Információk, érdekességek

Hálószobai dolgok... – Megváltoztak, mióta hárman vagytok?

2017. március 04.

A csecsemő világrajövetelét követően egy nőnek osztoznia kell testén a kicsivel és az ő gondozása lesz az elsődleges feladat. A férfiak ezzel szemben mindvégig a „maguk urai” maradnak, miközben alig várják, hogy egy kis időre kisajátíthassák párjukat. Az Apa Magazin következő számában dr. Szőke András pszichológus mesél a gyerek születését követő hálószobai problémákról.

Az új élet érkezése miatt a szülők szükségletei is fokozatosan megváltozhatnak, amelynek gyakran egyik jele, hogy a várandósság utolsó hónapjaiban csökken a szexuális együttlétek száma. Az intim kapcsolat átalakulásáért nagymértékben a hormonok felelnek, de emellett az energiaszint és a kapcsolat minősége is fontos, befolyásoló tényezők.

„A nőnek érzelmileg és fizikailag is az anyaságra hangolódott rá a szervezete, a hormonjai. A férfi egyáltalán nem megy át ekkora változáson. Mégis azt gondolom, ez az egész átléphető, ha szeretetteljes a kapcsolat, mert a vágy a fáradtság ellenére is előhívható” – fejtette ki dr. Szőke András pszichológus az Apa Magazinban, aki szerint nem rögtön a kicsi megérkezése után, hanem a szülést követő 4–6 hónapban figyelnek fel rá az érintettek, hogy eddigi életük gyökeresen más lett.

Átalakul a feladatmegosztás, miközben a családfő feszültebbé válhat attól, hogy nem tudja levezetni a kevesebb intimitás következtében felgyűlt energiáit. Ez az állapot egy belső krízishez vezethet. Amennyiben az apa belátható időn belül nem képes a szerepváltásra a párkapcsolatban és szervesen részt venni a kicsi gondozásában, az édesanya egy szempillantás alatt úgy érezheti, magára maradt, és egy helyett két gyereket nevel. Míg a nőt ebben a rendkívüli folyamatban a hormonjai segítik, a férfinál csak rontanak a helyzeten: termelődik a tesztoszteron, de a kielégülés elmarad. A szülés utáni szexuális kapcsolat éppen emiatt sok megbeszélést és odaadó társat igényel.

Csecsemőkori reflux – ilyen tünetei vannak

2017. március 01.

Meddig tekinthetjük normális jelenségnek a csecsemőkori bukásokat és mikor gyanakodjunk refluxra? Erről, és a betegség egyéb tüneteiről is kérdeztük dr. Vass Noémi gyermek gasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

A csecsemők fejletlen emésztőrendszere miatt a savas gyomortartalom könnyen visszajut a nyelőcsőbe, pici babáknál ezért gyakori az étkezések utáni bukás. Ez nem feltétlenül jelez minden esetben problémát, okozhatja az is, ha a baba nagyobb mennyiséget fogyasztott egyszerre, vagy kapkodva, túl gyorsan lakott jól. Ha azonban valóban reflux áll a gyakori bukások hátterében, azt fontos mielőbb felismerni és kezeltetni, mert ellenkező esetben súlyos szövődményeket – súlygyarapodás elmaradása és nyelőcsőszűkület  – is okozhat!

1. Hányás

Evés közben a csecsemők sok levegőt is nyelnek, ezért fontos étkezések után függőleges helyzetben büfiztetni a babát, hogy ez a levegő távozni tudjon. Aggodalomra ad okot, ha a bukások ennek ellenére is az átlagosnál gyakrabban jelentkeznek, vagy mellette hányás is rendszeresen előfordul.

2. Zöldes-sárgás bukás

A bukások színe normál esetben fehér. Reflux esetén azonban a bukás zöld vagy sárga, esetleg véres is lehet. Az elszíneződést az epét tartalmazó váladék, ill. az extrém ritkán jelentkező nyálkahártya felmaródás esetén jelentkező friss vér okozhatja.

3. Tiltakozás az evés ellen

A nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav rövid idő alatt gyulladásokat idézhet elő az érintett területen, ezért a csecsemő számára a nyelés fájdalmassá válhat. A fájdalom miatt a baba nyugtalan, rosszul alszik, elutasíthatja az evést. A reflux jele lehet, ha sokszor hátrafeszíti a nyakát és hátát, mert így megnyúlik a nyelőcső, ami enyhíti a kellemetlen érzést.

Segítség, már megint beteg a gyerek!

2017. február 28.

A farkasordító hideg és a ködöd-szmogos idő mellé ez a tüsszögések, torokfájások, és tömeges iskolai hiányzások időszaka is beköszöntött. Szinte nincs olyan kisgyerekes család, ahol a téli hónapokban ne ütné fel a fejét a nátha vagy az influenza réme, a gyerekek minden korosztályát egyaránt érintő, leggyakoribb légúti megbetegedések.

A nátha, más nevén a megfázás kiváltója vírusos fertőzés. Leggyakoribb kórokozója a rhinovírus, mely a megbetegedések mintegy feléért felel. A vírusok megtelepednek az orr vagy orr-garat nyálkahártyáján, és a nedves környezetben a gazdasejtekben gyorsan szaporodnak. A náthát a kisgyerekek általában évente többször is elkapják, mert az immunrendszerük még nem működik teljes erővel. Ráadásul az óvodában, iskolában, zárt környezetben könnyebben megfertőzik egymást. Segíti a nátha terjedését a zárt helyiségek száraz levegője is, ami miatt a nyálkahártya is kiszáradhat, és ez kedvez a kórokozók megtelepedésének. Bár a nátha enyhe lefolyású betegség, többnyire komplikációk nélkül zajlik le, mégis ez az óvodai és iskolai hiányzások legfőbb oka, mert meglehetősen ragályos.

Amikor már itt a baj

Általában torokfájással kezdődik, amely 1-2 napig tart. Ezután, vagy ezzel párhuzamosan kezdődik az orrfolyás, orrdugulás, és a száraz köhögés, amely rendszerint a negyedik-ötödik napon lép fel, és hosszabb ideig, gyerekeknél 2-3 hétig is eltarthat. Kísérő tünet lehet még az általános levertség, gyengeség, tüsszögés, égő érzés a torokban, az orrban és a fülfájás is. A nátha magas lázzal nem jár, de hőemelkedés előfordulhat.

Romló jegyek az iskolában – A pajzsmirigy is lehet a hibás?

2017. február 26.

A pajzsmirigyzavarok igen változatos tüneteket produkálnak, és sokszor olyannyira apró figyelmeztető jelei vannak, hogy az ember könnyen átsiklik rajtuk. Ilyen lehet például a gyerek iskolai teljesítményének romlása is, ami olykor pajzsmirigy-alulműködés következménye. Hogy milyen tünetekre érdemes ezen kívül figyelni, és hogy mit lehet ellene tenni, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Pajzsmirigyzavarok a kicsiknél

A pajzsmirigy problémái igen gyakori betegségnek számítanak a felnőttek körében, ám a gyermekendokrinológiai szakrendelésen lévők nagy része is a szerv elégtelen működésében szenved. Bár ritkán, de előfordulhat a pajzsmirigy túlműködése is, ám a fiatalabb korosztály tagjait jellemzően a csökkent hormontermelődése sújtja, ami lehet veleszületett és szerzett állapot is. Előbbi esetben már a gyermek igen korai életszakaszában diagnosztizálják a betegséget (újszülöttkori szűrés), míg a szerzett pajzsmirigyzavarra általában serdülőkorban derül fény.

A pajzsmirigy alulműködés az egész szervrendszerre negatív hatást gyakorol, ezért fontos a terápia mielőbbi megkezdése, különösképp csecsemőkorban. Hiszen pajzsmirigyhormonok hiányának következtében a csecsemőknél normál ütemű növekedés és a fejlődés lelassulhat, valamint mentális retardáció is bekövetkezhet.

Az iskolás korban diagnosztizált pajzsmirigyzavarnak már szerencsére nincs hasonló következménye, ám igen kellemetlen tüneteket, később pedig akár meddőséget és egyéb egészségügyi problémákat is okozhat, így a kezelése minden korosztály számára kiemelt jelentőséggel bír.

Anyukák, fontos: vizsgáltassuk meg a kicsik hallását!

2017. február 24.

A halláskárosodás az egyik leggyakoribb fejlődési rendellenesség. A probléma időben történő felismerésével és a megfelelő kezeléssel sokat tehetünk azért, hogy a gyermek meg tudja értetni magát és beilleszkedjen a társadalomba. Nézzük, hogy mely esetekben kell még inkább odafigyelni és milyen módszerekkel lehet megvizsgálni az újszülöttek hallását.

A halláscsökkenés az egyik leggyakrabban előforduló fejlődési rendellenesség, ami nemzetközi felmérések szerint ezer csecsemőből akár hatot is érinthet. Az esetek egy része genetikai okokra vezethető vissza, de szerzett károsodásról is lehet szó. Ma már kötelező minden újszülött esetében az objektív hallásvizsgálat, amellyel a halláscsökkenés és a hallóideg veleszületett károsodása kizárható.

A csecsemő halláskárosodását különféle vizsgálati módszerekkel lehet megállapítani. „Régebben csak szubjektív módon, az ún. lármadobbal tették próbára az újszülöttet és azt figyelték, hogy reagál-e a hangra. Ez azonban elavult, pontatlan, ill. nem ad információt arról, hogy milyen mértékű a halláskárosodás és hogy az csak az egyik- vagy mindkét fület érinti-e” – mondta el Dr. Fülöp Györgyi, aki hozzátette, hogy szerencsére ma már modern, objektív eszközökkel tudják megvizsgálni a kicsik hallását, ahol nincs szükség a baba visszajelzésére.

„Az objektív diagnosztikai módszerekkel a páciens együttműködése nélkül, műszerek segítségével tudjuk vizsgálni a hallást. Az egyik ilyen az otoakusztikus emissziós szűrés (OAE), melynek során egy puhavégű szondán át klikk-hangingereket juttatunk a hallójáratba és így kapunk gyors, pontos információt a szőrsejtek működéséről a belső fülben” – magyarázza a Czeizel Intézet szakorvosa.