Információk, érdekességek
Nem jut elég idő a gyerekre?
2020. május 29.
Bár Prof. Dr. Bagdy Emőke szakpszichológus elmondása alapján a nagyobb gyermekekkel nem feltétlen kell órákat játszania a szülőknek, a magyar anyukák fele hétköznapokon szeretne több időt tölteni csemetéjével. Ezt a legtöbb családban hétvégi közös programokkal igyekeznek pótolni – derült ki a JátékNet.hu felméréséből. A játékot és a gyermeknevelést együttes erővel végzik a szülők, azonban a házimunkából és a közös tanulásból az apukák kevésbé veszik ki a részüket.
A legkisebbeknek életbevágó a közös játék
A háromévesnél kisebb gyermekek kapják a legnagyobb figyelmet: a magyar édesanyák több mint fele hétköznap is legalább napi 2 órát játszik ilyen korú csemetéjével – derült ki a felmérésből. Ennek a gyermek fejlődése szempontjából is különös jelentősége van: „A születés utáni első évben nagyon fontos szerepe van a fizikai kontaktusnak az idegrendszeri fejlődés, a kötődés és a későbbi szociális kapcsolatok szempontjából” – magyarázta Prof. Dr. Bagdy Emőke, nemzetközileg elismert szakpszichológus.
Az óvodásokkal és a kisiskolásokkal nem játszunk már olyan sokat
Az óvodáskorú gyermekek hétköznapjaik nagy részét már nem a szüleikkel töltik, de a felmérés szerint délután még így is marad 1-2 óra a közös játékra, hétvégén pedig a családok többségében 2-3 óránál is több jut a közös kikapcsolódásra. A kisiskolások délutánonként leckét írnak és szakkörökre járnak, így a szülők hétköznapokon jellemzően csupán fél-egy órát játszanak velük. „Az óvodások a nemi szerepüknek megfelelő játékokat játszanak, például a kislányok babákat öltöztetnek vagy főzést mímelnek, míg a kisiskolások számára már a versenyjátékok fontosak, amelyekben meg tudják mutatni a világnak, hogy mi mindenre képesek – árnyalta a képet Prof. Dr. Bagdy Emőke. – Így tehát egyáltalán nem baj, ha nagyobb korban nem játszunk a gyermekkel órákat. Gondoljunk csak bele, az iskolában és a játszótéren a gyerekek már saját kortársaikkal játszanak, a fiúk csapatban sportolnak, például fociznak, a lányoknak pedig a körjátékok vagy a tánc jelenti a kikapcsolódást.”
Rossz szokások: a szájtépés és a fogcsikorgatás
2020. május 22.
A kisgyereket ért megrázkódtatás, a lelki sérülés okozta belső szenvedés, a viselkedés megváltozásával, gyakran furcsa szokások felvételével jár. A felnőtteket idegesítő rossz szokások, mint a körömrágás, orrpiszkálás, hajtépés, ajakrágás, fogcsikorgatás, ringatózás, egyrészt a frusztrációra adott izgatottságot jelzik, másrészt a feszültség oldására szolgáló önnyugtató manőverek, a biztonság, a nyugalom iránti vágyat jelzik. De miért és mikor van szüksége egy kisgyereknek önnyugtatásra?
A szájtépés
Mivel a száj egy erogén zóna, a szájkörüli babrálás kellemes érzéssel jár, a feszültség tudatalatti levezetésének hatásos módja lehet. A tépegetés, a szájrágcsálás, a nyalogatás miatt kipirosodott, kiszáradt, duzzadt kisebesedett ajak fájdalma, csúnya látvány, és emellett behatolási kaput nyit a vírusok, a baktériumok és a gombák számára. A rossz szokás ellen a kiváltó ok megszüntetése mellett, leginkább az ajkak gyakori zsírozásával lehet védekezni. A zsebben legyen ajakír, éjszakára inkább hidratáló gyógykenőcs (akár a vaj, az olívaolaj is megteszi) alkalmazása tanácsolható. Feszültségoldó lehet a rágózás, és még a cukormentes gumicukorka majszolása is ártalmatlanabb, mint a száj sebesedése.
A fogcsikorgatás
Okozhatja belső feszültség, elfojtott agresszivitás, a fogak és az állkapocs rendellenes állása, de egy túl magas tömés is felerősítheti a meglévő problémát. Idegrendszerünk a nappal elfojtott mérgelődést éjszaka, álmokban dolgozza fel, és éjszakai felriadást, gyakran fogcsikorgatást eredményez.
A fogakra nehezedő tartós nyomás, a szorítás, a csikorgatás komolyan veszélyezteti a fogak épségét, de károsan érinti a rágóizmokat, az álkapocs izületeit, a fogínyt és megváltoztathatja a fogak állását is. A megfeszült rágó-, nyak- és a torokizmok másnap arc, fej és fülfájást okozhatnak. Kisbabáknál, a metszőfogak előbújása után, ezek egymáshoz dörzsölése, csikorgatása természetes jelenség.
A magas vérnyomás összefügg az alacsony születési súllyal
2020. május 15.
Összefüggés van a születési súly és a magasvérnyomás betegség kialakulása között. A későbbiekben epidemiológiai (a betegségek elterjedésének statisztikai vizsgálatával foglalkozó orvosi tudományág) vizsgálatok megerősítették, hogy mind a születési súly, mind a fejkörfogat inverz korrelációt mutat a későbbi szisztolés vérnyomással. Ennek hátterében az alacsony súllyal születettek alacsonyabb nefron (a vesék működési és szerkezeti egységei) száma áll.
Állatkísérletekben, amennyiben patkányokban a vemhesség ideje alatt megszorították az energiabevitelt, az utódok születési súlya alacsonyabb lett, valamint kevesebb lett a nefronszámuk is. További állatkísérletes modellben igazolták, hogy amennyiben magas fehérjetartalmú étrendet adnak újszülöttkorban a patkányoknak, az fokozott súlygyarapodást és fehérjevizelést fog eredményezni.
Ezek után egyértelmű, hogy miért kiemelt jelentőségű a csecsemőtáplálás.
A „noncommunicable diseases” fogalom magyarul az idült, nem fertőző betegségeknek felel meg. Közös jellemzőjük, hogy általában lassan alakulnak ki és tartósan fennállnak. A négy legfontosabb krónikus megbetegedés közé a cardiovascularis (szívinfarktus és stroke), a daganatos, a krónikus légúti betegségek (idült, elzáródásos tüdőbetegség, közismert angol rövidítése COPD, asthma) és a diabetes (2-es típus) tartoznak. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás minden területen növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy a rizikófaktorok felismerésre kerüljenek.
A vesekő a kicsiket is kínozhatja!
2020. május 11.
A vesekő okozta fájdalom egyike a legkomolyabbaknak – azok a felnőttek, akik átestek rajta, jól tudják ezt. Igen ám, de gyermekkorban a kicsik és szüleik nem tudnak olyan pontos információkkal szolgálni a panaszokról és tünetekről, mint egy felnőtt, így a betegség felismerését is jóval nehezebbé teszik. Pedig a vesekő egyáltalán nem a felnőttek “kiváltsága”, sajnos gyermekekben is egyre gyakrabban fordul elő.
Mi okozhat vesekövet a kicsiknél?
Akik ismerik a vesekő kiváltó okait, meglepődhetnek: hisz azok, így az egészséges táplálkozás, a mozgásszegény életmód és az ülőmunka – nem jellemző a gyermekekre. Így hát gyermekkorban más okokat kell keresnünk.
Például a fejlődési rendellenességeket, amelyek ma már a terjedőben lévő ultrahangszűrésnek hála, hamar felismerésre kerülnek.
A különböző anyagcsere-betegségek is jellemzően gyermekkorban derülnek ki. Ilyenkor egy kóros bomlástermék képez követ a vesében.
A nem felismert húgyúti fertőzések is járhatnak ilyen következménnyel, hiszen ilyenkor a tartós baktériuminvázió miatt akár anatómiai rendellenességek is kialakulhatnak. Ezért fontos, hogy ha egy lázas gyermeknél más betegség nem található, vizeletvizsgálat történjen. A túlzott és indokolatlan antibiotikum-használat elfedheti a jellemző tüneteket, míg magát a vesebetegséget nem előzi meg.
Alvászavarral küzdő gyerekek
2020. május 10.
Több, mint ötezer gyermek és fiatal töltötte ki az alvással, alvászavarokkal kapcsolatos tényezőkről, rizikófaktorokról szóló kérdőívet, több, mint kétezren válaszoltak az összes kérdésre. A Magyarországon egyedülálló kutatás rávilágított: a gyermekek harmadának van valamilyen alvászavara.
A kutatás az alvással kapcsolatos panaszok, tünetek gyakoriságát, és az életmód, életvitel ebben játszott szerepét vizsgálta. Erről nemzetközi szinten is kevés adat áll rendelkezésre, Magyarországon pedig még egyáltalán nem történt hasonló vizsgálat.
A 8 éveseknek napi 10 és fél órát kellene aludniuk
A gyerekek átlagosan 9-10, a fiatalok 7-10 órát alszanak. Megfigyelhető, hogy az ideálisnál mindkét korcsoport kevesebbet alszik a hét nagy részében, és – bár az alvásdeficit mértéke a fiataloknál nagyobb – már a nyolc éves gyermekek sem alszanak napi tíz és fél órát – pedig életkoruknak ez felelne meg. Dr. Szabó Attila, a kutatás témavezetője, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika docense kiemelte: Problémát jelent az is, hogy a hét közben összeszedett alváshiányt a kisebbek csaknem negyede, a fiatalok több, mint fele hétvégi, nappali alvással próbálja pótolni.
Elalvás előtti olvasás ajánlott, a villódzó fény rosszat tesz
Az elalvás előtti internetezés, televíziózás alváshigiénés szempontból bizonyítottan kedvezőtlen, a villódzó fény elalvási zavart, gyakori mikroébredéseket okoz, feltöredezi az alvásmintázatot. A felmérésből látszik, hogy minél idősebbek a gyerekek, annál többen néznek tévét, interneteznek esténként, és – míg a nyolc évesek negyven százaléka olvas (vagy felolvasást hallgat) elalvás előtt, a 16-18 évesek alig több, mint tíz százaléka vesz könyvet a kezébe.
A nagyobbak este rendszeresen kóláznak, energiaitaloznak
Dr. Szabó Attila az alvás minőségét befolyásoló szerek közül a dohányzást, az alkoholt és a koffeint emeli ki. A gyerekek nem szépítik a valóságot, megdöbbentő, hogy a kisebbek 87 százaléka, a fiatalok 93 százaléka fogyaszt saját bevallása szerint koffeintartalmú italt rendszeresen, minden nap. Még megdöbbentőbb talán, hogy néhány órával elalvás előtt a kisebbek 15%-a, míg a nagyobbak 35%-a iszik rendszeresen koffein tartalmú italt – mondja a kutatásvezető. Míg a kisebbek többségében kólát isznak, a 14-18 éves korosztály emellett kávézik, és energiaitalt fogyaszt.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...929394...295