Információk, érdekességek
Cukorbetegség: a mozgás és az étrend sarkalatos kérdés
2023. szeptember 03.
Jó hír, hogy a még kezdeti állapotban lévő cukorbetegség mozgással, helyes életmóddal kordában tartható.Sok ember nehezen éli meg, amikor kiderül, hogy cukorbetegsége van. A megfelelő gyógyszer kiválasztása, a kalóriák számolgatása, és a hogyan is jutottam ide vagy min kellene változtatnom, a záporozó változtatási lehetőségek, ill. a betegség hosszú távú következményei inkább megdöbbenti a beteget, mint változtatásra sarkallná. Azonban aki leleményes, rátalálhat olyan csoportokra vagy akár egy táborra is, ahol segítik a helyzet feloldását, és nem marad egyedül a betegségével.
Okok és tanulságok
A kialakuló betegség egyik oka, hogy fiatal korunk után felhagyunk a rendszeres testmozgással. A magyar konyha ízeinek, a kalóriában és szénhidrátban gazdag ételeknek nehéz ellenállni, sokszor csak azért eszünk egy plusztányérral, mert olyan finom. Így a szükségesnél többet fogyasztunk, és óhatatlanul jönnek ránk a kilók. A stresszes, felpörgetett életmód, a hirtelen bekapott gyorséttermi ételek fokozzák az egészségtelen életmódunkat. Hogyan segíthetünk ezen?
Bár nehéz elfogadni, de el vagyunk kényelmesedve. Mivel ebből egyedül nehéz kilépni, jó, ha többen összefogunk az ugyanilyen cipőben járókkal vagy akár egyik családtagunkkal, és szakember segítségével, egymást biztatva indulunk el az úton.
Már az is jó, ha egy pár perces útra nem autóval megyünk. Ne fosszuk meg magunkat a mozgás örömétől! Napi fél óra mozgás örömet okozó hormonok felszabadulását eredményezi a szervezetünkben. Minden nappal nő az erőnk és a teherbíró képességünk, és jobban érezzük magunkat. Érzelmi világunkat is karbantartja a mozgás, oldódik a stressz, a feszültség.
A másik fontos kulcspont az étrend. A mindenfelől ránk zúduló jó tanácstól – diétázni kell! – a legtöbb embernek a haja is égnek áll. Ennek egyik oka, a diétát drágának gondolják, az étel elkészítésére szánt időt pedig soknak, de egyik sem igaz. Így hát nem diétáról kellene beszélnünk, hanem étrendünk átalakításáról. Van, amiből többet, és van, amiből kevesebbet kellene ennünk. Valóban fontos, hogy szénhidrát- és kalóriaszükségletünk szerint állítsuk össze a menüt. Ekkor sokan észreveszik, hogy eddig azt gondolták, keveset esznek, de az apró nassolásokat nem számolták bele a napi elfogyasztott étel mennyiségébe, ami napközben bizony többször is előfordul.
Mi okozhatja a reggeli magas vérnyomást?
2023. szeptember 02.
A vérnyomás hullámzása természetes a nap folyamán és reggelente általában emelkedést mutat, dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a kiugróan magas reggeli vérnyomás okait fontos megkeresni.
Ilyen a vérnyomás természetes hullámzása
A vérnyomás a nap és az éjszaka folyamán is emelkedik, süllyed egy természetes ritmusban, amit olyan általános faktorok is befolyásolnak, mint a fizikai aktivitás, az étrend, az aktuálisan átélt stressz és a tartós szorongás. Mindezek eredményeként a vérnyomás az alvás során általában 10-30 %-kal alacsonyabb és felébredéskor megemelkedik.
Azonban ha ez az emelkedés nagyobb mértékű, akkor reggeli hypertenzióról, magas vérnyomásról beszélhetünk. Ha csak egyedi kiugrás jelentkezik, az esetleg lehet a stroke vagy a szívinfarktus jele is, hiszen egyes felmérések szerint a komoly szív-érrendszeri események gyakran az ébredés utáni 4-6 órában lépnek fel. Ugyanakkor számos más ok is okozhatja a reggeli magas vérnyomást.
– Gyógyszerelés
Egyes, magas vérnyomás kezelésére rendelt gyógyszerek vezethetnek kiugró reggeli vérnyomáshoz, illetve olyan kérdéseket is tisztázni kell a kardiológiai kivizsgáláson, nem túl alacsony-e a dózis, nem hasznosabb-e a rövid- vagy középtávon ható gyógyszerek helyett hosszútávú gyógyszerelést választani, illetve nem érdemes-e az egyes gyógyszerek helyett kombinációs kezeléssel próbálkozni – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a KardioKözpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.
A gyógyszerszedés időpontját is érdemes végiggondolni. Vannak, akik azt tapasztalják, hogy ha este veszik be a gyógyszert, elkerülhető a reggeli kiugrás, másoknál a megosztott reggeli és esti bevétel működik jól, megint más esetekben új gyógyszerrel kell próbálkozni. A vérnyomásmérés pontos kivitelezését is fontos megtanulni, hiszen például kevesen gondolnak arra, hogy üres hólyaggal kell mérniük. Ezt és még számos tényezőt a kardiológussal kell megbeszélni.
48 óráig is tarthat az EKG vizsgálat
2023. augusztus 29.
Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány perces EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának hosszabb távú megfigyelésére. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa arról beszélt, hogy a modern készülékekkel már nem csak a 24 órás, de akár a két napig, vagy tovább tartó Holter EKG monitorozás is megoldható.
Mire való az EKG vizsgálat?
Az EKG vizsgálat a szív működésével, elektromos tevékenységével kapcsolatos mérhető paramétereket ábrázolja. Az EKG által rajzolt görbékből a szakorvos számára kiderül többek közt, hogyan alakul a szívverések száma, szabályossága, a szívritmus, hogyan működik a szív ingerképzése és ingervezetése, vannak-e veleszületett vagy szerzett vezetési zavarok, elektrofiziológiai eltérések. A 12 elvezetéses nyugalmi EKG tehát pontos képet mutat a szív aktuális állapotáról, segíti a diagnózis felállítását. Amikor azonban például terhelés kapcsán jelentkező panaszokat kell kivizsgálni, nem elégséges a nyugalmi EKG, ami, mint neve is mutatja, nyugalmi helyzetben, fekvő állapotban zajló mérés.
– Sokszor olyan tüneteknek kell utánajárnunk, mint a mellkasi fájdalom, a légszomj, a szédülés, a túl lassúnak, vagy túl gyorsnak, esetleg szabálytalannak érzett szívverés. Ezek a panaszok természetesen csak igen ritkán jelentkeznek a néhány perces nyugalmi EKG vizsgálat során, tehát hosszabb távon kell megfigyelni a szív működését – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa. – Ekkor lehet szükség a hosszabb távú monitorozásra, vagyis a Holter EKG-ra, ami a legmodernebb készüléknek köszönhetően már nem csupán 24 órás időtávra vehető igénybe.
Holter EKG akár 48 órán túl is
A Holter EKG ideális eszköz akkor, amikor a napi tevékenység és alvás közben is szeretnénk látni a szív működését, illetve akkor is nagyon fontos, ha ritka szívritmuszavaroknak, vagy az aktuálisan alkalmazott gyógyszerek hatásának szeretnénk utánanézni – mondja Müller doktor.
Távozz tőlem haspuffadás!
2023. augusztus 22.
Felfúvódás, emésztési zavarok, bélpanaszok, zsírpárnák lerakódása a hastájékon… Sok gondot, sőt kínszenvedést is okozhatnak ezek a gyakran előforduló tünetek. Pedig általában mi vagyunk a hibásak benne – főként helytelen táplálkozásunk és mozgásszegény életmódunk miatt. Ezért ne késlekedjünk, és tegyünk lépéseket az emésztéssel összefüggő problémák ellen.Ahhoz, hogy hasi panaszainkat, emésztési gondjainkat elkerüljük, többek közt friss, rostos élelmiszereket, elegendő vizet, sovány proteineket kell fogyasztanunk, kímélnünk kell a bélflóránkat, emellett nem árt a nyugalmas élet, a jó alvás, és fontos a rendszeres testmozgás is. Soknak tűnnek ezek a követelmények?
Hiszen gyakran fogyasztunk pl. iparilag feldolgozott élelmiszereket, készételeket, vagy főzünk cukrosan, sósan, sütünk zsiradékban, emellett pedig előfordul, hogy rostokban, vitaminokban gazdag táplálékot nem eleget veszünk magunkhoz. Italaink sem mindig megfelelőek – gyakran sok az édes, szénsavas üdítő, a kávé, az alkohol köztük. És ami a mozgást illeti: egy kiadós vacsora után szívesebben heverünk le a kanapéra tévét nézni, mint hogy elindulnánk egy hosszabb esti sétára a friss levegőn. Nem csoda hát, ha az eredmény haspuffadás, rossz emésztés, hízás a gyomor-has tájékon.
| Persze nem elegendő az egyik vagy a másik okot megszüntetni, hanem általában az emésztési ökoszisztémát kell rendben tartani. (A bélflóra olyan ökoszisztéma, amely szabályozza az emésztést.) A has, a bélrendszer jó közérzetünk energetikai, emésztési és immunközpontja. Ezért minden tekintetben törekednünk kell megfelelő „karbantartására”. |
Obszesszív-kompulzív zavar: egy különös kényszerbetegség
2023. augusztus 20.
Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egyes felmérések szerint a negyedik leggyakoribb pszichés betegség a fóbiás rendellenességek, a függőségek és a depressziós állapotok után. De mit tudunk róla a kutatások eredményei alapján? Az alábbiakban 5 kérdésre kerestük a választ.
1. Honnan származhat az OCD?
Az OCD összefüggésben lehet olyan közvetlen traumákkal, mint súlyos betegség, baleset, hosszan tartó kórházi tartózkodás stb. De kapcsolódhat közvetett lelki sérülésekhez, megrázkódtatásokhoz, lelki problémákhoz is. Ilyen lehet a szülő betegsége, bizonytalanság érzése, gyermekkorban a higiénia hiánya a környezetben stb. A különféle stressz szintén okozhat obszesszív-kompulzív zavart. Így egy olyan személy, akinek pl. súlyos egészségi problémái vannak, vagy nem tudja túltenni magát egy szakításon, váláson, illetve komoly anyagi nehézségekkel küzd, könnyen megkaphatja ezt a betegséget. Az is előfordulhat, hogy gyermekkorban olyan fajta hamis információk jutottak el a jelenlegi pácienshez, mint pl. „moss kezet, különben biztosan beteg leszel”, ami felnőve kifejlesztette benne a kényszert az állandóan ismétlődő kézmosásra.
2. Örökletes ez a pszichés zavar?
Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a obszesszív-kompulzív zavarban szenvedő, egyenes ági rokonok után (apa, anya, testvér) 20-25%-ban örökletes a betegség. Ami pedig a genetikát illeti: a kutatók véleménye, a tudomány jelenlegi állását figyelembe éve, többnyire eltérő, egységes álláspont még nem teljesen alakult ki ezen a téren.
3. Kapcsolódik az idegbiológiához?
Az idegtudomány (vagy idegbiológia) lehetővé teszi az OCD eredményesebb kezelését. Ez a kényszerbetegség összefügghet bizonyos neurotranszmitterek (ingerületátvivő anyagok), pl. a szerotonin, dopamin vagy a vazopresszin antidiuretikus hormon (ADH) diszfunkciójával. Így a „The Lancet” nevű, tekintélyes angol orvosi folyóiratban, 2002-ben megjelent tanulmány szerint is lehetővé vált az a megállapítás, hogy e pszichés betegség javulhat egy antidepresszánsnak köszönhetően, amelynek fő hatásmechanizmusa a szerotonin újrafelvételének gátlása.
4. Milyen tipikus jellemzője van egy OCD-ben szenvedő embernek?
Egyik fő jellemző, hogy ezeknek a betegeknek általában mindent ellenőrizniük kell: a pszichés rendellenesség ellenőrzi szinte az egész életüket. Számukra a tolakodó, idegen, sokszor abszurd gondolatok, érzelmek és érzetek nem irányíthatók. Ezért folyamatosan ellenőrzik pl. a környezetüket, hogy biztonságban érezzék magukat, vagy mások cselekedeteit stb. Megszállottságuk abban áll, hogy megértsék, mi a „jó” és a „rossz” – a baj ott van, hogy látásmódjuk téves.
5. Ha egy gyermek OCD-ben szenved, szükségszerűen kényszeres beteg lesz felnőtt korában is, és az mennyire gyógyítható?
Ez a pszichés rendellenesség gyakran korán jelentkezik, az esetek kb. 65%-a 25 éves kor előtt következik be. A gyermekek 3%-a gyógyul meg serdülőkorban. Ugyanakkor az OCD evolutív természetű, progressziót mutat. A legnehezebben gyógyíthatók azok, akiknél időben a legtávolabbra esik a betegség kezdete. Az átlagot tekintve a tünetek 12 éves korban jelennek meg, 25 éves kor körül pedig van egy második csúcs. A kutatók úgy vélik, hogy minél korábban jelenik meg az OCD, annál valószínűbb, hogy biológiai eredetű, míg ha később jelenik meg, általában reaktív, vagyis a környezet, különösen a család befolyásolja.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...404142...264