Információk, érdekességek
A máj – panaszok epeműtét után?
2023. december 09.
Emésztőszervi ambulanciánkon gyakran elhangzik: „Megműtötték az epémet, de a panaszaim változatlanok.” Máskor meg: „Évekig jól voltam, most meg kiújultak a panaszaim.” Hogy is van ez?
Ha egy betegnél jellegzetes, jobb oldali felhasi fájdalmak, görcsök jelentkeznek, és a hasi ultrahangvizsgálat is epeköve(ke)t igazol, az orvos diadalmasan kinyilvánítja: megtaláltuk a betegségét! A sebész elvégzi az amúgy pár napos bennfekvéssel járó hastükrözéses (laparoszkópiás) epeműtétet, és ezzel lezárják az ügyet. Pedig az esetek jelentős részében a műtét nem oldja meg a problémát. Továbbra is panaszok jelentkeznek, melyeket összefoglalóan „epeműtét utáni tünetegyüttesnek” (latinul le sem merem írni a nevét) neveznek.
Mi lehet ennek a hátterében?
Hogy ezt megértsük, induljunk ki az epehólyag feladatából: az epe tárolásáért és annak a bélbe való juttatásáért felel, ahol elvégzi az emésztési feladatait. Maga az epe a májban termelődik, és az ott lévő epeutakból egy vezetékrendszeren keresztül kerül az epehólyagba. Az epehólyag kiiktatható, ám az epeváladékra továbbra is feltétlenül szüksége van a szervezetnek. Ha megváltozik az összetétele (anyagcserezavar, hízás, rossz táplálkozási szokások stb. miatt), úgy kövek keletkeznek, elsősorban az epehólyagban, de nemritkán az epeutakban is.
Sajnos az utóbbiak egy része nehezen diagnosztizálható ultrahang-, vagy más képalkotó vizsgálattal. Epeműtétet (az epehólyag eltávolítását) követően pedig az epeürülés közvetlenül az epevezetéken keresztül történik a nyombélbe, így az emésztés zavartalan marad.
Mi történik azonban, ha az eltávolított epehólyag nem „bűnös”? Hiszen a felnőtt lakosság mintegy 15%-ánál észlelhető epekövesség, ám ez sokáig panasz- és tünetmentes marad. A köves epehólyag begyulladhat, jelentős duzzanat, sőt átfúródás is kialakulhat. Máskor az epehólyagban lévő kövek okozta ürülési zavar és epehólyagnyaki nyomás, szűkület lehet a panaszok oka. Ezek azok az esetek, amikor egyértelműen szükség van epeműtétre. Ám az elnevezés megtévesztő, hiszen az epeelválasztás, illetve az epeutak megmaradnak, csupán a köves, gyulladt epehólyagot távolítják el.
Meglepő lehet a laikus beteg számára és fontos figyelmeztetés a kivizsgáló orvos részére az a tény, hogy legalább húsz olyan betegség, illetve betegségcsoport van, amely hasonló „epés” panaszt okozhat!
Változó kor, prosztatagondok
2023. december 08.
A prosztata vagy más néven dülmirigy – mely a húgyhólyag tövénél elhelyezkedő, rendes körülmények között mandulánál alig nagyobb mirigy – a változás korához közeledve, leginkább pedig azon túl, egyre több férfinek okoz problémát.
A férfiak harmincadik életévétől növekedni kezd a dülmirigy kötőszöveti része és később a mirigyes állomány is. Ennek a folyamatnak a következtében a férfiak többsége nem kerülheti el a jóindulatú prosztatamegnagyobbodást. A dolog amúgy ártalmatlan lenne, ha nem eredményezné a rajta keresztül vezető vizeletelvezető csatorna kóros eltorzulását. Emiatt a vizeletürítés különböző mértékű zavara jön létre: nehezített ürítés, a gyakori vizelési inger, éjszakai késztetések, túlcsepegés, vizeletelakadás, súlyosabb esetekben a húgyutak vagy akár a vese fertőzéses gyulladása, illetve a tünetek miatt kialakuló pszichés problémák és szexuális zavarok.
A dülmirigy jóindulatú elváltozásai – enyhébb esetekben – növényi készítményekkel (tökmag, csalángyökér, törpepálma), illetve gyógyszeresen is eredményesen kezelhetők. Érdemes tehát a férfiaknak – már enyhébb vizelési panaszok esetén is – urológiai vizsgálaton részt venniük, mert a szövődmények kezelése sokkal gyötrelmesebb folyamat, mintha időben orvoshoz fordultak volna!
De nem csupán a prosztata méretének változása jelenthet problémát. A felnőtt férfiak megközelítőleg fele élete során egyszer átesik prosztatagyulladáson, akár tudatosulnak a tünetek, akár nem.
A Parkinson-kór 13 korai jele
2023. december 07.
A Parkinson-kór tipikus tünetei a remegés, az izmok merevsége és a lassú mozgás. Ugyanakkor más, kevésbé feltűnő jelek is utalhatnak a kezdődő betegségre. Ezekre hívta fel a figyelmet dr. Mező Anita, a Neurológiai Központ neurológusa.
Íme, a Parkinson-kór jelei
A Parkinson-kór jelenleg a világon a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeribetegség, mely genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye. A betegség megértéséhez tudni kell, hogy mozgásunkat az agyunkban lévő idegsejtek irányítják, amelyek ingerületátvivő anyagok segítségével kommunikálnak egymással, majd továbbítják az üzenetet a test felé. Egészséges embereknél jól működik ez a folyamat, de a Parkinson-kórosoknál csökken a mozgásért felelős fő ingerületátvivő anyag, a dopamin termelődése. Érdekesség, hogy a tünetek megjelenésekor a dopamintermelő sejtek 70-80%-a már elpusztult. Azt is érdemes tudni, hogy nem csak a közismert motoros (mozgással összefüggő) tünetek jelentkeznek, hanem a nem-motoros tünetek is jellemzőek a Parkinson kórra.
Mire érdemes tehát felfigyelni?
Remegés
Az egyik jellegzetes tünetnek számító remegés eleinte leggyakrabban az egyik oldalon jelenik meg, és főként a kezet, lábat, esetleg az állat érinti. A remegés akkor a legerősebb, amikor a végtag pihen, nyugalomban van (nyugalmi tremor), célzott mozgásra csökken, vagy eltűnik, ám a betegség előrehaladtával a tremor fokozódhat, mindkét oldalon megjelenhet.
Járási nehézség
A Parkinson-kórt a járásban bekövetkező változások is jelezhetik. A járás meglassul, apróléptűvé, csoszogó jellegűvé válik, a karok együtt mozgása eltűnik.
A mozdulatok lelassulása
Amikor a mozdulatok lelassulnak, nehezebb elindítani és kivitelezni őket, bradykinesiáról beszélünk. Nem csak a járás, de a felállás, a fordulás is nehézkessé válhat.
Hajlott testtartás
Az izmok merevebbé válása miatt a testtartás is megváltozhat, mintha kissé előrehajolna a beteg.
Gyengülő egyensúlyérzék
A betegség előre haladtával romlik az egyensúlyérzék, gyakoribbá válhatnak az elesések.
Megváltozó arckifejezés
Az érzelmek kifejezéséhez az arcizmok komplex mozgása szükséges, ami a Parkinson-kórosoknál akadályozott. Az arcizmok mozgása is lassabbá, merevebbé válik, ezért a betegek érzelemmentesnek tűnhetnek, pedig csak az érzelmek megjelenítése okoz nekik gondot. Megfigyelhető lehet a lassabb pislogás is.
Zsibbad a kéz: csuklótáji alagút szindrómája lehet
2023. december 05.
Sajnos egyre gyakrabban találkozom rendelésemen a csukló alagút szindrómájával. Ennél a kórképnél a hüvelyk-, mutató- és középső ujj zsibbad, ráadásul súlyosabb esetben a megfogott tárgyak is kiesnek a kézből! Gyors kivizsgálás után, általában csak a műtét segít.
A carpal tunnel, vagyis csukló alagút szindróma, az ideg leszorítását jelenti a csukló területén. Ebben az alagútban a nervus medianus, magyarul középső ideg és még kilenc ín fut az alkarról a kézre. A tünetek akkor alakulnak ki, amikor a nyomás a csatornán belül valamilyen oknál fogva megemelkedik. Amikor ez már az ideg működését befolyásolja, zsibbadás, fájdalom, villanyozó érzés jelentkezhet a kézben és az ujjakban. Súlyosabb esetben a hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása is megfigyelhető.
Leggyakrabban az ideget körülvevő inak túlterhelése, gyulladása okoz nyomásemelkedést, de csonttörések, ficamok, és ízületi gyulladás is szűkíthetik a csatornát. Az idegvezetési sebesség vizsgálat grafikusan ábrázolja és megerősíti a diagnózist, valamint kizárja a más helyen (könyök, váll) létrejövő leszorítás lehetőségét. A röntgenvizsgálat a tünetek hátterében lévő csont és ízületi eltérések kizárásában segít.
Megszűnhet a panasz?
A panaszok spontán javulása ugyan ritka, de néha műtét nélkül is előfordul. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. A gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése szintén a csatornán belüli duzzanatot mérsékli. Súlyosabb vagy nem javuló esetekben sebészileg kell a csatornát felszabadítani.
Kisebb sebek ellátása otthon
2023. december 03.
A háztartási munkát végzők, sütők-főzők, barkácsolók vagy kertészkedők körében gyakoriak a kisebb vágott, horzsolt vagy szúrt sebek. Ha nem jelentős a vérvesztés, nem kiterjedt a seb és nem került bele föld vagy rozsdás tárgy, akár otthon is ellátható a sérülés.
Hogyan kezeljük a saját sebeinket vagy a családtagjaink kisebb sebeit? Miket érdemes otthon tartani, hogy szakszerűen ellátható legyen a seb?
- lépés: fertőtlenítés. A sebet és környékét fertőtlenítőszerrel be kell fújni, le kell önteni vagy steril gézlap segítségével sebfertőtlenítővel letörölni.
- lépés: lefedés és rögzítés. Steril gézlappal lefedni a területet + ragtapasszal
rögzíteni a gézlapot.
TIPP: A sebfedésre szolgáló steril gézlapok közül ajánlott olyat választani, amely nem vágott, hanem hajtogatott. A hajtogatott gézlapok ugyan is nem foszló szélűek, a szálaik a sebbe nem ragadnak bele, így a használatuk és a cseréjük praktikusabb és biztonságosabb, mint a régi típusú, szálasodó gézlapé.
TIPP: Annak érdekében, hogy elkerüljük a géz sebbe tapadását, érdemes kenőcsös sebfedőt tenni közvetlenül a sebre és arra helyezni a nedvszívó gézt. A kötés eltávolítása így nem jár fájdalommal és elkerülhető a friss hám sérülése.
- lépés alternatívája: Aki a gyors és egyszerű megoldások híve, az ún. szigetkötszerrel fedheti be az érintett területet, a szigetkötszer tulajdonképpen 2 az 1-ben: a mull-lap és a ragtapasz szerepét is betölti. A szigetkötszerek körkörösen ragadó felülettel ellátott, a középső részükön a sebbe nem tapadó – szigetszerű – sebpárnával ellátott eszközök. A korszerű szigetkötszerek sterilek, a körkörös irányú tapadásuk miatt minden irányból védelmet kínálnak a fertőzésekkel szemben. A szigetkötszerek a középső részükön jó nedvszívók, miközben a sebbe nem tapadnak bele, azaz a levételük nem jár a seb/heg felszakításával, fájdalommal és fertőzésveszéllyel.
TIPP: Sok ember bőre érzékeny, kipirosodik, viszket, ha irritáló hatású ragasztóval fedik le. Minden esetben megéri bőrbarát ragasztóanyagú kötszert választani, olyat, amelyet az érzékeny bőrűek is nyugodtan használhatnak.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...333435...264