Információk, érdekességek

Tuti tipp – Legjobb edzésformák magas vérnyomás esetén

2014. november 14.

edzésformákBizonyára minden ember tisztában van a testmozgás fontosságával. Azonban a magas vérnyomásban szenvedők sokszor nem mernek edzeni, nehogy súlyosbodjon az állapotuk. Hogy miket lehet sportolni, és hogy miket érdemes ilyenkor kerülni, arról dr. Kapocsi Judit tanárnő, a Trombózisközpont magas vérnyomás-specialistája beszélt.

Hogy edzés közben általában mennyivel nő a vérnyomás, nem tudni pontosan. Egészséges embernél attól függ, hogy adott terhelésre mennyire megy fel a vérnyomás és/vagy a pulzusszám, hogy mennyire edzett. Hirtelen, nagy erőkifejtésre a kevésbé tréningezetteknél gyorsabban, a jobb kondiban lévőknél lassabban, de akár 180/100 Hgmm körülire is felmehet a vérnyomás és 120 felettire a pulzus. Ez általában gyorsan – persze edzettségtől függő –,10 perc után jelentősen csökken, vagy normalizálódik.


Karzsibbadást is okozhat a nyaki gerincsérv

2014. november 08.

nyaki gerincsérvNem tudja mozgatni a nyakát? Éles fájdalmat érez nyakkörzésnél? Sokszor zsibbad a karja? Gyakori panaszok, melynek hátterében a nyaki gerinc sérve is állhat. Dr. Váradi Éva főorvosnő, a Fájdalomközpont aktív fájdalomcsillapítás specialistája a probléma megelőzéséről és kezeléséről beszélt. 

A nyaki gerinc felépítése

A nyaki gerinc testünk egyik legtöbbet mozgatott része, így nem csoda, hogy megannyi probléma forrása lehet. A nyak  hét nyakcsigolyából áll, melyek előre domború ívet alkotnak.  A csigolyák közt porckorongok helyezkednek el, melyek két részből állnak: egy rostos gyűrűből, valamint egy kocsonyás állományból.

Különböző okok miatt előfordulhat, hogy a rostos gyűrű meggyengül és a kocsonyás állomány kitüremkedik a helyéről. Ez kezdetben nem okoz fájdalmat, ám ha eléri a környező idegeket, az nagyfokú kellemetlenséggel jár. Így tehát látható, hogy a sérv általában nem az egyik napról a másikra alakul ki, hanem hosszabb folyamat eredménye. Nyaki gerincsérv esetén érdekesség, hogy a kezdeti tünetek nem kifejezetten a nyakban jelentkeznek, hanem inkább hát­és lapockafájdalom formájában hívja fel magára a figyelmet.


Elviselhetetlen már az éjszakai köhögése?

2014. november 02.

Beteg és a hálótárs számára egyaránt zavaró, ha álmából rendszeresen kellemetlen köhögésre ébred. Az éjszaka folyamán jelentkező köhögés kiváltó okairól és kezeléséről dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász nyilatkozott. 

Ne bagatellizálja el a tüneteket!

A köhögés során a légutak a benne levő gyulladásos váladéktól, oda került idegen anyagoktól, portól, gázoktól igyekszik megszabadulni, ezért gyakran jelentkezik légúti fertőzések kísérő tüneteként, akár a fertőzés lezajlását követő hetekben is – magyarázza a sokszor zavaró tünet előnyeit dr. Hidvégi Edit. Bizonyos esetekben súlyosabb betegségek – bronchitis, tüdőgyulladás, COPD, tüdőrák, vagy asztma - kezdeti tünete is lehet, így jelentőségét semmiképp sem szabad lebecsülni. Elhúzódó köhögéses panaszokkal - vagy ha egyéb tünet, például magas láz is társul mellé - mindenképp forduljunk orvoshoz, a kezelés ezután a diagnózis függvényében folytatódhat. Az éjszaka jelentkező köhögés hátterében, kiváltó tényezőként az alábbi panaszok is felmerülhetnek: hátsó garatfali csorgás, reflux, allergia, asztma, vérnyomás csökkentő készítmények szedése, dohányzás.


Ön nem kaphat trombózist? Kérdezze meg orvosát!

2014. október 23.

Tévhit, hogy az ereket elzárni képes vérrögképződés, a mélyvénás trombózis csak az idős, elesett betegeket fenyegeti: Gulyás Ágnes 19 évesen szembesült a betegséggel. Évente 16-20 ezren kapnak mélyvénás trombózist, a szövődményként kialakuló tüdőembóliába pedig mintegy 3 ezren belehalnak.

Súlyos mélyvénás trombózis 19 évesen

Ritka történet a ma 43 éves Gulyás Ágnesé, ám fontos figyelmeztetés: fiatal korban is kialakulhat súlyos szövődményekkel járó mélyvénás trombózis. 19 éves korában rendszertelen menstruáció miatt írtak fel számára fogamzásgátlót, majd petefészek-gyulladás miatt is kezelni kellett. Néhány nap elteltével egy hajnalban erős lábfájdalomra ébredt és azt látta, az egész bal lába megduzzadt. Kórházba került, ahol kiderült: súlyos mélyvénás trombózis alakult ki, ami a térdhajlatból a combja mély vénáiba, majd onnan a kismedencébe is felterjedt. Bár nagyon ritka, hogy mélyvénás trombózis miatt operációra legyen szükség, ám őt akkor műteni kellett, hogy az ereiből eltávolítsák a vérrögöket. Műtét után az intenzív osztályra került, de két nap elteltével ismét kialakult egy vérrög, ezért újra műteni kellett, majd véralvadásgátló kezelést kapott. Ennek már több mint húsz éve, de az azóta eltelt időt is állandósuló lábfájdalom, lábdagadás, lassan gyógyuló lábszárfekély, majd a bal oldali medencei vénák elzáródása jellemezte, ami miatt a vér másfelé keresett utat, s egyre több kidagadó hasi véna jelent meg a bőre alatt.


12 dolog, amit tudnunk kell a mélyvénás trombózisról

2014. október 22.

  • A leszakadó vérrög(ök) által okozott tüdőembóliában Magyarországon becslések szerint évente több mint 3 ezren halnak meg. A kezeletlen tüdőembólia kimenetele 25-30 százalékban végzetes.
     
  • A tüdőembóliák több mint 90 százaléka mélyvénás trombózis következménye.
     
  • A mélyvénás trombózis 90 százalékban a lábakban alakul ki, duzzadás, lábdagadás, fájdalom, kipirosodás kísérheti. Sokszor nincsenek, s ha vannak sem mindig egyértelműek a tünetek, ezért az alattomos betegség első jele lehet afulladás is, amikor a kialakult vérrög már leszakadt és eljutott a tüdőbe.
  • Sok esetben csak boncoláskor derül ki: a halált tüdőembólia okozta.
  • Az emberek akár negyede, Magyarországon tehát akár 2,5 millió ember élhet mélyvénás trombózisra hajlamosító örökletes genetikai hibával.
     
  • Általános népegészségügyi szűrés nem indokolt, viszont egy nagyműtét, a csonttörés, a hormonális fogamzásgátló gyógyszerek szedése vagy a terhesség – az örökletes trombózishajlammal összeadódva – többszörösére emelheti a mélyvénás trombózis kockázatát a fiatalok körében is, ezért azoknál, akiknek közeli rokonságában fordult már elő trombózis vagy családjában szednek véralvadásgátlót, célzott laboratóriumi vizsgálat lehet indokolt.
  • A trombózisok kétharmada kórházi kezelést követő 3 hónapon belül következik be.
     
  • A sebészeti szakmákban – kiemelten az ortopédiai, például protézis operációknál és nagyműtéteknél – rutin eljárás a gyógyszeres véralvadásgátlás, de a belgyógyászatban, nőgyógyászatban nem mindig kap megfelelő hangsúlyt a trombózis kockázatfelmérése és megelőzése.
  • Bármilyen okból történő kórházi vagy otthoni hosszabb passzív állapot, 6 órát meghaladó mozdulatlan utazás (nemcsak repülő, autó is) a vér pangása miatt fokozza a trombózisveszélyt. Az életkorral a kockázat fokozódik. Akinek volt már trombózisa, nagyobb a kockázata egy következőre.
  • A daganatos betegek kiemelten veszélyeztetettek: nem ritka, hogy a betegeknél nem a rák, hanem a mélyvénás trombózis talaján kialakuló tüdőembólia válik végzetessé.
  • Az évtizedek óta alkalmazott, hagyományos véralvadásgátló kezelés alapja a K-vitamin hatásának gátlása. A megfelelő érték beállítása kezdetben akár napi vérvételt és laborkontrollt tesz szükségessé, amit később is 4-6 hetente ismételni kell. A véralvadásgátló hatást az elfogyasztott ételek, például a K-vitamint tartalmazó zöldségfélék mennyiségének szezonális változása, valamint időközben fellépő más betegségek és bevett gyógyszerek is befolyásolják, ezértfegyelmezett életmódra, akár élethosszig tartó orvosi ellenőrzésre, rendszeres laboratóriumi vérvételekre van szükség.
  • Új perspektívát hoznak a kezelésben azok a gyógyszerek, amelyek közvetlenül valamely véralvadásért felelős vérfaktor gátlásával fejtik ki hatásukat. E gyógyszerek hatását nem befolyásolja az étrend és az életmód, stabilan adagolhatók és nincs szükség laborkontrollra sem, ezáltal alkalmazásuk úgy a betegeket, mint az ellátórendszert tehermentesíti.

  • További híreink megtekintéséhez lapozzon!
    1...155156157...263