Információk, érdekességek
Öt klasszikus tévhit a szoptatásról
2021. február 08.
Szakember segít eligazodni az információk özönébenA leendő kismamákat a babavárás utolsó szakaszában, de sokszor még közvetlenül a szülés előtt is számos családi és baráti jótanáccsal látja el a környezetük – főleg a szoptatásra vonatkozóan. Csakhogy ilyenkor a sok-sok hasznos javaslat mellett rengeteg helytelen információ és tévhit is szóba kerül, így persze nehéz eligazodni és eldönteni, hogy mit fogadjunk meg, és mit ne. Dr. Makleit László belgyógyász segítségével összegyűjtöttük az öt leggyakoribb álhírt a szoptatással kapcsolatban.
Szülés utáni anyatej-termelődés
Változó, hogy kinél mikor indul be a tejtermelődés. Valaki már a terhesség alatt tapasztal némi tejkiválasztást, hiszen a szervezet akár már a terhesség 16. hetétől termeli a kolosztrumot, azaz az előtejet. Másoknál ez a vajúdás alatt történik meg, valakinél pedig csak nagy nehézségek árán, pár nappal/héttel a baba születését követően indul be a folyamat. „Az újszülöttet érdemes minél előbb mellre tenni a szülés után, ugyanis ekkor a legerősebb a szopási ösztöne és ezzel lökést ad a hormonoknak a tejtermeléshez. Az anyatejjel nemcsak fontos tápanyagok jutnak a baba szervezetébe, hanem olyan immunglobulinok is, melyek nagyban hozzájárulnak az éretlen immunrendszerű újszülöttek fertőzés elleni védelméhez” – fejti ki a kezdeti anyatejes táplálás fontosságát dr. Makleit László, belgyógyász és klinikai farmakológus.
Örök téma: kis mell, kontra nagy kebel
A kebel méretének gyakorlatilag semmi köze nincs a tejtermeléshez! Ha kicsi, ha nagy, a kismama mindenképpen tudja majd táplálni a kisbabát, hiszen míg a mell méretét a zsírszövetek mennyisége határozza meg, a szoptatás esetében csak a tejmirigyek mennyisége számít. Akkor sincs baj, ha ezekből van kevés, legfeljebb kiegészítő táplálékkal kell készülni az anyatej mellé, vagy ha hormonális problémával áll az illető szemben, akkor az orvossal egyeztetve lehet rá megoldást találni.
Petevezeték tágulat: erős alhasi fájdalom is jelezheti
2021. február 07.
Az alhasi fájdalmak igen sok problémát jelezhetnek, ám nőknél gyakran nőgyógyászati gondra hívják fel a figyelmet. Amennyiben főleg a has oldalára koncentrálódik a fájdalom, úgy meglehet, hogy petevezeték(ek) tágulata okozza a panaszt. A kórképről és kezeléséről dr. Józan Gyöngyit, a Nőgyógyászati Központ sebész-nőgyógyászát kérdeztük.
Petevezeték tágulat az erős hasi fájdalom hátterében
A petevezetékek a petefészkeket kötik össze a méhhel. Ovuláció során ezen keresztül halad a petesejt a méh ürege felé.
A petevezetőket érintő leggyakoribb zavar a vezető(k) elzáródása, illetve azok tágulata (hydrosalpinx), amit a petevezetők krónikus gyulladása okoz. Ez utóbbi esetben a petevezetékben folyadék halmozódik fel, (mely lényegében gyulladásos izzadmány), így az kitágul. Erre nagyfokú fájdalom hívja fel a figyelmet, ám olykor van, hogy tünetszegény az állapot. Az akut gyulladás következtében a petevezeték elzáródhat, így van, hogy meddőségi kivizsgálás részeként derül fény a problémára. A diagnosztikájában nagy szerepe van az ultrahangnak (hüvelyi, hasi), valamint a sonohisterografia-nak, illetve a laparoszkópiának mivel ekkor jól látható a kitágult petevezető.
A petevezeték tágulat lehetséges okai:
- Kismedencei gyulladás
- Endometriózis
- Intim fertőzés
- Összenövések
D-vitaminnal a várandósságért
2021. február 03.
A D-vitamin egy olyan anyag, melynek jelentőségét még mindig nem ismerjük teljes egészében, az azonban biztos, hogy sokkal nagyobb befolyást gyakorol a szervezetre, mint azt eddig képzeltük. Hiszen mint kiderült, a világ népességének több, mint 93%-a D-vitamin hiánnyal küzd, ami különböző hiánybetegségek kialakulásához vezethet. És akkor még nem is említettük a várandósokat, akiknek kettő ember szükségletéről kell gondoskodniuk.
Ráadásul a várandósság rengeteg teendője közben azzal is szembesülni kell, hogy a piacon kapható legtöbb készítmény, mely a megnövekedett szükségletek pótlását célozza, sajnos nem megfelelő formában tartalmazza a D-vitamin hasznosulásához szükséges anyagokat.
Mi is az a D-vitamin?
A kolekalciferol maga a D-vitamin, melyet D3-vitaminként is emlegetnek. Érdemes tudni, hogy ez az anyag egy kicsit eltér a többi vitamintól. A D-vitamin ugyanis sokkal inkább egy hormonszerű előanyag, mely hozzájárul a D-hormon képzéséhez.
Sokan a napsütés, vagy a fény vitaminjaként ismerik, mert a szervezet az ultraibolya sugárzásból állítja elő. Egészen pontosan a bőrben ilyenkor D3 vitamin keletkezik, míg a táplálékkal D2-t viszünk be. A májban azonban folyamatosa átalakítások folynak ezzel az anyaggal, így végső soron mindkét esetben D3 formában hasznosul.
A vitamin hiánya sajnos több betegséget is okoz: ilyen pl. az angolkór, mely a csontozat ellágyulásával jár. Ugyanakkor a PCOS, a depresszió, valamint az ekcéma is köthető a D-vitamin hiányához, csakúgy, mint a skizofrénia, vagy sok rákos elváltozás. Pótlása éppen ezért alapszükséglet, melyből 1500-2000 nemzetközi egységet javasolnak a szakemberek.
A várandós nők esetében a magzat vitaminellátásáról is az anya szervezete gondoskodik, így nekik nagyobb mennyiségre van szükségük.
„A fejlődő magzat számára az édesanyja vérében keringő D-vitamin molekulák jelentik az egyetlen D-vitamin forrást. A megfelelő mennyiségű D-vitamin szükséges a csontvázrendszer megfelelő ütemű fejlődéséhez, hiányában koponya-deformitás és alacsony kalciumszint alakulhat ki. Ezen túlmenően alapos a gyanú annak vonatkozásában, hogy nem megfelelő D-vitamin ellátottság esetén az izomzat, az immunrendszer, sőt, az idegrendszer érése/fejlődése is zavart szenvedhet. A D-vitamin ráadásul a magzati tüdő sejtjeire hatva fokozza a tüdő érését.
A terhesség bekövetkeztekor a női szervezet több, nagyszabású változáson megy keresztül. Ez alól a D vitamin-háztartás sem kivétel: a várandós szervezet addig sosem látott szintre próbálja emelni az aktív D-vitamin szintjét, felhasználva a szervezet minden lehetséges forrását.
Kutatások igazolják, hogy a női szervezet alacsony D-vitamin szintje oka lehet egy esetleges meddőségnek. A legújabb ajánlások fenekestül felforgatták az eddigi protokollt: az alkalmazott adagok többszörösét javasolják. Felnőtteknek napi min. 2000 NE indokolt, de még napi 4000 NE D-vitamin is biztonságosan használható. Várandós kismamáknak napi 2000 NE, a terhesség 12. hete után pedig a 4000 NE D-vitamin is javasolható.
Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei
2021. január 31.
A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.
Melyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?
Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:
- Vele született fejlődési rendellenségek: lehetnek mozgásszervi (csont, izom, vázrendszeri) elváltozások, különböző végtag, gerinc, koponya anomáliák, pl. csípőficam vagy dongaláb. Csak ritka esetben fordulnak elő az élettel összeegyeztethetetlen betegségek.
- „Vele született” deformitások: ezek többnyire a méhen belüli elhelyezkedéssel, a méhen belüli téraránytalansággal függenek össze. Ezen esetekben általában a csontvázrendszer ép, de izom és ínszalag letapadásokat, rendellenségeket, csökkent vagy fokozott izomtónust, túl laza vagy túl kötött ízületeket észlelünk. Ide sorolhatjuk az alábbi problémákat: ferde fej-, nyak-, törzstartás, felcsapott láb, befelé forduló láb, előlábdeformitás, felkar, kulcscsont vagy váll tartási hibák. A vele született deformitások legtöbbször jóindulatúak, időben észlelve, megfelelő mozgásterápiával, esetleg eszköz használatával nyomtalanul gyógyulnak. Persze ehhez nagyon fontos, hogy időben észre kell venni a problémát, ugyanis az időnk limitált. Pl. az alsóvégtag esetében, ha a baba már felállt, és jár, akkor bizonyos segédeszközöket – mint pl. külső sín – nem tudunk használni a gyógyítás során, ezért praktikus, hogyha még ezelőtt diagnosztizáljuk és kezeljük ezeket a deformitásokat.
Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?
Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.
Csalánkiütés: 4 kérdés, amit a gyermekorvos feltesz
2021. január 29.
A csalánkiütés lehet akut vagy krónikus. A kivizsgálást nemcsak a sok kiváltó tényező nehezíti, hanem az is, hogy a tünetek gyakran elmúlnak, mire a kis beteg orvoshoz kerül. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa támogatni a mielőbbi diagnózist.
Valóban csalánkiütéssel van dolgunk?
A különböző bőrtünetek nagyon gyakoriak csecsemő- és kisgyermekkorban. A kicsik érzékeny bőrét irritálhatja a mosószer, tusfürdő, öblítő, de kiütések, viszkető foltok jelentkezhetnek bizonyos ételek fogyasztása miatt is. A bőrtünetek hasonlóak lehetnek, szülőként nehéz megállapítani, hogy például ekcéma, melegkiütés, valamilyen kiütéssel járó bőrbetegség vagy csalánkiütés jeleit látjuk-e a gyermeken.
Dr. Balogh Ádám elmondta, hogy a csalánkiütést onnan ismerhetjük fel, hogy jellegzetes duzzanattal járó, csoportokban elhelyezkedő vagy nagyobb kiterjedésű kiütéseket okoz, melyek testszerte jelentkezhetnek. Súlyosabb esetben arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A csalánkiütés lehet akut, mely hirtelen jelentkezik, akár órákon belül eltűnhet, de 4-6 héten belül elmúlik. A krónikus csalánkiütés 6 hétnél tovább tart ez idő alatt a csalángöbök eltűnhetnek, majd más testrészen felbukkannak.
Szerteágazó kiváltó okok
Akut csalánkiütés hátterében, gyermekkorban leggyakrabban valamilyen fertőzés (legtöbbször vírus) áll, gyakran jelentkezik légúti hurut kapcsán is, de kiválthatja allergia is (például gyógyszer vagy étel). A krónikus csalánkiütést is okozhatja fertőzés, de előhozhatja a hideg, meleg vagy nyomásérzékenység, napfény, sőt intenzív edzés vagy érzelmi hatás (például stressz, szorongás) is.
A csalánkiütés kivizsgálása
Ahhoz, hogy a kezelőorvos meg tudja állapítani, milyen további vizsgálatok elvégzésére lesz szükség a diagnózishoz, nagyon alaposan kikérdezi a szülőket a gyermek tüneteiről. A kórelőzmények és a csalánkiütéssel összefüggésbe hozható egyéb panaszok megismeréséhez az alábbi kérdéseket lényeges, hogy meg tudjuk válaszolni az orvosi konzultáció során:
- Mikor jelentkeztek először a tünetek?
- Köthető-e valamihez a megjelenésük? (pl. új étel bevezetése, testedzés, betegség, gyógyszer szedés, fürdés meleg vízben, stressz)
- Melyik testrészen jelent meg csalánkiütés és mennyi ideig?
- Jelentkezett-e egyéb tünet is a csalánkiütés mellett? (pl. szem-, vagy ajakduzzanat, orrfolyás, nehézlégzés)
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...767778...295