veleszületett, fénytörési hiba miatt kialakuló, rejtett kancsalság, stb. Bármelyik típust, vagy arra utaló tüneteket észleljük is, mindenképpen szemorvoshoz kell fordulni!”
Már az első kötelező szűrővizsgálat előtt felfedezhetjük a tüneteket
Gyakran a ráutaló panaszok ellenére is csak az iskolakezdést megelőző szűrővizsgálatnál derül fény a látásproblémára. Pedig előfordul, hogy fáradtság és erős szemterhelés mellett időnként kancsalít is a gyerek, de a gyakori fejfájás, hunyorgás, visszatérő szemgyulladás is mind intő jelek lehetnek. Semmiképpen se bagatellizáljuk el a gyerek panaszait, mert súlyosabb betegséget is jelezhet, illetve tartós látásromláshoz vezethet.
Várandósan is mozoghatok? Még akkor is, ha eddig nem tettem?
2018. december 22.
Napjainkban, amikor egyre több pár szorul orvosi segítségre a családdá válásban, a nők elképesztően sokat hajlandóak feláldozni a vágyott babáért. Persze nem mindenáron, így ha lehet, akkor az olyan, nőiességük és önbecsülésük sarokkövét jelentő dologban, mint az alakjuk megtartása, csak végső esetben kötnek kompromisszumot.
De erre nem is feltétlenül van szükség, hiszen sokszor az alak megtartása, vagy sokkal inkább visszaszerzése csak azért nem sikerül, mert sok tévhit él a köztudatban a várandós nőkkel kapcsolatban. Ezek közül a mozgással kapcsolatosakat most egyértelműen tisztázzuk, amiben Ratkó Tünde szülésznő van segítségére.
Hízás nélküli terhesség?
Mielőtt bárki reménykedne, nem, ilyen nincs. A hízás mértéke azonban már egészen más kérdés. Az egyik közkeletű tévhit az, hogy kettő helyett kell enni, amiről már bebizonyítottuk, hogy nem igaz. Ez persze nem akadályozza az aggódó, örülő rokonokat abban, hogy kezdjék „tömi” a kismamát minden földi jóval.
A hízás azonban nagy mumus minden terhesség tervezésénél. Ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen társadalmunkban, az érvényesüléshez és boldoguláshoz hatalmas jelentőséget tulajdonítunk az alaknak. A kismamák így joggal kérdezhetik maguktól, hogy kénytelenek-e lemondani kecses idomaikról csak azért, hogy anyává váljanak.
Természetesen nem, de hízni mindenképpen fognak. A baba, a placenta és a magzatvíz súlya elkerülhetetlenül megjelenik, ám a plusz kilók már messze nem feltétlenül. Ez ellen két dolgot is lehet tenni. Egyrész érdemes kerülni a B6 vitamint, de kizárólag a terhesség harmadik trimeszterében. A várandósvitaminok ebből az anyagból is nagyobb mennyiséget tartalmaznak, hiszen a baba fejlődéséhez szükség van rá, ám minden trimeszter igénye eltérő, így ha jól tagolt készítményt választunk, akkor az utolsó szakaszban kikerülhető a B6 vitamin, mely rengeteg jó tulajdonsága mellett sajnos az étvágyat is növeli. A harmadik trimeszterben már az igazi fejlődése a babának befejeződött, minden olyan funkció, szerv és mozzanat „kész”, melyhez a B6 vitaminra szükség van.
Viszlát, álmatlan éjszakák!
2018. december 21.
Praktikus tanácsok a fogzási időszak átvészelésére
A baba nyűgössége nemcsak a picire, a szülőkre is komoly hatással lehet, hiszen a megváltozott életritmus és a kialvatlanság megnehezíti az egész család életét. A csecsemők fogzása általában egy ilyen nehéz időszak, főleg, hogy sok egyéb probléma is társulhat mellé; például hőemelkedés, vagy a megváltozott széklet, amely bőrirritációhoz vezethet.
A témával kapcsolatban dr. Makleit László belgyógyász osztja meg gondolatatait, tanácsait és ad pár praktikus tippet a gyakorló anyukák és apukák számára.
A csecsemők fejlődésének egyik legfontosabb szakasza a fogzás, amely önmagában is nagy felfordulást okozhat a pici mindennapjaiban. A tejfogak áttörése hat hónapos kor körül kezdődik, persze könnyen előfordulhat, hogy már születéskor is jelen van 1-2 alsó fog. Elhúzódó fogzás esetén pedig jóval a hat hónapos kor után jelennek meg az első fogacskák; hároméves korig összesen húsz bújik ki.
Mivel csillapítsuk a kicsi fájdalmát?
A legtöbb csecsemőnél a fogzáshoz enyhe tünetek, étvágytalanság, a széklet állagának megváltozása, vagy éppen hőemelkedés társulhat. Viszont fontos tudni, hogy magas láz esetén másra kell gondolni, és tanácsos mihamarabb szakemberhez fordulni. Dea fájdalmat, illetve a nyűgösséget hogyan csillapíthatjuk?
„A szülők közelsége, a nyugodt környezet biztosítása, de akár egy simogatás is sokat segíthet” – kezdte dr. Makleit László belgyógyász. „Nagyobb babák esetén kitalálhatunk olyan programot, vagy játékot, amivel eltereljük a figyelmet. Ha ez se segít, akkor a csecsemőkori fájdalomcsillapításra rendelkezésre állnak vény nélkül kapható készítmények is, azonban az első használat előtt érdemes a gyermekorvossal konzultálni.”
Reflux is okozhat gyakori légúti betegségeket csecsemőknél
2018. december 17.
Többgyermekes családokban gyakran előfordul, hogy a nagyobb testvérek óvodából, iskolából szerzett légúti betegségei körbejárnak a családtagok közt, s ez alól nem kivétel a legkisebb csemete sem. Ha azonban a náthás megbetegedések gyakran ismétlődnek, és egyéb tünetek is jelentkeznek, gondolni kell a reflux lehetőségére is. Az összefüggésről dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialistát, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Bukás, vagy reflux?
Reflux esetén a gyomorsavval és emésztőnedvvel elkeveredett gyomor- és nyombéltartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Ez a jelenség egészséges csecsemőknél is bekövetkezik egy kiadós étkezést követően, ilyenkor a „feleslegtől” bukás formájában szabadulnak meg. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket is okozhat!
Légúti problémák okozója
Egy ilyen lehetséges szövődmény lehet a gyakori légúti panaszok jelentkezése. A visszaáramló gyomortartalom nemcsak a nyelőcsövet, de a légcsövet, légutakat is irritálhatja, az érzékeny nyálkahártyán gyulladásokat okozhat. Ez is közrejátszhat abban, hogy a refluxos babáknál gyakoribbak a felső légúti betegségek. Orrdugulás, nátha, visszatérő köhögés, valamint fülfertőzések jelentkezhetnek, esetenként légzéskimaradás is előfordulhat.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...122123124...295