Információk, érdekességek
Több az 1-es típusú cukorbeteg gyermek
2021. április 23.
Magyarországon évente 250-300 gyereket diagnosztizálnak 1-es típusú diabétesszel, az esetek száma az elmúlt harminc évben megháromszorozódott – derül ki a Semmelweis Egyetem (SE) szerdai közleményéből.Különösen nyugtalanító, hogy a betegség előfordulása a hat év alatti korosztályban még az idősebb gyerekekkel összehasonlítva is aránytalan mértékben nő. Az autoimmun betegség kialakulásának oka egyelőre ismeretlen, azonban megfelelő terápiával teljes életet élhetnek az érintett gyermekek.
Az 1-es típusú diabétesz egy autoimmun betegség, tehát nem a rossz táplálkozási szokások miatt alakul ki, a betegségben – szemben a 2-es típusú cukorbetegséggel – életmódbeli tényezők nem játszanak szerepet. A szervezet, miután védekező rendszere egy hiba folytán elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit, az egyre fogyó mennyiségű inzulin hiányában nem tudja hasznosítani a számára létfontosságú, energiát adó szőlőcukrot, ezért sejtjei éheznek, anyagcseréje felborul, a vércukorszint vészesen megemelkedik, ketontestek és cukor jelenik meg a vizeletben, és a vér vegyhatása savas irányba tolódik el, mely folyamat életveszélyes is lehet.
Tóth-Heyn Péter, az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese szerint a kórkép gyermekkorban alakul ki, a betegek száma pedig az elmúlt harminc évben megháromszorozódott. Az 1-es típusú diabétesz napjaikban az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegséggé vált.
A betegség tünetei között említette a túlzott folyadékfogyasztást (akár napi 4-6 liter), a gyakori vizelést, a már szobatiszta gyermek ismételt ágybavizelését, melyekhez fáradtság és jó étvágy melletti fogyás is társul. Csecsemők esetén árulkodó jel a gyakoribb pelenkacsere és szoptatás iránti igény, vagy a korábbinál jóval több cumisüvegnyi folyadék fogyása.
Az 1-es típusú diabétesz okát az orvostudomány az elmúlt évtizedekben sem tudta feltárni, csupán a hajlamosító tényezők ismertek, úgy mint a családi halmozódás, az egyéves kor alatti tehéntejfogyasztás, valamint egyes vírusfertőzések. A betegséget általában néhány hete vagy hónapja fennálló tünetek alapján azonosítják, a diagnózist laborvizsgálattal állapítják meg.
Terhesség és testsúly
2021. április 21.
A leendő anyukának célszerű az ideális egészségi állapotot elérni a fogamzás idejére, hogy magzatuk optimális feltételek mellett tudjon fejlődni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, és a káros szenvedélyek, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mellőzése.
A leendő anyukának célszerű az ideális egészségi állapotot elérni a fogamzás idejére, hogy magzatuk optimális feltételek mellett tudjon fejlődni.
Ehhez elengedhetetlenül szükséges az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, és a káros szenvedélyek, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás mellőzése. Az anya terhességét megelőző testsúlya és az újszülött születési súlya között szoros összefüggés mutatkozik.
Ha az anya terhesség előtti testtömege 15%-kal kisebb, mint a kívánatos, nagyobb az esély arra, hogy a csecsemő születési súlya alacsony lesz. A túlsúly illetve az elhízás növeli a terhességi cukorbetegség, a magas vérnyomás, a húgyúti fertőzések valamint a szülési komplikációk fellépésének kockázatát.
Mivel ezek mind-mind komoly egészségi kockázatot jelentenek egyrészt a mama, másrészt a baba számára, mindenképpen törekedni kell arra, hogy a fogamzás idejére az anya elérje a számára ideális testtömeget. A legegyszerűbb módszer az ideális testtömeg meghatározására a testtömeg index (BMI), ami a testsúlyból és a testmagasságból számítható ki (aktuális testtömeg (kg) /magasság (m) 2). Ha a számított érték 18,5 és 24,9 közé esik, akkor a testtömeg a normál tartományba tartozik (ezen belül is a 20-22 közötti érték tekinthető ideálisnak). 25 és 29,9 között a BMI alapján túlsúly, 30 fölötti érték esetén pedig elhízás áll fönn.
A kicsik tejfogait is kell védeni
2021. április 16.
Röviden a tejfogakról
A tejfogak megjelenése általában négy-hat hónapos korban történik. Feladatuk nemcsak az étel megőrlése lesz, hanem előkészítik a helyet a csontfogaknak. Tipikus hiba azt gondolni, hogy ezek a fogak kevésbé fontosak, mint a maradandók, mivel a gyerekkori fogszuvasodás komolyabb problémákhoz fog vezetni.
Érdekes, hogy a baba foga már az anyaméhben fejlődni kezd, és mire eléri a 3 éves kort, mind a 20 tejfog előbújt.
Innentől kezdve egészen 6 éves korig biztosítanunk kell, hogy a gyermek megszokja és megtanulja a fogápolás fontosságát és lépéseit. Ha biztosra akarunk menni, akkor ezeket a pontokat mindig betartjuk:
- Csökkentsük a bevitt cukor mennyiségét, mivel ezzel megelőzhető a fogszuvasodás.
- Növeljük a fluor bevitelét. Ez megerősíti a fogzománc ellenálló képességét.
- A barázdazárók alkalmazása plusz réteget képez a fog felületén. Általában műanyagból készül, és a fogorvos ragasztja fel. Nem kötelező a használata, de ajánlott.
- Tanítsuk meg a gyerekeknek a fogmosás szabályait és a fogselyem használatát is. Eleinte fogjuk fel játéknak, így később könnyebben elvégzik egyedül is.
Hogy mossuk meg a gyerekek fogát?
Most, hogy tudjuk a legfontosabb szabályokat, nézzük meg, hogy mi a megfelelő fogmosás menete. A gond ott kezdődik, hogy a babák nem értik, hogy mi történik, és folyamatosan mocorognak, esetleg sírnak. Az a legjobb, ha a térdünkre ültetjük, a fejét pedig a mellünkre támasztjuk. Így a baba érzi, hogy együtt vagyunk, ugyanakkor könnyedén hozzáférünk a fogaihoz is.
Ha el akarjuk kerülni a sírást, akkor mindig használjunk babafogkefét és speciális babafogrémet. A felnőtt fogkefék túl nagyok, és nem férnek bele a szájába, ráadásul az érzékeny ínyét is felsértik.
A fogkrémnél arra kell figyelni, hogy magas fluorid tartalma legyen, azonban elég, ha csak nagyon keveset használunk.
A színes figurák és a finom íz segít, hogy a baba hamarabb megkedvelje.
Ahogy telnek az évek, a gyerkőc saját maga is próbálkozhat a fogmosással. 2 éves kortól a kezébe adhatjuk a fogkefét, ő pedig leutánozhat minket. Ha ilyen fiatal korában elsajátítja a fogmosás alapjait, akkor később sem fog megfeledkezni róla.
Hányszor mossunk fogat?
Azt is érdemes megvizsgálni, hogy mikor kell fogat mosni. Általánosságban elmondható, hogy a tejfogak váltása előtt és után is érdemes mind a reggeli, mind az esti órákban megmosni. Először nem fognak rajongani érte, de ha kitartunk, akkor hozzászoknak. Mégis érdemes figyelni az életkorral járó veszélyekre. Mik ezek? Nézzük!
Anyu esze, apu szeme?
2021. április 02.
Na de kire ütött ez a gyerek? Anyu esze, apu szeme, a nagyi keze – génjeinknek köszönhetően gyermekeinkben nem csak az édesanya és az édesapa vonásait, de akár a nagyszülők, dédszülők örökségét is felfedezhetjük. A tudomány fejlődésével az előző generációk fizikai és mentális tulajdonságai alapján egyre többet tudhatunk meg születendő babánkról.
Külső adottságainkat, készségeinket és betegségeink egy részét is a negyvenhat kromoszómánkat alkotó gének munkájának köszönhetjük. Természetesen nem bízhatjuk sorsunkat teljes egészében a genetikára: a környezet és az életmód is jelentős befolyással bír életminőségünkre, de kutatások alapján bizonyos mintákat és hajlamokat felmenőink hagyományozhatnak ránk. Akár több generáción keresztül is felismerhető lehet a kézfej formája, az arcunkon található gödröcskék, de olyan tulajdonságok is családi jellemzővé válhatnak, mint a kreativitás vagy a jó hallás.
A baba neméért például az apa a felelős, hiszen, ha X-kromoszóma találkozik az anya nemi kromoszómájával, lány, Y-kromoszóma továbbörökítése esetén pedig kisfiú születik. Az Y-kromoszóma határozza meg az ajkak formáját és az említett gödröcskéket is, és nagy a valószínűsége, hogy a kicsi szemszíne is az apukájáéra hasonlít. Intelligenciáját viszont az anya adja tovább, magasságunk és testalkatunk pedig általában a két szülő adatainak átlagából következik.
Sajnos külső jegyeink mellett számos betegséget is a génjeinkben hordozunk. Migrénes szülők fájdalmai jó eséllyel a gyermeküket is gyötörni fogják, ahogy a szívbetegségre és a túlsúlyra való hajlam is öröklődhet. Nagy a kockázata a rövidlátás, színvakság és némely bőrbetegségek (pl. az ekcéma több generációs megjelenésének is.
Édesanyák szülés és menopauza után: inkontinencia
2021. március 31.
Magyarországon az 1920-as évek óta ünneplik az Anyák Napját, amit hazánkban minden évben május első vasárnapján tartanak. Egy friss felmérés szerint a vizelettartási probléma a nőket nagyobb számban érinti, sokszor a terhesség alatt, ezért fontos felhívni azon édesanyák, nők figyelmét, akik inkontinenciában érintettek vagy érintettek lehetnek: problémájukkal fontos orvoshoz fordulni, hogy továbbra is teljes életet élhessenek.
A Cseppnyi Önbizalom Kontinencia Betegedukációs Program a Magyar Kontinencia Társaság kezdeményezésére jött létre az inkontinencia magyarországi epidemiológiájának megismerése, valamint a problémával szembeni tabu oldása, a betegség stigmatizáló voltának csökkentése érdekében.
Az inkontinencia – mely hazánkban több százezer rászorulót és családtagot érint – gyakoriságát és súlyosan kirekesztő voltát tekintve népegészségügyi mértékű probléma. A vizelettartási zavar az érintettekben erős szégyenérzetet kelt, akik félve környezetük megbélyegzésétől, nem mernek beszélni róla még a szakembernek sem. Ennek következtében közülük sokan évekig kezeletlenek, és valójában a TABU az, ami akár súlyos betegségeket is elfedve, a háttérokok késői felismerését eredményezi.
2018 márciusa és decembere között mintegy 24 000 beteg bevonásával, ezúttal a nőgyógyász és urológiai praxisok körében készült felmérés. A 24 ezres válaszadó szám miatt ez a legnagyobb létszámú hazai inkontinencia felmérés, amely bár nem reprezentatív, de a levont következtetések hűen tükrözik a magyarországi inkontinencia helyzetet.
Míg a férfiaknál nagyon gyakori a prosztata gondokra visszavezethető ok, addig a nőknél leginkább a menopauza vált ki ilyen tüneteket és a diabetes szerepe sem elhanyagolható.
A többség enyhén vagy középsúlyosan érintett, míg a súlyos vizelettartási problémához gyakran társul széklettartási probléma/székletinkontinencia is.
Az okok feltárása során a szakterületeken belül (urológia, nőgyógyászat, belgyógyászat, neurológia) a konkrét okokat is igyekezett a kutatás felmérni. A részletes adatokból jól látszik, hogy a diabétesz, a COPD, a kismedencei daganatok, a stroke és a demencia jelenléte legalább annyira hajlamosító tényezője, mint a menopausa utáni életkor. Ez megfordítva is igaz, amennyiben az inkontinenciát időben észreveszik, úgy sor kerülhet a mögötte rejlő súlyos betegség feltérképezésére is, így az inkontinencia fontos szentinel állapot lehet. Az alábbi diagramm szemlélteti, hogy, mely esetekben fordul elő főként az inkontinencia.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...727374...295