Információk, érdekességek

4+1 kevéssé ismert tanács: hogyan szabadulj meg a stressztől

2016. november 15.

Hivatásom célja egyre időszerűbbé válik. Tudom, hogy az általam használt módszerek csupán eszközök arra, hogy kibontsák a gyermekekből és felnőttekből egyaránt azt az erőt, melytől ellenállóbbá, és egészségesebbé válnak, és egyre többre lesznek képesek. A hozzám érkezőknek olyan megoldásokat szeretnék adni, melyekkel életük újra kiegyensúlyozottabb lesz.

Elszomorít, mikor okos, értelmes gyerekeket látok tanulási nehézségekkel küzdeni, és szülő is, a tanár is tanácstalan. Szeretném megmutatni Neked, milyen csoda vagy, és azt, hogyan ismerd el magad, hogyan vedd birtokba saját képességeidet, hogy legyen erőd a változáshoz!

Szívszorító, amikor már iskolás gyermekeken is megjelennek a túlterheltségből, számonkérésből fakadó stressz tünetek. Sajnos ezzel már saját gyermekeimnél is találkoztam, mikor az okos, felkészült gyermekem egyszerűen „lefagyott” az iskolában, és mindazt, amit azelőtt jól tudott, a nyomás hatására egyszerűen köddé vált.

Mivel az agy olyan emlékek után kezd kutatni, amivel a stresszes élethelyzetet megoldhatja, így előtérbe helyezi a túlélést. Minden más funkciót kizár, és az egyéb területek akár 75%-át is blokkolhatja. Az érintett képtelenné válik a beszédre, képtelen mozgósítani meglévő tartalékait.

Hogyan szabadulhatunk meg a menses okozta fájdalomtól?

2016. október 21.

Fájdalmas menstruáció tünetével fordult hozzám a héten egy édesanya. Gyakori jelenség ez, minden második-harmadik nő panaszkodik alhasi fájdalmai, görcsös menstruációja miatt. Vendégem deréktáji, kismedencei fájdalmakról számolt be. A fájdalomhoz enyhe hasmenés is társult. Gyakori kísérő jelenség a migrén, ez az ő esetében is megjelent.

Miután orvosi vizsgálattal kizártuk a szervi elváltozást, hormonális problémát, vagy az endometriózis lehetőségét, egy hat kezelésből álló shiatsu kúrát javasoltam neki. A kezelés során olyan meridiánokat érintettem, melyek szoros összeköttetésben állnak a méhvel, és a petefészkekkel. A kezelés során régi, elnyomott traumák is felszínre kerültek.

A fent említett hölgy esetében az előzetes állapotfelmérés során kiderült, hogy hétköznapjai során konfliktusba került a külső követelményekkel és saját, belső igényeivel. Az anyasággal járó feladatainak ellátása, a feleség, háziasszony szerep, mely a kisgyermekes lét része, s annak rutinszerű, gyakran örömtelen feladatai, szembefordultak szenvedélyes, kreatív női egyéniségével.

Vágyott arra az én-időre, melyet sok nő nem, vagy csak igen szűk keretek között ad meg önmagának. Érezte, hogy ezt az időt lelke megújítására, és a pihenésre kellene fordítania, ám ezt, hozott mintáihoz való öntudatlan ragaszkodása miatt nem engedte meg magának. Szinte tehetetlenül figyelte, amint egyre növekvő fáradtsága érdektelenné laposítja egykor tüzes egyéniségét.

A bizalom hormonja – 2.

2016. október 12.

Közismert, hogy a férfiak sokkal poligámabb természetűek, hajlamosak félrelépni, s apaként sem mindig állnak a helyzet magaslatán. Ennek fő oka a tesztoszteron nemi hormon hatásában rejlik, amely az oxytocinnal ellentétes hatást fejt ki. Minél magasabb egy férfi tesztoszteronszintje, annál kevésbé hajlamos tartós kötődésre és apai funkciók ellátására. Nem véletlen, hogy a tartós kapcsolatban élőknek lecsökken a tesztoszteron- és megemelkedik az oxytocinszintje. Ugyanez jellemzi a lelkesebb apai viselkedést tanúsítókat is.

A hűség és a szerelem hormonja

A préri pocok és a mezei pocok közt gyakorlatilag csak egy különbséget találtak: az előbbi fajtánál a hímek és nőstények a megtestesült hűséget képviselik, mert élethossziglan monogám kapcsolatban élnek, míg a hím mezei pockok nem horgonyoznak le egyetlen nőstény mellett sem. Érthető hát, hogy a kutatók kíváncsiságát felkeltette ez a különbség.

Kiderült, hogy a monogám préri pockoknál agyuk bizonyos területén igen sok oxytocinreceptor található, míg a poligám mezei pockoknál ezeken a területeken nincsenek ilyen receptorok. Ám amikor a kalandor természetű mezei pockoknál mesterségesen létrehozták a hiányzó receptorokat, az állatok monogámmá váltak.

A bizalom hormonja – 1.

2016. október 11.

Ha elolvassuk a bűnügyi híreket, máris nem tűnik olyan természetesnek, hogy képesek vagyunk minden félelem nélkül a számunkra kiválasztottnak tekintett személlyel intim testi közelségbe kerülni, és hogy határtalan bizalommal megyünk bele védtelen és kiszolgáltatott helyzetekbe is. 
Az sem evidens, hogy egy védtelen csecsemő vagy kisgyerek oly határtalan bizalommal csüngjön szülőjén. Elég a családon belüli erőszakra, megcsalásokra, válásokra, gyilkosságokra gondolni. 
Az sem természetes, hogy az emberek bátran fegyver nélkül járnak, közömbös arccal átmennek a zebrán, megbíznak a buszsofőrben, nagy összegeket bíznak brókerekre, és a majdani fizetés reményében dolgoznak egész hónapon át. Ha nem tudnánk naponta ezer helyzetben legátolni félelmeinket, megállna a társadalomban az élet.

Az oxytocin felfedezése

Az 1900-as években ismerték fel, hogy a hipofízis hátulsó részének kivonata állatoknál serkenti a méh összehúzódását ill. elősegíti a tej kiválasztását. William Blair-Bell szülészorvos a hipofíziskivonatot azonnal kipróbálta, és bizonyította, hogy elősegíti a szülést és kivédi a szülés utáni fokozott vérzést. A hormont hamarosan izolálták, és az 1950-es években Vincent du Vigneaud már szintetikusan is előállította. Ez nagy lendületet adott az oxytocin kutatásának. Kezdetben az anyaságban játszott szerepét vizsgálták. Mivel a sosem szült nőstény patkányok kifejezetten nem kedvelték az idegen kölyköket, sőt volt olyan nőstény, aki agresszíven rájuk is támadott, felmerült a kérdés, vajon mitől válnak ezek a nőstények szülés után mégis olyan odaadó anyákká? Amikor még sosem szült nőstények agyába oxytocint fecskendeztek, az első útjukba kerülő idegen patkánykölyköt rögtön gondozásukba vették és nekiláttak fészket építeni. Ha azonban az éppen szült rágcsáló agyában blokkolták az oxytocinreceptort, a nőstény faképnél hagyta kölykeit. Amikor az oxytocint termelni képtelen állatokat tenyésztettek ki, azok semmiféle társas érdeklődést nem mutattak – egészen addig, amíg agyukba nem injektáltak oxytocint.

Férfiak iskolája – 22. lecke: Félrecsúszott kommunikáció

2016. október 11.

Próbálták már megfejteni, hogy néha miért csúsznak annyira félre a mondanivalók? Hogy miért nem ért meg bennünket a másik? Vajon csak rosszul, rossz szavakkal közöljük felé gondolatainkat? Vagy csupán ahogy szokták mondani „nem jár egy rugóra az agyunk”?

Nehéz kérdés a kommunikáció és az, hogy az emberek mit hajlandóak megérteni abból, amit mondunk. Mégis nagyon fontos, hogy kommunikáljunk. Fontos, hogy a gondolatainkat szavakba és mondatokba tudjuk önteni, mert enélkül hova jutnánk?

Veszélyes kommunikáció

A kommunikációt manipulálásra is lehet használni és lehet úgy csűrni a szavakat, hogy az akár üssön is a másikon.

Azt hinné az ember, hogy a nők tudják legjobban forgatni a szavakat és azokat fegyverként használni. Meglepő, de nem! A férfiak is rendkívül jó érzékkel tudják a mondatokat úgy összeállítani, hogy az a nőkben vagy bizsergető vágyakat, vagy zsibbasztó értetlenséget váltson ki. Egy férfi képes arra, hogy egy nőben olyan érzelmeket indítson el, ami előtte hihetetlennek tűnt. Egy-egy jól irányzott mondat akár mérhetetlen dühöt is kiválthat a nőkből és egy jó időben, jó helyen kimondott szó vagy kérdés, akár meg is változtathat egy kapcsolatot.