Információk, érdekességek

Amikor kopik az ízület

2016. augusztus 13.

Egy nemrég készült statisztika szerint - ebben a pillanatban, amikor ezeket a sorokat olvasod - Magyarország lakosságának 10-15%-a szenved valamilyen ízületi fájdalomtól. Van, akit ízületi gyulladás gyötör, mást pedig az ízületi kopás. Mi a megoldás, hogy megszüntesd a fájdalmat?

Ízületi betegségek: a két főcsoport

Az ízületi betegségek két nagy csoportra oszthatók: a kopásos és a gyulladásos betegségre. A két csoport elkülönítése nem csak azért fontos, mert a kopás egy permanens, sokáig fennálló ízületi megbetegedés és fájdalom, míg az ízületi gyulladás, legtöbbször múló, lokális, hanem azért is, mert a kezelésük teljesen eltérő. 

Fogcsikorgatás - és amit ellene tehetünk

2016. augusztus 11.

A fogcsikorgatás egy tudatalatti folyamat, amit általában éjszaka, alvás közben produkálnak az érintettek. Míg gyermekkorban normálisnak tekinthető és a tejfogak megjelenésével meg is szűnik a probléma, addig felnőttkorban leggyakrabban oki háttere a pszichés stressz. Szakszóval bruxizmusnak nevezik azt az állapotot, amikor éjszaka, álmunkban csikorgatjuk a fogunkat. A stressz ugyanis éjszaka kerül feldolgozásra. Fiziológiája: a belső feszültség átkerül az izomzatra, így a rágóizomzatra is, mely feszülést fogcsikorgatás által próbál enyhíteni öntudatlanul az ember.

A köznyelvben is használt kifejezés, hogy valaki „összeszorított” fogakkal teszi dolgát, ha nagyon koncentrál, erőlködik, stresszel…A stressz mellett olyan érzelmek is kiválthatják a fogcsikorgatást, mint az idegesség, harag és a fájdalom. Ezen pszichés tényezők mellett fogcsikorgatást okozhatnak a rágási funkciózavarok is, mint túl sok fogtömés, de akár az állkapocsízület problémái.

Mivel többnyire éjszaka jelentkezik, ezért sokszor nincs is tudomásunk róla, hogy érintettek vagyunk a problémában, csak ha a rágóizmok feszültsége okozta fájdalom vagy egyéb tünetek erősödnek nappal is észrevehetően elviselhetetlen szintűre, akkor fordulunk orvoshoz és derül fény az éjszakai fogcsikorgatásra. 

Hepatitis ABC

2016. augusztus 10.

Hepatitisz A

A hepatitisz A betegség az egész világon elterjedt, a rossz higiénés viszonyokkal rendelkező országokban magas, a fejlődés fokával arányosan csökken az előfordulása. A hepatitis A vírus az emberi székletben található (a nem kezelt szennyvízből jutott be például a Földközi-tenger élővilágába is) és általában személyes érintkezés útján terjed. De fertőzhet szennyezett ivóvíz vagy étel fogyasztásával is, vagy olyan területekre történő utazáskor, ahol hepatitis A fertőzés fordul elő.
A betegség tipikus lappangási ideje 28 nap, de az esetek 90 százaléka tünetmentesen zajlik. Ez a vírus nem okoz krónikus májgyulladást, tehát a pár hetes betegség után teljesen meggyógyulhatunk. Aki egyszer átesett a betegségen, egy életre szóló védettséget szerez. Specifikus kezelésre nincs szükség, egyetlen antivirális szer sem bizonyult hatásosnak e vírus ellen. Hospitalizációra csak egyéb kísérőbetegség fennállásakor lehet szükség. E betegség esetében a legjobb módszer a megelőzés, az 1990-es évek közepe óta már biztonságos oltóanyag áll rendelkezésre.

Férfi és női betegségek

2016. augusztus 03.

Számos olyan betegség van, amelyek előfordulásában jelentős különbség fedezhető fel férfiak és nők között. (Itt most természetesen nem a nemi szervek betegségeinek nyilvánvaló különbségeire gondolunk.) Az eltéréseket általában testi (genetikus, hormonális) hatásokkal magyarázzák. Anélkül, hogy ezeknek a tudományosan bizonyított tényezőknek a szerepét kétségbe vonnánk, nézzük meg, hogy lehet-e a különbségeknek lelki háttere, pszichoszomatikája.

Tudjuk, hogy a lelki tényezők nagy szerepet játszanak a testi betegségek kialakulásában. Most lássuk, összefüggésbe hozhatunk-e bizonyos betegségeket meghatározott férfi vagy női személyiségjegyekkel, illetve konfliktus-szituációkkal? Közelebb kerülhetünk-e ezáltal a testi betegségek terén fellelhető különbségek magyarázatához?

Az állandó versenyhelyzet, az elfojtott indulatok, rohanás, időzavar például a szimpatikus idegrendszer aktiválódásához, s ezen keresztül magas vérnyomáshoz, vagy akár infarktushoz vezethetnek. Közismert tény, hogy koszorúér elmeszesedés és a szívinfarktus 50 éves kor alatt elsősorban a férfiakat veszélyezteti. A nők relatív védettségét egy nemi hormonnak, az ösztrogénnek tulajdonítják. De vajon a hormonális különbség az egyetlen ok, ami a nemek közti eltérést magyarázza? Az infarktus rizikófaktorai (dohányzás, koleszterin, magas vérnyomás, elhízás, cukorbetegség, genetikus hajlam) között szerepel a stressz, sőt bizonyos személyiségtényezők, magatartásminták – az úgynevezett „A” típusú viselkedés – is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

Mitől nő egy csomó a kézen?

2016. július 22.

A kézen, csuklón nőtt csomó legtöbbször ganglion, azaz sűrű zselészerű folyadékkal telt tömlő. Persze lehet tömör zsírcsomó is, amit szintén tanácsos eltávolítani, mert ezek a képződmények maguktól ritkán múlnak el.

A ganglion változó, legtöbbször gömb alakú, feszes elváltozás, ami az ízületek közelében jellemzően a csukló kézháti oldalán alakul ki. Ez a rugalmas képződmény vagy az ízület üregével, vagy ritkábban az ínhüvellyel áll összeköttetésben, s borsónyi mérettől akár diónyi, galambtojásnyi nagyságra is megnőhet.

Mitől alakul ki? 

Keletkezése okát sokszor nehéz meghatározni, de általában megerőltetés, vagy ízületi kopás, ínhüvelygyulladás áll a háttérben.