Információk, érdekességek
A nedves törlőkendők nem ártanak?
2020. augusztus 21.
Egy generációt visszaugorva az időben azt látjuk, hogy pelenkázások alkalmával meleg csapvíztől nedves, majd száraz textíliával, pamutkendővel törölték le az anyukák a baba popsiját; ma pedig egyértelmű az egyszer használatos, nedves törlőkendők használata. Melyik a helyes megoldás?
Köztudott, hogy a babák bőrénél finomabb bőr nincs, ugyanakkor számos külső behatásra érzékeny az újszülöttek és a csecsemők bőre. Ezért ápolásuk különös körültekintést igényel, ez fokozottan helytálló a pelenka alatti, nedvességnek, irritációnak kitett területre.
Mitől nedvesek a törlőkendők?
Általában tisztító hatású anyagokkal (pl. propilén-glikol, polietilénglikol-9-lauril-éter stb.) átitatott kendőkről van szó; amik egyes esetekben antiszeptikus, azaz fertőtlenítő hatású komponenseket (pl. cetrimónium-klorid vagy cetrimónium-bromid) is tartalmaznak. Vegyi anyagok egész sora megtalálható némelyikben; pl. benzil-alkohol, hidrogenált ricinusolaj-származék, vagy a mikrobiológiai tartósítószerként ismert nátrium-benzoát. Egyre több babaápolási termék, köztük törlőkendő is büszkélkedik azzal, hogy paraben-mentes, azaz parabén-vázas (metil-para-hidroxi-benzoát, etil-para-hidroxi-benzoát stb.), vagyis viszonylag erősen allergizáló tulajdonságú, baktérium- és gombaellenes hatású tartósítószert nem tartalmaz. Az ideális, bőrbarát kémhatás biztosítására citromsav vagy egyéb pH-szabályozó anyag lehet a termékekben.
Bőrápoló komponensként kamilla, illetve Aloe vera kivonattal lehetnek átitatva, és a bőrpuhító hatású B5-vitamin-rokon pantenol is megtalálható az összetevők listáján. Gondot fordítanak a szülőknek tetsző babaillatra, így nem ritka, hogy parfümözöttek a kendők. Számtalan márkanév alatt hoznak forgalomba törlőkendőket, jelentős részük „hipoallergén” vagy „sensitive” termék, azaz a babák között is a különösen érzékeny bőrűeknek szánják. Ezekben az esetekben például az alkohol kimarad az összetevők közül.
A krém nem ugyanaz, mint a kenőcs
2020. augusztus 17.
A szülők a krémeket és a kenőcsöket védő bevonatoknak tartják, amikkel óvni lehet a kisgyermekek bőrét az erős napsugárzástól vagy a támadó téli fagytól. Olyan gyógyszereknek gondolják azokat, amikkel elő lehet segíteni a sebgyógyulást, csökkenteni lehet az allergiás viszketést stb.
Bár sok hasonlóság van a kenőcsök és krémek között, néhány tulajdonságukban eltérnek: az állagot, az összetételt tekintve, illetve gyógyszer-technológiai szempontból van különbség a krémek és kenőcsök között.
Mit kell tudni a krémekről és a kenőcsökről?
- Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy a krémek lágyabb állagúak, könnyebben kenhetők, míg a kenőcsök viszkózusabbak, általában zsírosabb tapintásúak és nehezebben oszlathatók el a kezelendő felületen.
- A krémeket vizesebb jellegüknél fogva általában reggeli, nappali használatra javasolja a kezelőorvos, gyógyszerész, míg a kenőcsöket inkább esti, éjszakai használatra ajánlják.
- Jó tudni, hogy sok esetben ugyanazon hatóanyagot megegyező koncentrációban tartalmazó krém és kenőcs is létezik.
- A krémek elnevezése latinul „Cremor”, a kenőcsöké „Unguentum”; ilyen néven is szerepelhet a gyógyszerforma a recepteken vagy a gyógyszerek dobozain.
A leggyakoribb fogmosási hibák
2020. augusztus 15.
„Fogmosás, ugyan már!” – legyintenek sokan. Egyszerű az, mint az egyszeregy, nem lehet elrontani. Pedig igenis el lehet, ráadásul számtalan tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy naponta hányszor kell fogat mosni, mennyi idővel étkezés után, vagy hogy a rágózás kiváltja-e a fogtisztítást. Éppen ezért néztük meg, hogy mik azok a leggyakoribb fogmosási hibák, amiket sokan elkövetnek, mert így te is leellenőrizheted, hogy mindent jól csinálsz-e.
1. hiba: túl gyakori fogmosás
Igen, a fogtisztítás fontos, de mint minden mást, ezt is túlzásba lehet vinni. Azt is mondhatjuk, hogy ez a tipikus esete a több nem feltétlenül jobb elvnek, ugyanis a túl gyakori fogmosás nem hogy nem használ, de egyenesen káros is lehet. Hogy miért? Azért, mert a napi négy-öt alkalom károsíthatja az ínyt, és a fogzománcot is elvékonyítja. Azaz amivel használni szeretnél, azzal tulajdonképpen ártasz magadnak.
Mindehhez persze hozzátartozik, hogy még ma is sokszor hallani, hogy minden étkezés után mossunk fogat. Ezek után képzeld el, hogy valaki ötször eszik egy nap, ami öt fogmosást jelent. Ráadásul úgy, hogy az illető ki sem várja azt a 30 percet, aminek az étkezés és a fogmosás között el kellene telnie, hiszen egyszerűen nincs rá ideje. A legideálisabb, ha 2-3-szor tisztítod meg a fogaidat egy nap, a többi étkezés után pedig jöhet a rágó.
Apropó! A rágó ugyan nem helyettesíti a fogmosást, de ha például nincs alkalmad a fogak tisztítására, akkor jó helyettesítő lehet. És nem, nem szedi ki a fogtömést, ha az jól lett elkészítve.
2. hiba: csak a fogakra koncentrálunk
A fogak persze fontosak, de a megfelelő szájápolásnak a fogközök tisztítása, illetve a lepedék nyelvről való eltávolítása is lényeges része. Erről sokan megfeledkeznek, miközben a fogközökben, ha nem fordítunk figyelmet rájuk, könnyen megtelepszik a plakk, ami idővel fogkővé alakul. Azt pedig, hogy a fogkő milyen további problémákat tud okozni, nem kell ecsetelni – ínyvérzés, gyulladás, hogy csak a legismertebb következményeket említsük.
Éppen ezért napi egyszeri fogselymezést is iktass be a rutinodba, illetve a nagyobb fogközökben használj fogköztisztító kefét! A nyelv tisztítását se hagyd ki, ami azért szükséges, mert a rajta található lepedékben is rengeteg baktérium képes megtelepedni. Ezenkívül az íny finoman történő átmasszírozása is hasznos lehet, amit a fogkefével könnyen megtehetsz.
Ha túl sok fagyit evett a kicsi
2020. augusztus 04.
Nyáron gyakoribb a gyomorrontás és az ételmérgezés. A gyermekek a hányás és a hasmenés miatt könnyebben kiszáradnak. Mégis tilos hasfogót adni nekik! Ezek a gyógyszerek ugyanis csak lelassítják a bélműködést, emiatt pang a fertőzött béltartalom és mérgező anyagok szívódhatnak fel.
Kánikulában mindenkinek kedve támadhat a fagylalthoz. Azért óvatosan: a mérgezésnek viszonylag veszélytelen és könnyen gyógyuló típusa, ha valaki elnyalogat 15-16 gombócot. Ez ugyanis annyira megterheli a gyomrot (és a pénztárcát), hogy az illető néhány óráig biztosan rá se bír nézni újabb adagra.
Ételmérgezés: könnyen kórház is lehet belőle
Van azonban a fagylaltmérgezésnek súlyos, nehezen, akár több napos kórházi ápolást igénylő formája is. A fagylaltmérgezés, illetve tágabb értelemben az ételmérgezés, komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nem telik úgy el nyár és ősz, hogy az újságok ne számolnának be néhány tömeges ételmérgezésről. A mérgezést vírus- vagy baktérium- (leggyakrabban szalmonella) fertőzés, illetve a baktériumok által termelt mérgező anyagok, toxinok okozzák.
A kiszáradás nagy veszély gyermekkorban
A tünetek jellegzetesek, és a fertőzött étel elfogyasztása után néhány órával jelentkeznek. A hányás, a hasmenés, a fejfájás és a láz a vezető tünet. A beteg a hányás és a hasmenés hatására sok folyadékot és sót veszít, ami könnyen kiszáradáshoz vezet. Ez különösen gyermekkorban veszélyes. A súlyos kiszáradás keringési zavart, eszméletvesztést okozhat.
Sose piszkáljuk a kisgyermekek fülét!
2020. augusztus 02.
A fül tisztán tartására a legfontosabb szabály: A kevesebb néha több. Azaz a fül olyan öntisztító mechanizmusokkal rendelkezik, amikbe jobb nem beleavatkozni. Bármennyire is szeretné az anyuka tisztán tartani a csecsemője, kisgyermeke minden porcikáját, beleértve a fülét is, mégis jobb ez utóbbit békén hagynia.
A hallójáratban található különféle mirigyek egy speciális váladékot, ún. fülzsírt (latin szóval: cerumen) termelnek. A fülzsír magához köti a fülbe bejutott porszemcséket, koszrészecskéket és szőrszálacskákat, és az így keletkezett sárgás vagy barnás viaszos, zsírszerű anyag a fülből kifelé áramlik, azaz természetes módon történik meg a fülbe jutott szennyeződések eltávolítása. A hallójárat önmagát tisztítja, nem igényel extra tisztogatást, netán rendszeres mosást.
Ha valaki a kísértésnek engedve fültisztító pálcikával vagy gyufára tekert vattával a fül belsejét piszkálni kezdi, általában ront a helyzeten, mert:
1. a hallójáratba dugott vattás pálcikával – ahelyett, hogy eltávolítaná, – még beljebb, még mélyebbre nyomja a fülzsírt a fülben, és a váladék a külső fül és a középfül határán lévő dobhártyánál halmozódik fel. Ha a felgyülemlett fülzsír mennyisége nagy, akkor dugószerű képződmény alakul ki a dobhártyánál, ami a hallást is jelentősen ronthatja. Ezt a fülzsírdugót már házilag nem lehet eltávolítani, és jobb nem is próbálkozni vele! A bekövetkezett átmeneti halláskárosodás megszüntetésére a gyermekorvost kell felkeresni, aki szakszerűen eltávolítja a fülzsírdugót.
2. az izgő-mozgó csecsemők és kisgyermekek fülében való piszkálgatás a dobhártya sérüléséhez vezethet. Bármennyire is óvatos az anyuka, a gyermek egy hirtelen mozdulata miatt túl mélyre szaladhat a tisztító pálcika, és a dobhártyán szakadást okozhat, lyukat képezhet. A fül ily módon történő nem szándékos „felszúrása” fájdalmas és fülvérzéssel jár; ebben az esetben feltétlenül orvoshoz kell fordulni.
3. a fültisztító pálcika nem csak a dobhártyát sértheti fel, de a hallójárat hámrétegében is karcolásokat, mikrosérüléseket okozhat. Ezek, a szemmel sokszor nem is látható sérülések bejutási kaput jelentenek a kórokozó baktériumok és gombák számára, és külsőfül gyulladáshoz vezethetnek.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...878889...295