Információk, érdekességek

Vérzés szex után

2026. március 07.

Mikor ártalmatlan, mikor sürgős kivizsgálás?

A szex utáni vérzés – orvosi nevén kontakt vérzés – jóval gyakoribb jelenség, mint amennyiről nyíltan beszélünk. A nők jelentős része élete során legalább egyszer tapasztal ilyet, és sokan ijedten, bűntudattal vagy bizonytalansággal reagálnak rá. Fontos tudni, hogy a jelenség mögött gyakran ártalmatlan ok áll, ugyanakkor bizonyos esetekben komolyabb elváltozás is meghúzódhat a háttérben. A kulcs nem a pánik, hanem a tudatos odafigyelés és szükség esetén a szakszerű kivizsgálás.

A témában dr. Szigethy Tamás, az L33 Medical szülész – nőgyógyász szakorvosa van a segítségünkre.

Menopauzális tünetek: magas érintettség, alacsony tájékozottság

2026. március 05.

A Richter Gedeon nemzetközi kutatása rávilágít arra, hogy a menopauza időszaka sok nő számára fizikailag és érzelmileg is megterhelő. A menopauzában lévő magyar nők átlagosan 5,4 tünetet tapasztalnak, 58%-uk ezek közül legalább egyet napi szinten is. Ennek ellenére a menopauzát megélő nők 67%-a nem fordult orvoshoz. A leggyakoribb tünetek a hőhullámok, az alvászavarok, a fáradtság, a testsúly növekedése, a hangulati zavarok, és a csökkent szexuális vágy. Az alvászavarok és az ezekkel járó fáradtság más panaszok elviselését is nehezíti.

A válaszadók 41%-a arról számolt be, hogy ebben az időszakban egyedül marad a nehézségeivel, ami érzelmileg még kiszolgáltatottabbá teheti őket. A menopauzát megélő nők az általános egészségi állapotuk és szexuális életük minőségének romlását, valamint a mentális jóllétük visszaesését élik meg a menopauza legnegatívabb hatásaiként. A kezelési lehetőségek ismertsége továbbra is alacsony: a hormonális és nem hormonális terápiákról a menopauzával kapcsolatos tüneteket tapasztaló nők mindössze harmada hallott. Ugyanakkor a 45–59 éves korosztály kétharmada nyitott a kezelésekre, és csupán 22% utasítaná el a hormonális megoldásokat.

Mit értünk valójában digitális gyermekjóllét alatt?

2026. február 22.

A digitális gyermekjóllétet gyakran technológiai problémaként kezeljük: mennyi képernyőidőt engedélyezünk, mikortól lehet telefont adni a gyerek kezébe, milyen appokat kellene tiltani. A szakemberek szerint azonban a valódi kérdés nem az eszköz, hanem az, hogyan épül be a digitális jelenlét a gyermek mindennapjaiba, és milyen hatással van a figyelemre, a kapcsolódásra és a mentális egészségre.

Ezt a szemléletet állította középpontba az Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás, amelyet 2026. február 7-én rendezett meg az EduTech Hungary Zrt. és az EdTech Koalíció. A nagy érdeklődés mellett zajló rendezvény teret adott annak a közös gondolkodásnak, amelyben szülők, pedagógusok, egészségügyi szakemberek és döntéshozók a tiltásalapú megközelítés helyett az életkorhoz kapcsolódó digitális nevelési keretek lehetőségeit vizsgálták.

Kapaszkodók a mindennapi digitális nevelési döntésekhez

A 100+1 praktika című kezdeményezés célja nem új tiltások bevezetése, hanem működő, hétköznapi megoldások összegyűjtése, amelyek segítenek a családoknak eligazodni a digitális algoritmusok által formált környezetben. A kampány döntéstámogató szemléletre épül, figyelembe veszi az életkori különbségeket és a családok eltérő helyzeteit, nem egységes szabályokat, hanem alkalmazható irányokat kínálva.

Hogyan szabaduljunk meg a fejtetűtől?

2026. február 13.

A terjedés megakadályozása szinte lehetetlen egy közösségben, mert nem megoldható az elkülönítés. A fejtetvességre való gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek melletti és mögötti területet, a tarkótájat kell átvizsgálni. Lehetőleg a serkéket kell keresni, mert a tetű a fényt kerüli és menekül, a serkék a hajszálon tapadva láthatóak.  

Meg kell győződni a serkék életképességéről, aminek legegyszerűbb módja a „körömpróba”, amikor az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad. Ezt papírtörlővel való összenyomással is meg lehet próbálni, aki esetleg viszolyog tőle.

Hogyan kezeljük a fejtetvességet?

A haj kezelése a legfontosabb, de a fejtetű a használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő, hajgumi, sál stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek fertőtlenítését is el kell végezni.

Rosszul sikerült a félévi bizonyítvány? Így segíthetjük gyermekünket!

2026. február 12.

A félévi bizonyítvány kiosztása és a vele szinte egy időben zajló középiskolai felvételi sok családban feszült időszakot jelent. A jegyek és az esetleg kevésbé jó teljesítmény nemcsak a gyerekekben kelthetnek szorongást, hanem a szülőkben is kérdéseket vethetnek fel: vajon eleget tettünk, jól halad a gyermek, és mit árulnak el ezek az eredmények a jövőről?

A szakemberek szerint fontos tudatosítani: a félévi értékelés és a felvételin elért pontszám nem végső ítélet, hanem egy adott időszak pillanatképe.

„A bizonyítvány és felvételin nyújtott teljesítmény nem mutatja meg teljes egészében a gyermek tudását, képességeit és fejlődését. Nem látszik benne, mennyit változott a gyermek magához képest, hogyan tanult meg alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz, vagy mennyi energiát fektetett a mindennapokba” – mondja Gál Beatrix, a Benedetto Gyermekvédelmi Szolgálat igazgatója.

Egy stabil családi háttérrel rendelkező gyermeknél is előfordulhat, hogy egy-egy megmérettetés gyengébben sikerül. Ilyenkor a túlzott számonkérés vagy a büntetés gyakran többet árt, mint használ. A szakértők inkább azt javasolják, hogy a szülők próbálják megérteni az okokat: túlterheltség, motivációhiány, szorongás vagy épp egy iskolai-, családi-, baráti konfliktus is állhat a háttérben.