Információk, érdekességek
Influenzák és felső légúti megbetegedések 2.
2025. február 27.
II. rész: Sertés- és madárinfluenza
Disznóságok
Akárcsak az emberek, a sertések is kaphatnak influenzát, bár a kórokozó vírus eltér az emberétől. Néha ez is okozott emberi megbetegedést, főleg azoknál, akik állattartással foglalkoztak. A 2009. évi sertésinfluenza-vírus (H1N1) azonban eltért az eddig megszokottól, emberről emberre is terjedt, így azokra is, akik egyáltalán nem láttak még élő disznót. Ez egy kevert felszíni fehérjét tartalmazó vírus volt, mely elsősorban a közép-amerikai régióban, először Mexikóban ütötte fel a fejét, és az itt járó turisták hordták szét a világban. A vírus légi úton terjed (ha az emberre ráköhögnek vagy tüsszentenek), de ha fertőzött tárgyat érint valaki, majd – kézmosás nélkül – nyúl a szeméhez, orrához, szájához, a vírus akkor is a szervezetbe jut. Általában magas lázzal jár, sokszor a tüdő is érintett lehet. A hagyományos influenza elleni védőoltások nem hatásosak, de a beteget a már kifejlesztett vírusellenes gyógyszerekkel jól lehet gyógyítani.
Madárinfluenza
Az első madárinfluenzás esetet 1997-ben jelentették Hongkongból. A kór egyértelműen fertőzött baromfikkal való érintkezés után következett be. Az influenza antigénszerkezete addig ismeretlen típusú volt, és kimerítette a világjárványt okozó tulajdonságokat. Szerencsére az emberről emberre terjedő képessége nem volt túl nagy. 2003-ban már komolyabb forma riasztotta a világot: 266 halálesetet okozott a madárinfluenza. Felmérhetetlen veszélyt jelent, hogy a vírus örökítőanyagának változása során olyan emberi influenzavírussá alakulhat, mely fokozott humán megbetegítő képességgel rendelkezik, és ez a változat könnyen terjedhet majd emberről emberre, világméretű járványt okozva, mely meg is történt 2009-ben. Ez az előrejelzés serkentette 2003-ban a WHO-t arra, hogy komoly riadótervet dolgozzon ki a pandémiák megelőzésére, különös tekintettel a madárinfluenzára. A riadóterv jól vizsgázott a 2009-es H1N1 járványnál is. A madárinfluenza ellen kifejlesztették a specifikus vakcinát.
Influenzák és felső légúti megbetegedések
2025. február 27.
I. rész: Influenza
Mindenkinek volt már influenzás megbetegedése. Ismertek a tünetek is: láz, fejfájás, borzongás, köhögés, a beteg torka piros, testszerte izomfájdalmakat érez, fáradt, levert. Gyakorta megfigyelhető, hogy a repülőgépen utazók pár nappal az utazás után felső légúti hurut tüneteiről panaszkodnak. Saját betegeimmel szerzett tapasztalatok alapján igazolhatom, hogy a repülőgépes utazás után az utazók hajlamosabbak a megfázásra, influenzára. Sokan ezért a repülőgépek légcserélő berendezését okolják, de lehetséges az is, hogy a cseppfertőzéssel terjedő vírusok a kabinban nagyobb expozíciós veszélyt jelentenek az utastársaknak. Különösen gyakori, hogy a nyári melegben a nagyvárosok metróin, vagy éppen sétahajózás közben (mindkét helyen élénk a légmozgás) kap a beteg influenzát (mely lázzal jár) vagy náthát (amikor csak folyik az orra és tüsszög). A leírtak miatt a felső légutak, a fül, orr, melléküregek krónikus megbetegedései, illetve a meglevő gyulladásos folyamatok megfelelő, utazás előtti kezelése fontos szempont az utazási influenza megelőzésében.
Az influenza kórokozója egy olyan vírus, melynek felszíni fehérjéi különbözőek, nagy és folyamatos változási képességet mutatnak. Ezért van az, hogy a járványt okozó vírusok szezononként eltérnek egymástól, és az egyik fajta vírussal szemben már védettséget szerzett egyének megint megbetegedhetnek. Ez okozza az ismétlődő, országos (epidémiás) influenzajárványokat is. Világjárvány (pandémia) akkor alakul ki, ha a felszíni fehérjék létrehozásáért felelős gének egyike kicserélődik, és olyan vírus jelenik meg, amivel szemben az emberek nem rendelkeznek ellenanyagokkal. A fertőző forrás a beteg vagy a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladékának cseppfertőzése.
Az influenza elleni védekezés – a védőoltáson kívül a fertőző közösségben viselt száj-orr maszk, és annak elvárása, hogy az emberek ne köhögjenek egymás arcába.
Betegségek felismerése
2025. február 21.
A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP, amely segít a betegségek felismerésében.
Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.
Az applikáció ingyenesen letölthető az AppStore-ból és a Play Áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.
Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ validálta.
Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.
Dr. Merkely Béla rektor elmondta, hogy a Semmelweis Egyetem mint Magyarország és a közép-európai régió vezető orvos-egészségügyi felsőoktatási intézménye, fontos feladatának tekinti a három fő tevékenysége – az oktatás, a kutatás-innováció és a gyógyítás – mellett a lakossági edukációt is.
Az alkalmazás olyan komplex, lakosságnak szóló felület, amely több mint 740 betegség vagy sérülés tüneteit tartalmazza.
„A technológiai fejlődés egyre szorosabbá fűzi az orvostudomány és a digitalizáció kapcsolatát, és ez a projekt kiváló példája annak, hogyan segíthetik ezek az innovációk a betegek mindennapjait. A Semmelweis HELP alkalmazás egy rendkívül hasznos eszköz, amely segíti a felhasználókat a tünetek gyors azonosításában, és irány- mutatást ad arról, mikor és milyen jellegű orvosi segítséget kell igénybe venniük.
Az applikáció felnőttekre való kiterjesztése nemcsak a pácienseknek kínál új lehetőségeket, de hozzájárulhat az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentéséhez is” – emelte ki Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
Az elfojtott sírás és az asztma
2025. február 03.
A bibliai teremtéstörténetben Ádám a földnek porából (anyagból) gyúrt lényből az isteni lehelet hatására vált érző, gondolkodó emberré. Emberi létünk első önálló cselekvése a légzés: amikor az újszülött világra jön, legelőször is lélegeznie kell. De ez az utolsó életműködésünk is: a haldokló "kileheli a lelkét".
A légzés és a lélek, a szellem az emberi gondolkodásban – és így a nyelvekben is szoros kapcsolatban áll egymással. A magyar nyelvben a lélek – lélegzet egyértelműen mutatja ezt az összefüggést, ami szinte valamennyi nyelvben megtalálható. Latinul lélegezni spirare, a szellem pedig spiritus, angolul, németül az inspiration egyszerre jelent belégzést és ihletet, sugallatot (ebben az értelemben a magyar nyelv is átvette az inspiráció szót) Görögül a psziché mind lelket, mind leheletet jelent. A hindu atman jelentése: lélegezni. A hinduk azt az embert, aki elérte a tökéletességet Mahatmának nevezik (pl. Mahatma Gandi) ami emelkedett lelket, de egyúttal nagy lélegzetet is jelent.
A légzés és az érzelmek kapcsolatára is számos köznapi nyelvi fordulat utal. Ijedtünkben, félelmünkben elakad a lélegzetünk; visszafojtott lélegzettel hallgatjuk azt, ami nagyon fontos a számunkra, és igazán megérint minket, szívdobogva figyeljük a lélegzetelállító mutatványt. A tanulni vágyó szinte magába szívja a tudást. Szorongató, nehéz helyzetekben, konfliktusszituációban szinte fojtogató a légkör.
Az asztmát sokan az elfojtott sírás kifejeződésének tartják. Mivel a sírás nem megengedett, a hörgők, a tüdő jajgat, bömböl a beteg helyett. A sírás elnyomása a kisgyermekkorban fejlődik ki, akkor, ha az anya elutasította, sőt büntette a gyerek sírását, vagy épp ellenkezőleg túlságosan szívére vette, vagy meg is rémült tőle. Az asztmás beteg a roham alatt lélegzetével együtt érzéseit is visszafojtja.
Másrészt sok betegnél az önállóságra való törekvés, az autonómia-igény egyszerre van jelen a gyengédség, védettség iránt vággyal; s ez az ellentét belső konfliktust okoz. Az asztmás betegnek gyakran súlyos problémája van a kéréssel, elfogadással is. Jó ember, aki szinte mindig, erején felül adni akar. Kapni, elfogadni azonban nem tud, nem mer. Más személyekkel való kapcsolatában az empátia, a beleérző képesség jellemzi, még konfliktusaiban is hajlamos túlzottan figyelembe venni a másik szempontjait – szinte azonosul velük – ezért gyakran nem képes az önvédelemre.
Lilla történetében szinte valamennyi tényező együtt megtalálható.
Lilla (45 éves) grafikus volt, főleg gyermekkönyveket illusztrált. Nagyon szerette a gyermekeket – bár saját gyereke nem volt – iskolákban szívesen vezetett művészeti szakköröket. Nemcsak rajzolni tanította a gyerekeket, hiszen verseket is írt és nagyon szépen énekelt. Bár nemegyszer anyagi gondjai voltak, a szakkörökért sohasem fogadott el honoráriumot, azt mondta, elég neki a gyermekek szeretete, ragaszkodása. Azért keresett fel, mert gyermekkori asztmája kiújult, naponta többször volt súlyos rohama.
A csontpótlásról – Honnan hová?
2025. január 23.
A legtöbb törésnél előfordulhat, hogy a csontosodás nem jön létre vagy nem tökéletes. Ilyenkor műtét szükséges, csontot kell átültetni. De honnan és hogyan?
A csontok műtéti ellátásának egyik legizgalmasabb területe a csontátültetés, ami a különböző okokból kialakult hiányok pótlására szolgál. De mitől alakul ki ez az állapot, ami létrejöhet a csontszövet szivacsos és kérgi részén egyaránt? Leggyakrabban baleset következtében, ilyenkor a szivacsos állomány zömítéses törése során üreg marad vissza a helyükre igazított, kiemelt csontrészek között, mögött.
• A kérgi csontállományban főként darabos vagy nyílt törés esetén keletkezik hiány, amikor egyes darabok elhalhatnak vagy kilökődhetnek.
• Daganatos megbetegedések is okozhatnak hasonló problémát. Bármilyen eredetű is a csonthiány, a szervezet megpróbálja magától kitelíteni, ami kisebb kiterjedés esetében elegendő is. Mivel a nagyobb üregek spontán telődése korlátozott és időben elhúzódó lenne, általában szükség van a művi csontpótlásra. Biológiailag legelőnyösebb a saját csont alkalmazása, de kiterjedtebb esetekben más megoldás is szóba jön. Átültetéskor fontos az átültetett csont minősége mellett a befogadóhely jó vérellátása is, mert csak így remélhető a teljes beépülés. Lényeges, hogy az átültetett csontot stabilan rögzítsük. Leggyakoribb a szivacsos csontállomány átültetése, amit általában a csípőlapátból nyerünk. Ha a mechanikus stabilitás fokozása is követelmény, ún. corticospongiosus blokkot kell kivenni, ebben az esetben a szivacsos állományhoz egy keményebb csontkéregdarab is tartozik. Kisebb mennyiségű szivacsos csont nyerhető a sípcsont fejéből, az orsócsont csukló felőli, vagy a singcsont könyök felőli végéből is. Az átültetést bizonyos esetekben rögtön az első ellátáskor elvégezzük, pl. a sípcsontfej benyomatásos törésénél a zömülés következtében kialakult üreg kitöltésére. Másodlagos átültetést elhúzódó törésgyógyulás, álízület kezelésére alkalmazunk. Ha a saját csont nem elegendő, segítségül hívhatjuk a csontbankot, ahol emberi csontkészítmények állnak rendelkezésre, melyeket általában a csípőprotézis-műtétek során eltávolított combcsontfejekből készítik.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...345...257