Információk, érdekességek
Amikor a legkisebb náthás
2016. október 19.
Egyre gyakoribb, hogy érett, normál súllyal született baba már a kórházból náthásan érkezik haza. Nagy izgalmat okoz ez a látszólag banális gond az egész családnak, de főként az első gyermekes, fiatal kismamáknak.
Nem elsősorban az orrfolyás jelent problémát, hanem az orrdugulás, ami az újszülött táplálását, mellből való szopását akadályozza. Bizonyára nem minden fiatal anyuka tudja, hogy a csecsemő kizárólag az orrán tud levegőt venni. A szájlégzést csupán hónapokkal később sajátítja el.
Szopás közben tehát az a legfontosabb, hogy az orrjáratok tiszták, így a levegő számára szabadon átjárhatók legyenek. Ebből következik, hogy a náthás baba számára – bármilyen éhes is – nem jelent örömet az evés. Rövid ideig és keveset szopik, közben fel-felsír – súlya emiatt nem gyarapszik megfelelően, és nyugtalanul alszik.
Az újszülött szabad orrlégzésének jelentősége egy nagyon ritkán előforduló kórképpel, a veleszületett hátsó orrüreg-elzáródással (koanális artéria) jól érzékeltethető. Külső látható jel nélkül, az orrjáratok belső – hátsó részén, az orrsövény egyik vagy mindkét oldalán a fejlődés során hártyás, illetve csontos elzáródás alakul ki. Ez a fejlődési rendellenesség többnyire nem társul más tünetekkel.
A féloldali elzáródás nem jelent komoly problémát, ha azonban mindkét oldalon jelentkezik, az a csöppség életét veszélyezteti.
Közvetlenül a születést követően az egészséges gyermek a kitisztított orron át mélyet lélegzik, és bőrszíne piros lesz. Ha az újszülött orra mindkét oldalon elzáródott, ez a mechanizmus nem működik, a csecsemő bőrszíne kékes lesz, és nem sír fel egészségesen. Az orrába vezetett szonda segítségével másodpercek tört része alatt kiderítik az okot, és a fulladásveszélyt elhárítják. Erre természetesen minden szülészeti osztály fel van készülve.
Motivációra és online közösségre vágynak a kismamák
2016. október 14.
Bár sok nehéz változáson mennek keresztül a kisgyermekes anyukák, mégis az anyaság új dimenzióját megélve magabiztosabbá válnak – derül ki a Gyerünk, anyukám! több mint 600 fős mintán végzett online kutatásából, melynek eredményei arra is rámutatnak, hogy a kismamák ma már tájékozottak a szülést követő, nem látványos változásokkal kapcsolatban, tennének testük regenerálásáért, amihez motivációra és online közösségre van szükségük.
A gyerekvállalás a legtöbb anya testére, lelkére és közösségi életére is hatással van. Ezeket a változásokat vizsgálta a Gyerünk, anyukám! online sportközösség kisgyermekesek körében folytatott felmérése. A 600 fős mintán végzett friss kutatásából kiderül, a kismamák úgy érzik, hogy magabiztosságuk elsősorban megváltozott külsejük (57%), másodsorban az önmagukra fordított idő hiánya (47 %), végül pedig a külvilágtól elzárt élet (44%) miatt csökken leginkább. Ezzel szemben viszont a válaszadó kismamák elsöprő többsége (74%) nyilatkozott úgy, hogy magabiztosabb is lett annak köszönhetően, hogy az anyasággal az élet olyan új dimenzióját ismerte meg, amihez foghatót korábban nem tapasztalt.
Tisztában vannak a nem látványos változásokkal is
A leginkább zavaró szülés utáni testi változás a kismamák számára a has átalakulása (64%) és testük feszességének csökkenése (44%) és csak ezeket követi a kilók számának gyarapodása (39%). Pozitív eredmény, hogy az anyukák túlnyomó többsége már tájékozott a terhesség kapcsán végbemenő, de nem látványos változásokkal kapcsolatban: a kutatásban résztvevők, (akiknek 64 százaléka nem tagja a Gyerünk, anyukám! közösségének) több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy tudja, a terhesség során a hasizom szétnyílik és azzal is tisztában vannak például, hogy háton fekve ujjaikat a köldökük fölé helyezve ellenőrizhetik, összezárult-e az izomzat a terhesség után.
A vizsgálat arra a kérdésre is kereste a választ, mi akadályozza az anyukákat abban, hogy tegyenek testükért a szülés után. Nem meglepő eredmény, hogy sokan időhiánnyal küzdenek és nem tudják megszervezni, hogy jusson idejük sportolásra, az viszont igen, hogy sokan úgy érzik, nem tudják mit kellene tenniük és hogyan vágjanak bele.
Óvodásoknál a betegségek, iskolásoknál a zenehallgatás miatt romolhat a hallás
2016. október 13.
Az óvodába és iskolába került gyermekeknél nem biztos, hogy a magatartásával van gond, ha figyelmetlen, a felszólításra nem mindig reagál. Ezek a jelek azt is jelezhetik, hogy romlott a hallása. A gyakori kiváltó okokat és vizsgálati lehetőségeket dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
A veleszületett halláscsökkenés jelei
A halláscsökkenés lehet veleszületett, ezt általában már a szülést követő vizsgálatok során felfedezik. Jelenleg hazánkban a szűrő BERA vizsgálat az előírt kötelező hallásszűrés csecsemőknél. Ezt még a baba hazaengedése előtt kell elvégezni az újszülött osztályokon. Az itt kiszűrt csecsemőket vizsgálják csak tovább az erre specializálódott fülészeti osztályokon. Halláscsökkenés a későbbi hónapok során is kialakulhat. Egy gondos szülő felfigyel rá, ha például a baba nem fordul a hangok felé, ha nem ijed meg a hirtelen, hangos zajoktól. Az ép hallás nagyon fontos a beszéd szempontjából is. A későbbi hónapokban a megkésett beszédfejlődés is utalhat hallásproblémákra.
Ne vegyük természetesnek, ha az óvodás kiabál, szelektíven hall
Az óvodás életkorban jelentkező halláscsökkenés hátterében, többnyire valamilyen fül-orr-gégészeti betegséget tudunk kimutatni – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A gyermekek orrjáratai, garatja anatómiailag szűk, a helyzetet tovább rontja az orrmandula és a garatmandulák elhelyezkedése és mérete is. Csecsemő- és kisgyermekkorban továbbá könnyebben alakul ki középfülgyulladás, fülkürthurut, a fülkürtök gyermekkori lefutása, elhelyezkedése miatt. Rossz fülkürt funkció esetén a dobüregben sokszor savós folyadék jelenik meg, elhúzódó esetben ez kocsonyássá válik, idült gyulladás alakul ki. Ilyenkor egyéb kísérő tünet nélkül is felléphet halláscsökkenés. A szülő azt hiszi, hogy gyermeke figyelmetlen, szelektív a hallása, így akár hónapok is eltelhetnek, míg a gyerek orvoshoz kerül. Az is intő jel lehet például, ha a mesét egyre hangosabban szeretné hallani, vagy visszakérdez.
Embert próbáló helyzetek – Szoptatás, ha a baba kórházban van
2016. október 07.
Ha kisbabád születése után intenzív osztályra került, vagy ajak- és szájpadhasadékkal született, minden energiádat mozgósítanod kell, hogy szoptasd, vagy ha ezt nem lehet, akkor is anyatejjel tápláld.
Kisbaba az intenzív osztályon
A család és a szakemberek támogatására is nagy szükséged van ilyen esetekben.
Semmihez nem hasonlítható, felkavaró, félelmetes érzés annak megértése, hogy gyermeked esetleg veszélyben van, vagy nem biztos, hogy maradéktalanul meggyógyul.
A helyzettel járó szorongás, aggodalom, félem és fáradtság mind-mind a tejtermelés ellen dolgozik.
Picikéd gyógyítása a szakemberek dolga, de a simogatás, becézgetés, ha lehet a dajkálás, tisztába tevés, etetés a tiéd és párodé is lehet. Kisbabád megismeri a hangod, beszélj hozzá, énekelj, babusgasd.
Az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán főbábaként naponta tapasztaltam, hogy a mama milyen nagy segítséget tudtak adni a babának a betegség elleni küzdelemben. Amikor az ápolók beszéltek hozzá, arra nem reagált, bezzeg a mama hangjára nyújtózott, ásított, nagyra nyitotta gyönyörű szemecskéjét.
Akkor, ha lehetséges, nagy türelemmel próbálkozz a szoptatással. Abban az esetben, ha nem szoptathatsz, fejj rendszeresen, minél gyakrabban, hogy a „védőoltásként” is felfogható anyatejjel segítsd a picit a kórokozókkal szembeni védekezésben. Az anyatej mesterségesen utánozhatatlan, sok ellenanyagot, és a baba igényeinek megfelelő, életfontosságú fehérjéket tartalmaz.
Az internetfüggőség fokozatosan alakul ki a gyermekekben
2016. október 03.
Az internetfüggőség fokozatosan alakul ki, ezért fontos, hogy a gyermekek a szülővel együtt tanulják meg a világháló használatát, közös élményvilágot teremtve – tanácsolta Kalamár Hajnalka pszichológus az M1 aktuális csatornán.
Hozzátette, a szülők vagy tiltják és minimumra szorítják az interneten töltött időt, vagy legyintenek rá. A leghasznosabb hozzáállás azonban a köztes magatartás – hangsúlyozta. A szakértő szerint nem az a kérdés, mennyi időt tölt a gyermek a számítógéppel, hanem az, hogy mi történik ez alatt. A szülő részt tud venni ebben az időben úgy, hogy megbeszéli a gyermekkel mit néz, mivel játszik. Ehhez viszont a szülőnek nagy mértékben alkalmazkodnia kell az új technológiákhoz, meg kell tanulnia használni azokat – jegyezte meg.
Úgy vélte, súlyos következménye az internetfüggőségnek, hogy a szülők megkérdezése helyett a gyermekek az interneten néznek utána dolgoknak. Itt az a gond, hogy a gyermekekben kialakul egy téveszme, hogy minden szükséges információt az internetről szerez meg, azonban nem tudja azt kezelni.
A pszichológus szerint a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a szülők is gyakran “elektronikus bébiszitternek” használják a számítógépet, azaz amíg azzal foglalkozik a gyerek, addig a szülő nyugodtan tudja a saját dolgát tenni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...180181182...295