Információk, érdekességek
Az egyéves kor előtt bevezetett tehéntej vérszegénységet is okozhat
2021. március 31.
Egy kutatásból kiderült: sok édesanya a baba első desszertjeként tekint a különböző tejtermékekre, és már egészen korán, 5-6 hónapos kortól kínálja őket, míg 8-12 hónapos korra többségük a tehéntejet is a hozzátáplálás részéve teszi. Pedig…
Pedig a tehéntej túl korai bevezetése növeli az ekcéma kialakulásának esélyét, károsan hat a baba emésztőrendszerére, haspuffadást, vastagbélgyulladást, valamint vashiányos vérszegénységet is okozhat. A tehéntej mellett a tojás és a gluténtartalmú élelmiszerek is a fokozottan allergizáló tápanyagok közé tartoznak, korai fogyasztásuk felnőttkorban is megmaradó egészségügyi problémákat okozhat.
Szakorvosok szerint 6 hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálás a legmegfelelőbb a csecsemők számára, féléves kortól azonban az anyatejjel és tápszerrel táplált babáknál is javasolt megkezdeni a hozzátáplálást. Ebben az időszakban számos, akár felnőttkorban is problémát jelentő megbetegedés alakulhat ki.
A szülők szerepe és felelőssége kiemelkedő az élet első 1000 napjában: a külső hatások, azon belül is a táplálás kulcsszerepet játszanak a gyermek jövőbeni egészségének alakulásában.
Vashiányos vérszegénység is előfordulhat
A tehéntej magas nátrium- és fehérjetartalma jelentősen megterheli az 1 évesnél kisebb gyermekek emésztőrendszerét: haspuffadást, hasmenést vagy véresszéklet-ürítést okozhat, magas ásványianyag-tartalma pedig fokozottan terheli a vesét. Egyéves korig mindenképpen kerülni kell a tehéntej fogyasztását, de sok szakember 3 éves korig javasolja a mellőzését.
5 tipp arra, hogyan segítsük a kórházban fekvő gyereket
2021. március 24.
Aggodalom és tehetetlenség – ezt érzik a szülők, ha a korábban mozgékony gyermekük kórházi ágyba kényszerül. A K&H gyógyvarázs a február 11-i Betegek Világnapja alkalmából 5 tippet ad arra, hogyan segíthetjük gyerekünket egy ilyen nehéz helyzetben.1. Maradjunk higgadtak!
„Minden szülő rémálma, hogy gyermeke egyszer kórházba kerül, természetes tehát, hogy a szülők ilyenkor megijednek, tanácstalannak, tehetetlennek érzik magukat. Fontos tudnunk, hogy amikor egy gyermek ismeretlen helyzetbe kerül, a szülő reakciója jelenti számára az elsődleges viszonyítási pontot a helyzet értelmezéséhez. Éppen ezért, ha a szülő szorong, bizalmatlan, az a gyermekben is szorongást kelt. Sokat segíthetünk tehát neki, ha nyugodtak, szeretetteljesek maradunk, illetve ha elmagyarázzuk, hogy a kórház dolgozói azért vannak, hogy ő jobban érezze magát” – mondta el Gorove Erzsébet, a Pétery Sándor Utcai Rendelőintézet és Baleseti Központ gyermekpszichológusa.
2. Avassuk be őket!
Az ismeretlentől való félelem a gyerekeket még inkább megviselheti, mint a felnőtteket, ezért fontos, hogy őszinték legyünk velük. Mindenképpen avassuk be őket abba, hogy mi fog történni velük egy-egy vizsgálat során, és várhatóan meddig kell majd a kórházban maradniuk. Használjunk egyszerű, a gyermek számára is érthető szavakat. Fájdalmas beavatkozások esetén legyünk mindig őszinték a várható fájdalommal kapcsolatban, ugyanakkor magyarázzuk el azt is, hogy a beavatkozásra a mihamarabbi gyógyulás érdekében van szükség. „Az a tapasztalom, hogy a gyeremeki fantázia sokszor rosszabbra számít, mint ami valójában történni fog. A kiszámíthatóság egyfajta biztonságérzetet ad, ezért őszinte beszélgetésekkel csökkenthetjük szorongásukat” – tanácsolja Gorove Erzsébet, gyermekpszichológus.
3. Alakítsunk ki napirendet!
A gyermekek életében a rendszeresség és az állandóság rendkívül fontos, mivel biztonságérzetet nyújt számukra. A pszichológus ezért arra biztatja a szülőket, hogy használják ki a kórházi lét rendszerességét, és igyekezzenek a kórház keretein belül is egyfajta napirendet kialakítani. A normál, megszokott rutin a gyermek számára ismerős, ezért amennyire a körülmények és a betegség engedi, igyekezzünk a számára már megszokott tevékenységeket (pl. játék, meseolvasás, tanulás, másokkal való kapcsolattartás) folytatni.
Az apák különleges szerepe a gyermekek fejlődésében
2021. március 22.
A kisbabák agyának tömege születéskor még mindössze a negyede a felnőtt emberi agy tömegének, azonban az első három évben olyan sebességgel fejlődik, mint később egy életszakaszban sem. De nem minden gyerek kap lehetőséget arra, hogy első éveitől kezdve kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. Mi ebben az apák szerepe? Ezt kutatjuk.
Az első ezer nap
Minden gyermek különleges emberi lény, aki a saját egyéni módján növekszik és fejlődik. A kisgyerekek agya már születéskor majdnem az összes idegsejtet tartalmazza, amit későbbi élete során használni fog. Azonban az optimális fejlődés nem pusztán ezeknek a mennyiségétől, hanem a köztük lévő kapcsolatok, úgynevezett szinapszisok kialakulásától, azaz a minőségtől is függ. Minden tanulási és tapasztalási folyamat ilyen kapcsolatokat hoz létre a kisbabák idegrendszerében, és minél több szinapszis alakul ki, annál összetettebb dolgokra lesz képes, új készségei és képességei fejlődnek ki. Az első években a gyerekek agya akár másodpercenként 1.000 ilyen kapcsolat kialakítására is képes!
Veszélyben a jövőjük
Nem minden gyerek kap azonban lehetőséget arra, hogy első éveitől kezdve kibontakoztathassa a benne rejlő lehetőségeket. A gyermek optimális fejlődését hátráltatja, ha nem kapnak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot, ha nem érik őket megfelelő ingerek, ha erőszakos környezetben nőnek fel, vagy ha szennyezett levegőnek és más környezeti károknak vannak kitéve.
Azok a gyerekek, akik az első években nem kapnak meg mindent testi, lelki, idegrendszeri fejlődésük érdekében, behozhatatlan hátrányba kerülnek. Rosszabbul teljesítenek majd az iskolában, és a lassabban vagy akadályozottan fejlődő készségeik és képességeik rontják a helyzetüket az élet minden területén, így később a munka világában is – miközben minden gyereknek joga van ahhoz, hogy boldog és egészséges gyermekkora legyen, ami megfelelően felkészíti őt arra, hogy felelős résztvevője és alakítója legyen a jövő társadalmának.
Mit tehetnek az apák?
Szülőként az apáknak is ugyanolyan komoly szerepük van abban, hogy elősegítsék gyermekeik fejlődését, mint az anyáknak. Már az újszülött gyermeket érintő hatások, a minél több testi kontaktus, a ringatás, a gyengéd simogatás, az ölelések, valamint az éneklés és a beszéd meghatározóak a gyermek fejlődése szempontjából. Egyhetes kortól már körül lehet venni színes, figyelemfelkeltő tárgyakkal, és lehetőséget biztosítani arra, hogy lássa, hallja, érezze a szüleit minél gyakrabban. A mosolygás, beszéd, ének, mondókázás is elősegíti a kapcsolatok kialakulását. Ahogy a kisgyerek nő, egyre aktívabban vesz részt a környezete életében, a szülők feladata pedig az, hogy támogassák és segítsék őt a felfedezésekben.
A szülők rémálma: gyermekkori cukorbetegség
2021. március 20.
A gyerekeket érintő leggyakoribb anyagcsere-betegség a diabétesz. Az esetek többségében 1-es típusú, inzulinhiányos, mai tudásunk szerint autoimmun eredetű betegségről van szó, amely megfelelő terápiával jól kontrollálható. Szemben a felnőtt – 2-es típusú formával, itt a kezdeti tünetek viharosak, gyorsan romló állapotot hoznak létre. Ezért elengedhetetlen, hogy már az első tünetek jelentkezésekor orvoshoz forduljunk, mert a késői diagnózis életveszélyes is lehet. Dr. Almássy Zsuzsanna főorvos, a Czeizel Intézet diabetológus szakorvosa segítségével összegyűjtöttük, milyen jelekre érdemes odafigyelni.
1-es típusú cukorbetegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet nem tud elég inzulint termelni, és így gyorsan nő a vércukorszint.
Ez ma Magyarországon körülbelül 3500 gyermeket érint, kialakulását sajnos nem lehet megakadályozni.
Ismerjük fel időben az intő jeleket!
„A következő tünetek észlelésekor mindenképpen forduljunk orvoshoz:
- túl sok folyadék fogyasztása,
- állandó szomjúságérzet,
- nagy mennyiségű vizelet, esetleg szobatiszta gyermek éjszaka újból bepisil.
- Jellemző tünet, hogy jó étvágy ellenére is fogynak a gyermekek, mivel az inzulinhiány miatt be nem épült cukor (energia) a vizelettel kiürül.” – mondja Dr. Almássy Zsuzsanna, a Czeizel Intézet diabetológusa.
- „A cukorbeteg gyermekek kezdetben gyakran fáradékonyak, ingerlékenyek lesznek.
- Nem ritkán első tünet a nemi szervek környékének makacs gombás fertőzése, mivel a nagy mennyiségű cukor a vizeletben jó táptalaj a kórokozóknak”.
A náthától is jobban féltjük gyerekünket, mint az elhízástól
2021. március 16.
A 0-10 éves korú gyerekeket nevelő édesanyák legnagyobb félelme, hogy a gyereknek eltörik a karja vagy a lába, a legkevésbé pedig attól tartanak, hogy a gyerek túlsúlyos lesz – ez derült ki az Európai Elhízás elleni nap alkalmából, az NRC által készített reprezentatív felmérésből .
Míg az édesanyák kétharmada tud arról, hogy az elhízás kockázata gyerekkorban a megfelelő táplálással és életmóddal jelentősen csökkenthető, nagyon kevesen tesznek valós lépéseket ennek érdekében, ráadásul akkor sem a megelőzésben fontos első 1000 napban, hanem jellemzően csak a nagyobb gyerekeknél kerül elő ez a kérdés.
Az NRC reprezentatív kutatásának adatai szerint tízből nyolc szülő a csonttöréstől félti leginkább 0-10 éves kor közötti gyermekét, valamint azoktól a súlyos betegségektől, amelyek műtéti beavatkozást igényelnek. Ilyen például a mandulaműtét, vakbélgyulladás. A harmadik helyen olyan betegségek állnak, mint az influenza, a rotavírus vagy a bárányhimlő, amelyek miatt a gyerekek könnyen kórházi ápolásra szorulhatnak. Az anyák által rettegett betegségek sorában az allergia után következnek a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség.
Nagyon meglepő, hogy a felmérés szerint az elhízástól féltjük legkevésbé gyermekeinket, ezt még a nátha és a megfázás is megelőzi, pedig köztudott, hogy az elhízás olyan betegségekért tehető közvetlenül felelőssé, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, vagy a cukorbetegség.
Magyarországon sok az elhízott
Az OECD statisztikái (Obesity Update 2017) szerint ráadásul az elhízottak aránya nagyon magas hazánkban: az Egyesült Államok, Mexikó és Új-Zéland után a negyedik helyen áll Magyarország a világranglistán.
Ezért fontos az első 1000 nap!
A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek kétharmada hallott már a korai csecsemőtáplálásról, és az első 1000 nap jótékony hatásairól, de többségében csak az anyatejes táplálást kötik ehhez, miközben ez egy jóval hosszabb időintervallumot – a gyermek fogantatásától kétéves koráig terjedő időszakot – öleli fel. A megkérdezett édesanyák 96 százaléka azt is gondolja, hogy az elhízás ellen tud tenni.
További híreink megtekintéséhez lapozzon!
1...737475...295