Információk, érdekességek

Az emlőgyulladás tünetei és kezelése

2020. február 02.

Az emlőgyulladás (mastitis) ritka megbetegedés, amely nőket és férfiakat is érinthet, de elsősorban kismamáknál alakul ki a szoptatás első hónapjában. A gyulladást általában bakteriális fertőzés okozza, ha a kórokozók a mellbimbón lévő mikroszkopikus sérüléseken keresztül a szervezetbe jutnak.

Szoptató kismamáknál a gyulladást a tejcsatorna eltömődése is előidézheti. Ebben az esetben az emlőben pangó tej a környező szövetekbe kerülhet, amelyet a szervezet idegen anyagként érzékel és gyulladásos reakciót indít be.

Melyek az emlőgyulladás tünetei?

A mastitis jellemzően csak az egyik emlőben, féloldalasan alakul ki. A gyulladt emlő megduzzad, feszül, a bőre piros, érintésre az átlagosnál melegebb. A gyulladás mellfájdalommal és lázzal jár, valamint súlyosabb esetben megduzzadhatnak a hónaljban található nyirokcsomók is. Kismamáknál a szoptatás fájdalmassá válhat.

Az emlőgyulladás kezelése

Az emlőgyulladás általában hirtelen alakul ki és gyors lefolyású, azonban a szövődmények elkerülése érdekében javasolt a tünetek jelentkezésekor minél hamarabb orvoshoz fordulni. Ha a gyulladás nincs megfelelően kezelve az emlőben tályog vagy sipoly alakulhat ki és fennáll a vérmérgezés veszélye is. Ebben az esetben műtéti beavatkozás lehet szükséges.

Az emlőgyulladás kezelése általában penicillin tartalmú antibiotikummal történik. A közérzet javítása érdekében, a gyógyulásig javasolt a laza, kényelmes, természetes anyagból készült ruhák viselete, valamint az emlő rendszeres jegelése.

Szoptató kismamáknál kiemelten fontos a gyulladt emlőben pangó tej kiürítése, amelyet 4-6 óránként ajánlott megismételni. A gyulladt emlőből származó tejet ki kell önteni, de amennyiben a gyulladás csak egyik emlőben van jelen, a nem gyulladt emlőből származó tej biztonságos az újszülött számára.

Amikor a menstruáció maga a pokol

2020. január 30.

A menstruációt megelőző időszak, illetve a vérzés első pár napja a legtöbb nő számára némi kellemetlenséggel jár, hiszen sokakat kínoznak ekkor alhasi görcsök, derékfájdalom, mellfeszülés. Sajnos vannak, akik lényegesen rosszabbul élik meg ezt az időszakot, hiszen a fájdalom olykor igen nagy méreteket is ölthet. Dr. Hetényi Gábor, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyásza ennek okait és kezelését ismerteti

A menstruációról

A menstruáció ciklikus jellegű, mely a peteérés, a tüszőrepedés és a menstruációs vérzés szakaszából áll. Szerepe, hogy megtermékenyíthető petesejt képződjön, valamint, hogy a női szervezetet, a méhet felkészítse egy esetleges megtermékenyült petesejt befogadására. Maga a vérzés a ciklus során felépült nyálkahártya lelökődése a méh faláról. A folyamatot hormonok irányítják: a ciklus első felében az ösztrogén, míg a második felében a progeszteroné a fő szerep (természetesen ezek mellett még olyan fontos hormonok is hozzájárulnak a ciklus szabályozásához, mint az LH és az FSH).

Miért fáj a menstruáció?

Kevés olyan nő van, aki ne tapasztalna semmilyen kellemetlen tünetet a havi vérzése során (illetve előtte pár nappal). Legtöbbször alhasi görcsökről és derékfájdalomról számolnak be, de sokan panaszkodnak mellfeszülésre, puffadásra, az emésztésük megváltozására, hangulatingadozásokra, illetve fokozott vízvisszatartásra.

Az alhasi fájdalmat elsősorban az generálja, hogy a méh falának simaizomzata a vérzés során összehúzódik, hogy segítse a tisztulási folyamatot. Ezt az ún. prosztaglandinok irányítják. Amennyiben ezen hormonok nagyobb mennyiségben vannak jelen, úgy a görcsök intenzitása is nagyobb. Érdekesség, hogy inkább a fiatalabb korosztályra jellemzőbbek az erősebb menstruációs görcsök, szülés után általában enyhülnek a panaszok.

A gyerekszoba kialakítása

2020. január 29.

Mire a várva várt apró jövevény megérkezik a családba, általában már minden készen áll a fogadására. Gyerekágy, pelenkázó, kiskád, babakocsi és egy ruhásszekrény babaruha, izgatott nagymamák és nagypapák. Sokszor felmerül a kérdés, főleg az első gyermeküket váró szülőkben, hogy mi a jobb, ha külön szobába kerül a baba vagy a szülők hálószobájába.

Érvek és ellenérvek szólnak mindkét lehetőség mellett, mégis biztonsági és kényelmi okokból célszerű az újszülöttet az első hónapokban a szülők hálószobájában elhelyezni. Ez megkönnyíti a mama dolgát elsősorban az éjszakai szoptatások idején, másrészt a baba állandó felügyelet alatt lehet, ami szintén szükséges az első életévben. A hálószobában ilyenkor szükség van a kiságy és a pelenkázó mellett egy kisszekrényre a babaruhák és a babaápolási termékek számára, egy kényelmes fotelre a szoptatáshoz, és egy gyenge fényű éjszakai lámpára.

Nagyon hamar eljön az ideje annak, hogy a gyermek beköltözzön a saját birodalmába. Az első év végén már felfedezi a lakást, a különböző helyiségeket, és szemmel láthatóan otthonosan érzi magát a saját kis kuckójában.

Ha már külön szobája van

A gyerekszobát gondosan, az apró tulajdonos igényeihez igazodva kell kialakítani.
A szoba legyen világos és jól fűthető. Nem a magas hőmérséklet a lényeges (télen 21–22 °C az ideális), hanem az, hogy hamar befűthessük. A falon lehet vidám tapéta, kifesthetjük házilag virágokkal és állatokkal, vagy telerakhatjuk színes képekkel. Már az egészen apró gyermek is szívesen nézegeti a vidám képeket a szobája falán.

Használjunk természetes anyagot, fát, vesszőből készült székeket és ládákat, gyapjútakarókat.

Ha lehetséges, ne legyen padlószőnyeg a gyerekszobában. Inkább vastag, fölszedhető szőnyeget válasszunk, amit könnyen tisztán tudunk tartani, rendszeresen át tudunk szellőztetni és kiporolni, és legyen meleg, mert a gyerekek sokat játszanak a földön.

Hogyan mutatható ki a petefészek daganat?

2020. január 29.

A petefészek daganat – amely az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganattípus – gyors progressziót mutat, a kezdeti stádiumban sajnos nem ad jellegzetes tüneteket, véletlenszerű a korai stádiumban történő felismerése. Pedig számos diagnosztikai lehetőség van arra, hogy kimutassa vagy éppen kizárja a nőgyógyász a petefészekrák jelenlétét. A lehetőségeket ismerteti dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza.

Amikor petefészekrákról beszélünk, nem csupán egyetlen fajtára gondolunk, ugyanis számos szövettani altípusa van (az agresszív típus mellett létezik lassan kialakuló és növekvő típus). Kialakulásában – főként az agresszív típusnál – kiemelt szerepet játszik a genetikai tényező, ezért ha a családjában, a szülőknél vagy a nagyszülőknél volt hasonló daganatos megbetegedés (petefészekrák vagy emlődaganat – előfordulhat, hogy ha az egyik kialakul, a másik is megjelenik a szervezetben), lényeges megbeszélni a szűrővizsgálat (markerek vizsgálatának) elvégzését a nőgyógyásszal, hogy kiderüljön, alacsony vagy magas kockázatú csoportba tartozik-e. Akik 35 éves kor felett szültek, nem szoptattak, illetve a menopauzában lévő, 50 év feletti hölgyek szintén érintettek lehetnek, ezért az ő esetükben is indokolt a szűrés.

Komplexen: UH, CT, MR, LSC!

Bár a petefészekrák szűrési módszere még nincs pontosan kidolgozva, nem áll rendelkezésre megfelelő, minden típusra hatékony módszer, komplexen, hüvelyi ultrahanggal, a tumormarkerek laborvizsgálatával és gyanú esetén képalkotó eljárásokkal pontos képet kaphat a szakorvos:

– A hüvelyi ultrahang vizsgálat hasznos a petefészekrák felismerésében, akár a jó és rosszindulatú daganatok közötti különbségtételben.

– Léteznek különböző tumorjelző markerek (CA125 és HE4 együttes szintje), melyek hasznos információkat adnak az orvosnak. Ezek a molekulák, főként a CA125 nemcsak petefészekrák esetében emelkedhet meg, sőt, olykor rákos megbetegedéstől függetlenül is kimutatható, ezért önmagukban nem diagnosztikus értékűek!

– A Laparoszkópos beavatkozás (LSC) segítségével a tumorból vett szövetminta alapján megállapítható, hogy a szövetburjánzás jó vagy rossz indulatú-e, azon belül pedig milyen típusú.

– A CT és MR vizsgálatokkal főként a betegség stádiumára vonatkozó adatokat kap a kezelőorvos.

Tervezés gyerekekkel – hogyan tűzzünk ki célokat az évre?

2020. január 26.

Az ünnepi rohanásban talán nem tudtunk azzal foglalkozni, hogy kicsit megálljunk és átgondoljuk az elmúlt évet. Most viszont, hogy a karácsonyi és szilveszteri forgatag már mögöttünk, a tavaszi zsongás pedig még igen távol, használhatjuk az időt arra, hogy lezárjuk az elmúlt év eseményeit és megtervezzük a következő évet. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője azt javasolja, vonjuk be gyerekeinket is a tervezésbe. Ezáltal nemcsak jobban megismerhetjük a gondjaikat, vágyaikat, de ők is sokat fejlődhetnek.

A célok meghatározása

A terveink fontos része rendszerint a megtakarításaink növelése, az egészségünk megőrzése, a szakmai fejlődésünket támogató továbbképzések, tanfolyamok elvégzése. A saját céljaink meghatározásán túl átgondoljuk a családunk egészét érintő kérdéseket, terveket is. 

Sokan épp az ünnepi időszakban döbbenünk rá arra, amit a szürke hétköznapokban, a sokszor rutinszerű élet, a mókuskerék mellett nem veszünk észre. A téli szünetben volt idő együtt lenni, 2 hétig mindenki kicsit a szűkebb családjára koncentrált. Érdekes, hogy mennyi mindenre láttunk rá ez idő alatt. 

„Például most vettük észre, hogy nem tudunk igazán jól kommunikálni, a gyerek szinte ki sem mozdul a szobájából, a gép előtt ül. A szünetben egyedül nem találja fel magát, mindenhez ott kell lenni vele – vagy épp most fedeztük fel, hogy milyen jó a humora, mennyire jól ment neki a szereplés mások előtt, vagy ügyesen rajzol.” 

A megállapítástól a megvalósításig

Érdemes a tapasztalatainkat, a véleményünket megosztani a gyerekekkel is, mert ez is segíthet a célok meghatározásában. Az új évre szóló cél lehet például a viselkedés megváltoztatása, vagy egy új képesség elsajátítása, vagy fejlesztése. Fontos, hogy a célokat észszerűen jelöljük ki és az év folyamán nyomon kövessük a változásokat, visszajelzést adjunk az addig elért eredményekről.