Információk, érdekességek

Közétkeztetés: mit főznek szeptembertől?

2014. június 24.

Az OÉTI felmérése szerint több a gyümölcs az iskolákban, de még mindig túl sósak az ételek.

Több tekintetben is javult az iskolai közétkeztetés minősége az elmúlt években – ezt állapította meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet most elkészült elemzése. Megjelentek a teljes kiőrlésű pékáruk, új nyersanyagokat is használnak a főzés során és többször kerül friss zöldség, gyümölcs az asztalra. Ezzel együtt azonban az ételek sótartalma még mindig jelentősen meghaladja az ajánlott értéket, tejből és tejtermékből pedig a szükségesnél kevesebbet kapnak a gyerekek.

Javuló tendencia

Az elmúlt év során átfogó vizsgálatban mérte fel a hazai iskolai közétkeztetés helyzetét az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézete.

• Az elemzés szerint a korábbiakhoz képest gyakrabban, átlagosan naponta egyszer kaptak nyers gyümölcsöt, zöldséget a gyerekek.
• Az iskolák többségében a teljes kiőrlésű pékárukat is felvették az étrendbe.
• A konyhák kétharmada vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat, amelyek összhangban vannak az egészséges táplálkozás irányelveivel – a változatosság növelésén túl.
• A gyerekek többségének ízlettek az egészséges ételek, sikerült megkedveltetni az új ízeket.
• Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a diétás étkeztetést már az iskolák kétharmadában meg tudják oldani.

Óvakodj a transzzsírsavaktól

2014. június 17.

A növényi zsiradékok, sós kekszek, gabonapelyhek, cukorkák, pékáruk, sütemények, chipsek, salátaöntetek, sültek és más készételek transzzsírsav felhasználásával készülnek, mert ezzel növelik az adott termék eltarthatósági idejét és segítik aromájának megőrzését. 

Ha a „rendes” zsírsavakhoz képest pici szerkezeti eltérés jön létre a molekulában, akkor transzzsírsav keletkezik. Számos kutatás bebizonyította, hogy az ilyen zsírsavak a szervezetben kedvezőtlenül befolyásolnak egyes biológiai folyamatokat, köztük a szív-ér rendszeri betegségeket.

Milyen élelmiszerekben található?

Étkezési transzzsírsavakat főképpen olyan élelmiszerekből kapunk, amelyek iparilag feldolgozott zsírokat tartalmaznak, de az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy például a nyers tej is tartalmaz – eltérő mennyiségű transzzsírsavakat. A nyerstej teljes transzzsírsavtartalma átlagosan 3,67% (1,12 g és 4,92 g/100 g). A tej nem a legjobb példa, hiszen a tejben – többek között – számos előnyös zsírsav van, amelynek mennyisége jóval nagyobb.

Tzatziki, ahogyan a nimfák kínálják

2014. június 15.

A legenda szerint, amikor Odüsszeuszt és csapatát a Kalüpszó szigetére sodorta a tenger, a nimfák a palotába vitték a ithakai hőst és bajtársait. Ott minden jóval ellátták őket, hogy gyorsan felerősödjenek és az alábbi fogással hozták meg a kedvüket az élet örömeihez.

Hozzávalók:

- ½ liter joghurt
- 1 közepes uborka
- 2 gerezd fokhagyma, préselve
- 1 evőkanál extra szűz olívaolaj
- 1 evőkanál vörösbor ecet
- 1 evőkanál friss vagy 1 ½ t szárított kapor
- 2 teáskanál friss citromlé, vagy 3 teáskanál lime leve
- só

Titok: Az uborkát reszelés után, sózd meg, majd hagyd állni 10-15 percet és egy ruhával összefogva szabadítsd meg a levétől. Így használd fel!

Vörösboros málna krémleves, mandulás ropogóssal

2014. június 15.

A levest a 2013 év fagylaltja, a vörösbor eszenciás málna ihlette. A fanyar málna, a vörösbor és a selymes tejszín találkozása. Ha zavarnak a magok, a turmixolás után szűrjük át. A mandulás ropogós készülhet mogyoróból vagy dióból is. Érdemes a ropogósból többet készíteni, jól illik a forró csokihoz, kávéhoz.

Elkészítési idő: 50-55 perc + pihentetés

Hozzávalók:

50 dkg mirelit málna
3 dl tejszín
3 dl száraz, könnyű vörösbor
8-10 dkg porcukor
1 mokkáskanálnyi vanília kivonat (vagy egy tasak vaníliás cukor)

Sok rejtett cukrot esznek a kicsik

2014. június 14.

Napjainkban mind többször és több helyről hallhatunk arról, mennyire fontos a gyermekek egészséges táplálkozása. Bár a szülők jelentős része tisztában van az egészséges étkezés alapelveivel, sokszor még ők sem számolnak a rejtett cukor mennyiségével. Pedig gyermekeink felnőttkori egészségének életük első 1000 napjában ágyazunk meg.

A túlsúly, az elhízás sajnos ma már nemcsak a felnőtteket sújtja, egyre több a túlsúlyos kisgyermek is. Ennek következményeként pedig azok a betegségek, amelyek valaha csak a felnőtteket érintették, már gyermekkorban is megjelennek, így például a 2-es típusú diabétesz. A túlsúly a felelős ugyanakkor a szív- és érrendszeri megbetegedésekért, a magas vérnyomásért is.

Az első 1000 nap a legfontosabb

Magyarországon szakemberek létrehozták az „Első 1000 nap programot”, annak érdekében, hogy szakmai és civil szervezetek segítségével minél több édesanyához és egészségügyi dolgozóhoz juttassák el az üzenetet:

számos felnőttkori betegség, probléma, így a túlsúly kialakulásának kockázata helyes csecsemő- és gyermekkori táplálással csökkenthető.

Ma már egyre több szakmai szervezet ismeri fel, és képviseli az elhízás elleni harc jelentőségét, így a közelmúltban a WHO (Egészségügyi Világszervezet) felére csökkentette az „ajánlott” napi cukorfogyasztást*, hazánkban pedig a közétkeztetési rendszer átalakításáról született miniszteri rendelet.