Információk, érdekességek

Nyakproblémák

2016. május 24.

Gyakran elegendő egyetlen pillantást vetni a rendelőbe érkező betegre ahhoz, hogy megállapítsuk, szinte bizonyosan nyaki problémával keresett fel bennünket.

• A merev, előrehelyezett fejtartás (oldalnézetben a fül előrébb helyezkedik el, mint a váll),
• illetve a nyaktól a váll irányába futó izom (csuklyásizom felső része) görcsös feszessége azonnal árulkodik.

Mindkét tünet szemmel látható, vizsgálat nélkül is észrevehető. A beteg kikérdezése, a leletek áttekintése, illetve a manuális vizsgálat általában csak megerősíti gyanúnkat.
A felnőtt lakosság jelentős része – egy amerikai felmérés szerint 10%-a – küzd állandósult nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet

• gyakori fejfájás,
• migrén,
• szédülés,
• esetenként karba sugárzó fájdalom,
• zsibbadás is kísérhet.

A betegek életét megkeseríti, a nyugodt pihenést, regenerálódást szinte lehetetlenné teszi ez a kóros állapot. Az érintettek többnyire évek óta járnak rendelőről rendelőre, orvosról orvosra, masszőrhöz, csontkovácshoz. Túl vannak injekciós kúrákon, fájdalomcsillapító gyógyszereken, izomlazító masszázskezeléseken, ám a probléma az átmeneti javulást követően napokon belül újra jelentkezik.

A mozgásszervi problémák általában hosszú évek alatt alakulnak ki és saját rossz szokásaink, helytelen beidegződéseink okozzák azokat, így a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe, s az aktív közreműködés elengedhetetlenül szükséges a kezelés sikeréhez.

Visszérgyulladás

2016. május 22.

A felületes vénák gyulladását a köznyelv gyakran nevezi trombózisnak, és legtöbbször banális elváltozásnak tartja. 

A beteg a vénás panaszaival jelentkezhet háziorvosánál csakúgy, mint a bőrgyógyászati, sebészeti, érsebészeti, belgyógyászati, nőgyógyászati, onkológiai vagy gerontológiai szakrendeléseken.

Kezelésében – attól függően, hogy kinél jelentkezik először a páciens – több út látszik járhatónak. A különböző kenőcsök, gyulladáscsökkentők javaslatától a sürgősen elvégzendő műtétig számos lehetőség áll rendelkezésre, mindezeknek az elváltozás kiterjedése, elhelyezkedése szabhat határokat.

Mik a legfontosabb tünetek?

A felületes vénák mentén piros bőr, fájdalom, nemritkán duzzanat jelentkezik. A beteg gyakran vizes ruhával napokon, heteken keresztül igyekszik otthonában gyógyítani „felületes trombózisát”, majd gyakran akkor keresi fel orvosát, amikor a fájdalmas vörös kötegezettség a combján végighaladva már a lágyékhajlatnál tapintható.

5 figyelmeztető jel, ami szembetegségre utalhat

2016. május 17.

Távollátás, rövidlátás, öregszeműség, kötőhártya-gyulladás és szemszárazság – néhány szemészeti probléma, amelyek megkeserítik a mindennapokat és kezeletlenül egyszerű tevékenységekben is akadályoznak. Dr. Nagy Mária szemész 

szakorvos összegyűjtötte a legfontosabb tüneteket, amelyek szembetegségre utalhatnak. 

Homályos látás

A rövidlátók távolra, a távollátók közelre tudnak nehezebben fókuszálni, a szemtengelyferdüléssel élők pedig mindkét távolságra homályosabban látnak. Az öregszeműségre 40-45 éves kor körül lehet gyanakodni, amikor a szokásos méretű betűk olvasásakor egyre távolabbra kell tartani a szöveget. A nem korrigálható homályos látás oka lehet akár a szürke hályog vagy a maculadegeneráció is.

Hunyorítás

Amikor távolra nézve hunyorít valaki, gyaníthatóan rövidlátó, amikoris a közeli tárgyakat élesen látja. A rövidlátás hajlamosít bizonyos szembetegségekre, például az ideghártya leválásra is.

Ha szívemnek szólítod a feleséged, szoktál-e a koszorús ereire is gondolni? Pedig néha nem ártana

2016. május 06.

Ki látott már olyan filmet, amelyikben nem egy férfi, hanem egy nő kap a szívéhez és fordul le a székről. Pedig a való életben ez a jelenet egyre gyakoribb, csak a filmkészítők még nem érzékelték. Az infarktus tipikus férfi-betegségből mindkét nem egyaránt jellemző rizikója lett. Érdemes tehát tovább néznünk a lelki eredetű - pszichoszomatikus - megbetegedéseket, és megelőzésük lehetséges módjait. Lássuk mit okozhat a női stressz

Az infarktus soktényezős betegség, vagyis kialakulását nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Inkább rizikófaktorokról szokás beszélni, olyan tényezőkről, amelyek elősegítik a koszorúér elmeszesedését és ezáltal az infarktust. A legfontosabb rizikófaktorok a vér koleszterinszintje, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény, ülő életmód. Fontos szerepet játszik a stressz is – és nem elhanyagolható a személyiség szerepe sem.

Infarktusra az ún. „A-típusú” személyiség hajlamosít. Az A-típusú személyiség lázasan tevékeny, egyszerre mindig többfélét csinál, (például borotválkozás/sminkelés közben telefonál, reggelizik, újságot olvas és rádiót hallgat – általában egyszerre). Örökké siet, egyre több tevékenységet tervez egyre kevesebb időre. Rendkívül türelmetlen: indokolatlanul izgatottá válik, ha sorba kell állnia, vagy autóvezetés közben, ha úgy érzi, hogy az előtte haladó autó túlságosan lassú. (Ilyenkor nem egyszerűen káromkodik, mint egy kocsis, hanem – ha biztos lenne benne, hogy nem büntetik meg érte – képes lenne lelőni, agyonütni, de legalábbis megpofozni a tétovázó vezetőt.) Türelmetlenné válik akkor is, ha úgy gondolja, beszélgetőpartnere túl lassan, vagy körülményesen fogalmaz, ezért gyakran közbevág, lábát himbálja, vagy türelmetlenül kopog az asztalon. Hirtelen haragú, ellenséges indulatokkal küzd, robbanékonyan beszél, erősen gesztikulál, elég gyakran használ „erős” kifejezéseket. Versengő természetű, még játék közben is igen fontos számára a győzelem, ha veszít, könnyen elveszti önuralmát. Tökéletességre törekszik, nagy követelményeket támaszt másokkal, de még nagyobbakat önmagával szemben. Úgy gondolja, hogy mindent magának kell elvégeznie, ha azt akarja, hogy hibátlan legyen a munka. Nagyon fontos számára a teljesítmény, a siker, rendkívül nagy energiát öl a munkájába. Valójában állandó készenlétben él, egy percig sem képes lazítani.

Mi okozhatja a nyirokcsomók megnagyobbodását?

2016. május 04.

Fertőzések következtében a nyirokcsomók megduzzadnak, majd a betegség leküzdésével visszanyerik eredeti állapotukat. Aggodalomra ad okot, ha a nyirokcsomók megnagyobbodása látszólag ok nélkül következik be, vagy a fertőzés megszűnését követően, hetek alatt sem múlik el. 

A nyirokcsomók szerepe

Az elszórtan, nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek száma 500-600 körüli a szervezetben – magyarázza dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa. Csoportokban megtalálhatóak a nyak, a hónalj, a has és az ágyék területén. A nyirokmirigyek az immunrendszer fontos részei, szűrő funkciót töltenek be, a fehérvérsejtek egyik típusának termelésével veszik fel a harcot a szervezetbe került kórokozókkal.

Leggyakrabban fertőzés okozza

A nyirokcsomók normál mérete borsószem nagyságú, ám fertőzések, betegségek miatt akár üveggolyó méretűre, vagy még nagyobbra is növekedhetnek. A legtöbben a nyaki nyirokcsomókat ismerjük, ez a legkönnyebben tapintható, az orvos is ezt vizsgálja, a légúti fertőzéssel, torokfájással, vagy mandulagyulladás tüneteivel hozzá fordulunk. A nyirokcsomók közül ugyanis mindig az lép működésbe, amelyik a fertőzés helyéhez legközelebb esik.